A szigorú Gyulai Pál ezzel köszöntötte a szerkesztőket: Jó napot! Jobb lapot! Elkelne ma is ez a köszöntés! „Kovács János foglalkozását nézve vendéglátóipari tanár, aki a város egyik kereskedelmi cégének igazgatójaként tevékenykedik.” Nem a foglalkozását nézve tanár – hisz nem azzal foglalkozik –, hanem a képzettségét tekintve. Tűzifával segítettek a rendőrök és a polgárőrök egy asszonyon: „A szokásosnál is hidegebb miatt a rendőrök és polgárőrök is járják a külterületi tanyákat.”
Valami furcsa ebben a mondatban. A hideg kettős szófajú szó: itt főnév. Jó lenne így: a rendkívüli hideg miatt. Fokozni csak melléknévi jelentésben lehet: a szokásosnál is hidegebb időjárás miatt… Téli olimpia: „Rangos állami kitüntetést kaptak a phjongcshangi téli olimpián remekül szerepelt magyar sportolók. A Parlamentben tartott ünnepélyes ceremónián a sporttörténelmi jelentőségű olimpiai aranyérmet szerzett férfi rövidpályás gyorskorcsolyaváltó tagjait és edzőit […] is kitüntették.”
A magyarban nem kell befejezett melléknévi igeneveket használni múlt idő esetén. Megfelelő, sőt jobb, magyarosabb lenne folyamatos melléknévi igenévvel: a téli olimpián remekül szerepelő magyar sportolók, a sporttörténelmi jelentőségű olimpiai aranyérmet szerző férfi rövidpályás gyorskorcsolya-váltó tagjai. Fölvethető még, hogy vajon milyen az ünnepélyes ceremónia. Nem lenne elég így?
„A Parlamentben tartott ünnepségen vagy ünnepélyen…” Mi a baj a ceremóniával? Az értelmező kéziszótárban azt jelzik, hogy gyakran pejoratív értelemben használatos: „társadalmi, hivatali formaság, szertartás”. Talán e pejoratív használat miatt kapott jelzőt: ünnepélyes ceremónia. Ám szerintem továbbra is elegendő és helyes lenne annyi: ünnepség vagy ünnepély.
Geotermikus erőmű épül: „a geotermikus hőenergia használata csökkenti az importfüggőséget”. A geotermikus hőenergia tautológia: a termikusban benne van a hő. Döcögős hír: „A szakoktatók feladata lesz, hogy a diákokkal megismertessék ezeket a gépeket, amelyek egy modern konyhában már elvártak. Nagyon egyszerű a kezelésük, ami a fejlesztésük során első számú feladat is volt…” Lássuk a döccenőket: „amelyek egy modern konyhában már elvártak”?
Gördülékenyebb lenne a mondat, ha ezt az alárendelést beépítenénk a főmondatba:
„A szakoktatók feladata, hogy a diákokkal megismertessék a konyha modern gépeit.” A második mondatban feleslegesen ismétlődik az első mondatban már szereplő (és nem szerepelt!) feladat szó. Jobb lenne így: „Nagyon egyszerű a kezelésük, ami a fejlesztésük során első számú cél is volt.” Az utóbbi tagmondat beépíthető a főmondatba: A fejlesztés során első számú cél a könnyű kezelhetőség volt…
Télen volt, bizonyára elfelejtettük. Havazás, áramszünet. Utána a hír: „Visszaáll a régi kerékvágás itt, Örményesen.” A szólás helyesen így hangzik: az élet tér vissza, a dolgok térnek vissza a régi kerékvágásba. Elmarad a díjugrató lovasverseny: „A lovasbázis felújítására korábban 400 millió forintot nyertek és a munkálatok befejezésével az ország egyik legjobb lovasbázisa lesz.”
Ha kitennénk az elmaradt vesszőt, még akkor is sántítana a mondat. A második tagmondatból ugyanis hiányzik az alany. A keretes szerkezet sem elegáns: a mondat elején és végén is ott a lovasbázis. Kicserélném a befejezés és esetleg a lovasbázis szót is. Ennyi aprómunkával még egy jó közlemény is keletkezhet: „Korábban 400 millió forintot nyertek a lovasbázis felújítására. A munkálatok befejeztével ez lesz az ország egyik legjobb lovaslétesítménye.” (A sajtónyelvi példákat Balog Lajos gyűjtötte.)