Állítólag vipera marta meg azt a hölgyet, aki a kórház intenzív osztályán szederjes arccal fuldoklott. Pécsi Tibor állatgondozó alaposan kikérdezte a kígyóról, majd kijelentette, hogy erdei siklóval találkozott. A hölgy, miután megtudta, hogy nem hal bele a marásba, kivirult, felöltözött és hazaballagott. Pécsi Tibor ért a viperamaráshoz, gyenge mérgű kígyók háromszor is megharapták. Fiatalkorában pedig egy krokodil kapta el a lábát Ausztráliában. Csoda, hogy megúszta. A hüllők iránti vonzalma kamaszkorában kezdődött, eleinte a kígyók érdekelték, később a krokodilok. Kaposvár közismert figurája volt, ugyanis terráriumot tartott fenn a sétálóutcában – tizenegy krokodillal.
Sem etetni, sem simogatni
A hüllőházat később Balatonszárszóra költöztette, ahol a magánállatkertben hatvan teknős és huszonnégy krokodil élt. A szárszói Krokodil Zoót anyagi okok – főleg a hatalmas fűtésszámla miatt – kellett felszámolnia. Huszonnégy év után bezárta a krokodilfarmot, majd 2015-ben Kőröshegyen megnyitotta a 4000 négyzetméteres Teknősparkot. A több mint kétszáz teknős tartása sem olcsó, de lényegesen alacsonyabbak a költségek, melyeket a jegyek árából és a szaporulat értékesítéséből fizet ki.
Az aldabrai óriásteknőst öt éve kapták a párizsi állatkertből, akkor tíz centiméteres volt, ma már majdnem harminc kiló, de kifejlett korában akár három-négy mázsára is megnőhet. Keselyűteknőst csak hivatalos állatkert tarthat, ha magánembernél találnak, a büntetés akár több százezer forint is lehet. Sajnos néhányan úgy szabadulnak meg tőlük, hogy elengedik őket a szabadban. Sok hobbigazdi tevékenysége valójában állatkínzás. Félhalottá gyötrik az állatokat, majd miután megunták őket, felajánlják a Teknősparknak. Pécsi Tibor nem fogad be megunt teknősöket. Viszont a sajátjait egészséges környezetben maximálisan ellátja: mivel az emberi baktériumok károsak számukra, se simogatni, se etetni nem engedi őket.
Kolonits Attilának gyerekkorában nem volt se kutyája, se macskája, ma viszont oroszlánja is van. A tulajdonában lévő érdi Noel Tanyán több mint harminc állatfaj él. Három évvel ezelőtt született meg a kisfia, Noel, a magánállatkert névadója. Szülei kezdetben csak azt szerették volna, ha a család asztalára kerülő hús biztonságos helyről származik. Hetente jártak vásárokra, ahonnan újabb állatokkal, időközben egyre különlegesebb egyedekkel tértek haza. Mivel mindegyiknek ólat, etető- és itatóhelyet kellett kialakítani, szűkössé vált a hely.
Miután Kolonits Attila rátalált a Bíbic utcai területre, sorban felvásárolta a szomszédos telkeket, és ma már 11 ezer négyzetméter tulajdonosa. A Noel Tanyát 2017 áprilisában nyitották meg. Kolonitsék nagyon lelkesek voltak, viszont tapasztalatlanok. Igyekeztek az állattartásra vonatkozó összes törvényt és előírást betartani és az engedélyeket beszerezni. Csak másfél hónapig lehettek nyitva, aztán az önkormányzat bezáratta az állatkertet. A hivatal mindenféle szankciót hozott, melynek nagy részét már teljesítették: felvettek állatkerti állatgondozó végzettségű személyt, növelték a ketrecek területét, burkolatot fektettek. Most azt akarják, hogy aszfaltoztassák le az állatkert előtti utat… A vadállatokra vonatkozó engedélyük elbírálása még mindig folyamatban van.
A Noel Tanya célja, hogy a látogatók testközelből ismerhessék meg az állatokat. A tyúkok és a kismalacok szabadon rohangálnak mindenfelé. A kis kuvik baglyot, az arapapagájt és a mosómedvét meg lehet simogatni, a kis ormányos macit is kezesre nevelték, van, aki a kapucnijába teszi, és almával eteti. Látványetetést az ölyveknél és a kokaburáknál, más néven kacagójancsiknál – a madár hangja az emberi nevetésre hasonlít – szoktak tartani.
