Az európai családmodell folyamatos változása nem csak a családfogalom főként nyugaton és északon jellemző megkérdőjelezésében merül ki: a friss statisztikák alapján ugyanis egyre több nő vállalja az első gyermekét késői korban. A svéd statisztikai hivatal nemrég nyilvánosságra hozott felméréséből kiderült: tavaly rekordmennyiségű, összesen 69 nő adott életet első gyermekének a 49. életévében.
Míg a 2010-es évek elején Svédországban évente alig több, mint ezer negyvenes éveiben járó nő esett teherbe először, 2017-ben már több mint ezerötszázan. A tavalyi adatok láttán a legnépszerűbb életkor a 43. életév volt: ekkor 680 svéd hölgy döntött először a gyermekvállalás mellett. Bár az orvosok gyakran egészségügyi érvekkel tanácsolják el a nőket a késői terhességtől, a Svéd Orvosok Társasága nem lát kivetnivalót a trendben.
A svédekhez hasonlóan nemrég a britek is kimutatták a gyermekvállalási kedv késését. A szigetországban utóbbi annyira bevetté vált, hogy mára csupán a negyvenes korosztályt jellemzi az egyre növekvő termékenységi ráta. A kilencvenes években alig több, mint 12 ezer negyvenes éveiben szülő nőről volt tudomás, ezzel szemben 2016-ban több mint 28 ezer ilyen esetet regisztráltak, emlékeztetett a The Telegraph napilap, hozzátéve: ennél kissé megnyugtatóbb a statisztika, miszerint a tinédzserterhességek száma rohamos csökkenésnek indult.
Ennek egyik oka, hogy a brit tizenévesek – a sztereotípiákkal ellentétben – ma egyre kevesebb tudatmódosító szert fogyasztanak, így a nemkívánatos fiatalkori terhességek száma is csökken. Szakértők ugyanakkor egy vészjóslóbb jelenségre is figyelmeztettek a statisztikák kapcsán: a brit fiatalok ma szinte kizárólag online élik az életüket – beleértve a szerelmi dimenziót –, ami jelentősen csökkenti a gyermekvállalás esélyét.
Hollandiában hasonló trendek figyelhetők meg, bár az északiakkal ellentétben a Benelux állam orvosai inkább a korai szülést szorgalmazzák.
A De Volkskrant című napilap egy év eleji beszámolója szerint a holland nő ma átlagosan 29 évesen hozza világra első gyermekét, míg alig három évtizede 24 évesen vállalkozott a nagy feladatra. A szakemberek ugyanakkor pesszimisták. „Ötből egy párnak több mint egy évig tart a megtermékenyülés. Ha a megfelelő helyzetben vagyunk a gyermekvállaláshoz, nem érdemes várni” – fogalmazott a lapban Sandra Tanahatoe nőgyógyász. Hollandiában egyébként a kilencvenes években útjára indult egy korai terhességet szorgalmazó kampány, amely a „az okos lányok időben szülnek” szlogennel futott.
El is érkeztünk a probléma gyökeréhez, ugyanis a legtöbb szakember szerint ma épp a tudásra és tapasztalatokra szomjazó, „felvilágosult” nők halasztják a gyermekvállalást. A nyugati sajtó a felsőoktatásban való aktív részvételt, a munkaerőpiac nők számára egyre kedvezőbb feltételeit, illetve a karrier felértékelődését említi a jelenség hátterében. Ezt erősíti, hogy egyre több példát találunk a sokáig csak a filmekből ismert szerepcserére, amikor is az apuka marad otthon a pár hónapos gyermekkel, és az anyuka keresi a család mindennapi betevőjét.
A brit sajtó a napokban a világ legfontosabb „férfi háziasszonya” címet ítélte oda Clarke Gayfordnak, akinek talán az a legfőbb érdeme, hogy az új-zélandi miniszterelnök élettársa. Partnere, a 38 éves Jacinda Ardern a világ második olyan kormányfője, aki hivatali ideje alatt adott életet gyermekének. A munkáspárti politikus asszonyról már korábban is tudott volt, hogy meglehetősen modern nézeteket vall a nők szerepéről: a választási kampány hajrájában például azzal került a címlapokra, hogy odaszólt egy újságírónak, aki a gyermekvállalási tervei iránt érdeklődött.
Ardern – aki korábban DJ-ként is dolgozott – június végén hozta világra első gyermekét, amit előzőleg úgy kommentált: nem ő az első nő a világon, aki a munka mellett gyermeket is vállal. A miniszterelnök nem téved, ám egy ország vezetése egészen más jellegű kötelezettségekkel jár, a politikusnak nemhiába kellett mindössze hathetes szülési szabadság után visszaülnie irodájába.
Ezután került a nyugati sajtó látókörébe az élettársa, aki tévés karrierjét áldozta fel a babaszobáért. „Köszönettel tartozunk Új-Zélandnak, mert gyönyörűen szemléltették: egy nőnek és egy férfinek egyaránt lehet karrierje. A terhesség és a gyermekvállalás a mindennapjaink szerves része, és számtalan módon kezelhetjük őket” – írta a brit The Telegraph vendégszerzője.
Bár az új-zélandi példa nyilvánvalóan kirívó, a késői terhesség, illetve a család- és karrierközpontú kérdések összetettségét jól mutatja, hogy a világ számos fejlettnek nyilvánított országában továbbra sem divat terhes negyvenesnek vagy otthon ülő férjnek lenni. Az Európai Unión belül például Franciaországban, Belgiumban és az Egyesült Királyságban is 29 éves kor alatt szül először a hölgyek többsége, míg legkésőbb, 31 éves kor felett az olaszok vállalnak első alkalommal gyermeket.
Ami a konyhába küldött férfiakat illeti: a számukról hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, ugyanakkor nemrég a brit és a holland sajtó is arról cikkezett, hogy hanyatló jelenséggel állhatunk szemben. Az Egyesült Királyságban évekig nőtt az otthon ülő férjek száma, ám 2014 óta folyamatos csökkenés tapasztalható. „Eleinte kalandos és divatos volt otthon maradni, és azt állítani, hogy új életet kezdünk. Sajnos úgy tűnik, a társadalom ezt nem jutalmazza, és nem tulajdonít nagy értéket a szóban forgó férfiaknak, akik emiatt úgy érzik: kizárólag a munkában tudnak teljesíteni” – fogalmazott a Manchesteri Egyetem egy pszichológusa.