Egy hónapja színes életet élek. Kolléganőmmel, Révay Valériával készülő tanulmánykötetben a magyar és finn színnevek bemutatására vállalkoztunk. „Mindössze” 950-re.
Kezdjük azzal, hogy az alapszínnév szó azt jelenti, hogy az alapszínnevekből levezethető a magyar színnevek döntő többsége. Jellemzőjük, hogy előtagként kapcsolhatók hozzájuk a világos, sötét, halvány melléknevek (világospiros, sötétkék, halványzöld), képezhetők belőlük -s képzős, színárnyalatot jelölő melléknevek (pirosas, kékes, zöldes), és főként számos főnévvel mint előtaggal alkothatnak színnévnek tekinthető mellékneveket (vérpiros, tengerkék, fűzöld).
A magyar nyelvben kilenc alapszínnévről beszélhetünk: piros/vörös, sárga, zöld, kék, barna, lila, fekete, szürke, fehér, azonban a Színtan internetes portál még hármat hozzákapcsol: a narancsot, a lilát és a rózsaszínt. A kéket a következőképpen határozza meg az értelmező szótár: a szivárvány színei között a zöld és az ibolya közé eső; olyan, amilyen a tiszta, derült ég színe. Az említett portál 114 árnyalatát sorolja fel és mutatja be.
A kék alapszínnév leggyakrabban olyan jelentéssűrítő szóösszetételekben szerepel, amelyek azt fejezik ki, hogy valami olyan színű, mint az összetétel előtagjával jelölt tárgy, például púderkék; anyag: acélkék, bársonykék, ciánkék; ásvány: kobaltkék, kristálykék, zafírkék; növény: áfonya-kék, búzavirágkék, levendulakék; állat: kagylókék, korallkék, pávakék. Lehet a szóösszetételi előtag népnév: görögkék, németkék, perzsakék; földrajzi név: Adria-kék, antwerpeni kék, bécsi kék.
Sokan ismerik a hupikék színnevet a mesebeli törpékről, az előtag egy önállóan ki nem mutatható tő származéka, ez a tő a huppan tövével függ össze, és az -i kicsinyítő képző járul hozzá. A jelentése: csihi-puhi kék. És bizony van fazékkék, szarkalábkék és szirénakék is. Nyilván a viszonylag új színnevekhez sorolhatjuk a lézerkéket, a viagrakéket és a Windows-kéket.
A finn nyelvvel egybevetve a kék és egyéb szín-elnevezéseink alapvetően szóról szóra megegyeznek: égkék – taivansininen, éjkék – yönsininen, lagúnakék – laguuninsininen, tengerkék – merensininen, tengerészkék – laivastonsininen, viharkék – myrskynsininen. Eltérések a különböző természeti, környezeti és kulturális viszonyokból adódnak, így érthető, hogy a magyar kócsagfehér, patyolatfehér vagy zsírfehér szónak nincs megfelelője a finn nyelvben. A finn marjapuuron värinen, „bogyókása színű” jelzős szerkezetnek viszont, amely a vörösáfonya-kása színére utal, a magyarban nincs pontos megfelelője.
Adódnak példák a környezetből adódó eltérésekre is: a magyar Habsburg-sárgának hiányzik a finn megfelelője, míg a finn muurain, „mocsári hamvas szeder” sárga színe színnévként nem él a magyarban. A helmenharmaa (gyöngyszürke) vagy a teräksenharmaa (acélszürke) mind a két nyelvben megvan, de a magyar csukaszürke színnévnek érthetően nincs finn megfelelője, hiszen ez az osztrák–magyar hadsereg által használt posztóból készült egyenruhának a világos, fakó kék színére utal. És bár a finn hadsereg egyenruhája is szürke volt, arra inkább a kenttäharma, „terepszürke” színnevet használják.
Íme, milyen különleges színnevekkel találkoztunk még: ködlila, Milka-lila, Barbie-rózsaszín, bugyirózsaszín, malacrózsaszín, pacsulirózsaszín, rágógumi-rózsaszín, vattacukor-rózsaszín.
A régi alapszínnevek mellett az utóbbi időkben igen megszaporodott a színárnyalatok száma, hiszen egyre több területen van szükség a színek pontos megnevezésére: a legjelentősebbnek a festékipar látszik, de a kozmetikai ipar, a fodrászati kellékek, a divat, az ékszerek, a lakberendezés, az autóipar és számtalan más ágazat igen sok színnevet használ, és az internetes kereskedés terjedésével mind nagyobb szükség van a színek pontos megnevezésére is.