Az állatok reggel kapnak enni, napközben a látogatók tanyacsemegét adhatnak nekik. Répát, almát, kenyeret is vihetnek, nyáron sokan füvet hordanak a tanyára. Egy-két zöldséges odaadja a hulladékot, nemrég valaki három tonna salátát küldött. Viszont van olyan üzlet, mely inkább megsemmisít több kiló farhátat, mintsem odaadja az oroszlánoknak. Kolonits Attila Leót, az oroszlánt és Petrost, a tevét cirkuszból menekítette, az alpakát kórós soványsággal hozta el. Gyakran túl kellett licitálnia, hogy kiszabadíthassa az állatokat. Egy teve másfél millió forintba kerül, egy láma 200-250 ezer, plusz a szállítás és az útiköltség.
Elkobzott oroszlán
– Igyekszünk minden állatnak az előírtnál nagyobb területet biztosítani. Az önkormányzati engedély hiánya miatt viszont két pumámat és a két nőstény oroszlánt már elkobozták, most a két hímet is el akarják vinni – mondja Kolonits Attila, aki végzettsége szerint autószerelő, de fuvarozóként dolgozik.
– Az állatkerthez eddig semmilyen önkormányzati támogatást nem kértem, ezután sem áll szándékomban, nem a tanyából akarok megélni. Nagyon sokat kell dolgoznom ahhoz, hogy fenntarthassam az állatkertet, de hát a gyerekért mindent. Viszont unom már, hogy állandóan harcolnom kell. Még sok tervem van, de már nem Érden. Annak ellenére, hogy a látogatók száma túllépte a tízezret, keresem az új helyet.
Balogh Márta fiatalon a petesmalmi erdőn lovagolt keresztül, amikor meglátta élete első vidráját, Lucát, akibe azonnal beleszeretett. Gyerekkorától imádja az állatokat, mindig hazavitte és meggyógyította a sérülteket. A Petesmalmi Vidraparkban 2000-ben önkéntesként kezdett el dolgozni, öt éve már, hogy ott is él. Kezdetben magával vitte a kisfiát, aki szintén rajongott az állatokért. Sajnos Norbi izomsorvadásban szenvedett, és 18 éves korában elhunyt. Mártának élete során többször kellett talpra állnia a legmélyebb helyzetekből.
A Balaton és a Dráva közt húzódó, tavakkal és erdőkkel borított táj igazi paradicsom az állatoknak, főleg a vidráknak. A 170 hektáros területet a Somogy Természetvédelmi Szervezet 1994-ben azzal a céllal vette meg, hogy megfelelő környezetet teremtsen a fekete gólyák és a rétisasok számára. Magyarország egyetlen vidraparkjának is az ottani tórendszer ad otthont.
Vidramama
Balogh Mártát, aki ma már a vidrapark vezetője, az állatok megmentőjeként tartják számon, akinek célja, hogy a vidrákat embermentes környezetben neveljék fel, és engedjék vissza a természetbe. Első vidráját, Viktóriát, akinek az anyja elpusztult, 2007-ben kapta kézbe. Kettejük kapcsolatáról, közös életükről szól a Vidrasors című film. Azóta harminc állatot nevelt fel, és legalább két tucatot engedett szabadon.
– A kisvidrák rengeteg törődést igényelnek. Négy hónapos korukig két-három óránként kell cumiztatni őket. A szilárd táplálékot, a halat az anyavidra megrágja, és odaköpi a kicsinye elé. Az elválasztás során először a bölcsődébe, később az oviba viszem őket. Érdekes, hogy eleinte minden kisvidra utálja a vizet – tudom meg Mártitól. A nevelés legnehezebb része, hogy háttérbe kell szorítani az érzéseket.
