A mesterséges intelligencia számos helyen megjelenik életünkben, például banki hitelfelvételnél a hitelképességet ma már nem bankosok, hanem szoftverek elemzik. Az utakon egyre több olyan autó robog – egyelőre kísérleti jelleggel –, amelyet mesterséges intelligencia irányít, ahogy évente sok százezer műtétet szintén robotok segítségével végeznek el. Miért ne lehetne szerepe az oktatási intézményekben is a csúcsinformatikának? Egyre több helyen már van.
A kínai iskolákban számos technológiai újítást tesztelnek, hogy az osztálytermekben is le tudják kötni a gyerekeket, hogy az iskola megfeleljen a XXI. század követelményeinek. Az arcfelismerő rendszer a diákok figyelmét elemzi valós időben: félpercenként szkenneli a termet, azaz rögzíti a tanulók viselkedését és arckifejezéseit. A program felismeri a boldogságot, a szomorúságot, a félelmet, a dühöt és a hülyéskedést.
A rendszert az intézmény falai közé beengedő igazgató szerint a mesterséges intelligencia segíti a hallgatókat és a tanárokat a tanítási módszerek finomításában. A tavasszal világgá kürtölt eljárás révén a diákok hangjának elemzésével, szemmozgásuk követésével a tanárok könnyen beazonosíthatják a lemaradókat, akikre ezután több figyelmet fordíthatnak. Az ellenzők szerint a módszer a diákok megfigyelésére, a lógósok és rendetlenkedők megbüntetésére is felhasználható.
A mesterséges intelligencia széles körű kínai felhasználására másik példa – állítólag minden negyedik ottani iskolában alkalmazzák – a tanulók fogalmazásainak értékelése. A nagyjából hatvanezer iskolában tesztelt technológia 92 százalékban ugyanolyan eredményeket produkál, mint amikor a tanárok osztályozzák a dolgozatokat. Az algoritmusok könnyen megbirkóznak a feleletválasztós tesztek kiértékelésével, és olyanok is léteznek, amelyek magabiztosan értelmezik az írott szöveget. Szakértők állítják, hogy a belátható időn belül felálló új rendszerek játszi könnyedséggel akár történelmi esszéket is értékelnek.
Idén tavasszal az MTI számolt be arról, hogy a finnországi Tampere általános iskoláiban négy beszélő robot kapcsolódik be a matematika- és nyelvtanításba. A négy robot közül három bagolyhoz hasonlít, ezeket a matematika oktatásában használják, a negyedik, humanoid robot a nyelvtanítást segíti. A gépeket osztálytermi környezetben tesztelve azt vizsgálták, hogy a gyerekek hogyan működnek együtt a robotokkal, és milyen tapasztalatokat szereznek az interakcióból. „Természetesen az is érdekel bennünket, hogyan javíthatják ezek a robotok a tanítás minőségét” – tette hozzá Marika Korpinurmi, a tamperei projekt vezetője.
Számos amerikai iskolában használják a Google és az Amazon okoshangszóróját, az Alexát és az Echót – olvasható az oktatas.atlatszo.hu-n. Ezek az egységek hangfelismerő rendszerükön keresztül képesek kérdésekre válaszolni, így ha a tanár színesíteni akarja az órát, vagy extra információkra vágynak a diákok, ezen keresztül ez megvalósulhat. Ha a pedagógus odafigyel, akkor a diákok nem könnyű válaszokkal ütik el az idejüket, hanem komplex kérdések feltevésével mélyebb tudásra tehetnek szert.
Az előbbi példák is mutatják, hogy a fejlett informatika megjelent az oktatási intézményekben. Szükség van rá, hiszen az iskolák és tanárok munkáját alapvetően befolyásolja, hogy a diákok okostelefonjukon és egyéb eszközeiken keresztül mindent ellenőrizhetnek, megtudhatnak, az apró kütyükkel elérhető a világ tudása. Mind nagyobb probléma, hogy a világhálón élő tizenévesek a videókkal, látványelemekkel felturbózott internetes tartalmakhoz szoktak, amelyeket a tankönyvek meg sem közelítenek.
A gettingsmart.com amerikai portálon Kyle Wagner arról írt, hogy a mesterséges intelligencia hatására újra kell gondolni a tudásátadást. A katedra előtt felmondott tananyag helyett a hangsúly a diákok mentorálására helyeződik. A tanároknak tartalomszolgáltatóból élménygyártóvá kell válniuk, tankönyvek és tantervek helyett akár személyre szabott virtuális tankönyvekből kell majd tanítani a gyerekeket. (Tanár legyen a talpán, aki egy harmincfős évfolyam harminc különböző tartalmú tananyagát ellenőrizni tudja
– a módszer támogatói szerint erre a szerteágazó feladatra is alkalmas a mesterséges intelligencia.)
Azt is figyelembe kell venni, hogy egyes kutatások szerint, ha különböző igényű tanulóknak nem ugyanazt, hanem egyéni igényekre szabott oktatóanyagokat biztosítanak – erről a regenseurope.com írt korábban –, a gyerek gyorsabban fejlődhet. Könnyebben sajátít el új ismereteket, a saját érdeklődésének és szintjének megfelelően haladhat, valamint magabiztosabb is lehet, ha a megfelelő ingerek érik a tanulás során. Egyéni tantervek egyébként már léteznek: erre épül az Egyesült Államokban 2006-ban létrehozott Khan Academy, ahol a természettudományos tananyagot a mesterséges intelligencia a tanuló tudásához igazítja. Ha valaki elakad, visszatérhet a korábbi szintre, de ha dinamikusan halad, akkor fokozatosan nehezítik a kérdéseket.
Az oktatáson belül az értékelés az a terület, ahol a mesterséges intelligencia a legjobban fejlett és leginkább kihasznált. Kutatások bebizonyították – ezt is a regenseurope.com írta meg –, hogy olyan vizsgáknál, ahol két tanár független értékelése szükséges (azért, hogy a lehető legkevésbé elfogult eredmény szülessen), az egyikük helyettesíthető mesterséges intelligenciával. De csak az egyik lehet robot.
Általános vélemény, hogy az iskolai oktatás még hosszú-hosszú időn keresztül elképzelhetetlen hús-vér pedagógus nélkül. Mint ahogy azt is sokan vallják, hogy a modern iskola a mesterséges intelligencia alkalmazásai nélkül szintén elképzelhetetlen.