Ameddig a vidrák magatehetetlenek, szükségük van a „vidramamára”, de amikor már el tudják látni magukat, akkor el kell engednie őket. Ez az egyetlen vidramenhely az országban, ide hozzák az állatkertekből a kicsiket, illetve a bajba került példányokat. Fokozottan védett állat, és hasznos is, mert tisztítja a tavakat. Halászati mellékterméket és beteg halakat fogyaszt. Mivel éjszakai ragadozó, természetes környezetében nehezen megfigyelhető.
Viszont két vidrát, Lucát és Bendegúzt, a 2005-ben kiépített tanösvény első állomásaként egy természetes mintára kialakított kifutóban szemrevételezhetnek a látogatók. Bendegúzt egy kutyasétáltató hölgy vette észre Kaposvárott. Mivel Márta nevelte fel a két vidrát, ezért hívó szóra előjönnek. Ők olyan egyedek, akiket már nem tudnak visszaengedni a természetbe. Vidráéknál gyakran előfordul, hogy egy kölyök elkeveredik.
Értesítették már a parkot sétálóutcából, focipályáról, táborhelyről, de előfordult, hogy Márti este nyolckor tudta meg, hogy egy fiatalember kisvidrát talált Tatán, s hiába fordult segítségért különböző szervezetekhez, mindenhol elutasították. Ezért a férfi a törött lábú állatot kivitte egy szigetre, s elengedte. Este tízkor a csodával határos módon megtalálták, és azonnal elindultak vele Tatáról. Márti is rögtön autóba ült – a két kocsi éjfélkor, félúton találkozott a Balatonnál –, átvette az állatot, és orvoshoz vitte. A tatai eset után három nappal egy ikerpárt találtak Lovasberényben.
Mártát mindig is foglalkoztatta az állatvédelem, ezért 2009-ben hivatalos állatvédő lett. Szívéhez a yorkie kutyák állnak közel, a parkban hét mentett állattal élnek együtt. Három évvel ezelőtt kidobtak a szeméttelepre egy 12 éves, vak, daganatos kutyát, mert már nem hozott több hasznot a „gazdáinak”, a szaporítóknak. Márti befogadta az állatot, meg akarta mutatni neki, hogy az ember nemcsak kihasználni tud, hanem szeretni is.
Úgy érezte, a kiskutyát a kisfia küldte, hogy megtanulja helyén kezelni azt, amit addig nem tudott – a gyermeke elvesztését. Kilenc hónapig volt vele a yorkie, akivel ugyanazokon a fájdalmas állomásokon ment keresztül, mint a kisfiával. Viszont megértette, hogy nem hibázott. Úgy engedte el Norbit, hogy biztos benne, most már két angyal vigyáz rá. Balogh Márta életét gyökeresen megváltoztatta a Petesmalmi Vidrapark. Ott, az erdőben, az állatok mellett találta meg a lelki békéjét.
Kifutó, röpde, ketrec
Az állatkert olyan állandó intézmény, ahol az állatokat évente hét vagy annál több napon keresztül a nagyközönség részére bemutatják. Az állatok tartásáért felelős személy csak az lehet, aki három év igazolt állatkerti gyakorlattal és meghatározott egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik. Veszélyes állatok gondozásában kizárólag megfelelő tapasztalattal rendelkező, szakképzett gondozó vehet részt.
A jószágokat olyan feltételek között kell elhelyezni, amelyek biztosítják a természeteshez hasonló viselkedésük kialakulását. Az egyedek számára megfelelő méretű állattartó helyeket – kifutó, röpde, ketrec, medence – kell biztosítani. (Például a krokodil esetében a szükséges medence hossza kétszerese, négy méternél hosszabb állat esetében pedig 1,2-szerese a testhossznak. További egyed esetén az alapterület 30 százalékkal növelendő.) Természetesen nem elegendő az ingerekben gazdag és megfelelően berendezett élettér, gondoskodni kell az állatok jó kondícióban tartásához a szükséges takarmányról, ivóvízről, a megfelelő hőmérsékletről, világításról, fürdési lehetőségről, az időjárás viszontagságaitól való védelemről, az orvosi ellátásról, a higiénikus viszonyokról, a megfelelő takarításról, a szennyvízelvezetésről. Nem olcsó mulatság, ha valaki magánállatkertet szeretne nyitni. Nagyon kitartónak és elszántnak kell lennie.