Az utóbbi évszázad egyik legfontosabb tudományos eredménye a világűr meghódítása. Első világraszóló tettként a szovjetek 1957-ben műholdat juttattak Föld körüli pályára. Négy évvel később, 1961 áprilisában, Jurij Gagarin személyében az első férfi, 1963 júniusában Valentyina Tyereskova pedig mint az első nő kerülte meg a Földet. Mindketten a Szovjetunió polgárai voltak. Moszkva a mennyekben, az Egyesült Államok porig alázva. Washingtonnak lépnie kellett, egyetlen reális célként a Hold meghódítása jöhetett szóba.
John F. Kennedy amerikai elnök 1961-ben meghirdette az Apollo-programot: „Még az évtized vége előtt embert küldünk a Holdra, és épségben visszahozzuk onnan.” Költséget nem kímélve megépült a Saturn V óriásrakéta, az Apollo űrhajó és a holdkomp. A sikeres kísérleteket borzalmas tragédia árnyékolta be: 1967 januárjában a földi tesztelések során az Apollo–1 kabinjában tűz ütött ki, és az ott tartózkodó három űrhajós, Virgil Grissom, Edward White és Roger Chaffee halálra égett.
Az alaposan újratervezett eszközökkel 1969. július 16-án Neil Armstrong parancsnok és legénysége elindult a Hold meghódítására. A vállalkozás tökéletesen sikerült, hiszen július 20-án Armstrong és Buzz Aldrin személyében először léptek emberek egy idegen égitestre. „Kis lépés (ez) egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek” – mondta Neil Armstrong, a Holdra elsőként lépő űrhajós.
Ezerkilencszázhatvankilenc és hetvenkettő között tizenhárom expedíció indult, egy híján – ez a nevezetes Apollo–13-út volt – le is szálltak. Az Apollo–13 majdnem katasztrófával végződő útjáról – az egyik oxigéntartály felrobbant – Tom Hanks főszereplésével film készült. Eddig csak 24 ember látogatta meg a Holdat – mindegyikük amerikai –, közülük tizenketten leszálltak. Az utolsó legénység, az Apollo–17 1972 decemberében járt égi kísérőnkön.
A tucat űrhajós tetemes mennyiségű, 181 tonnára becsült hulladékkal terhelte meg az átlagosan 380 ezer kilométerre keringő Holdat. A legnagyobb tétel a felszínen hagyott holdkompok, de olyan apróságok, mint modulok, napelemek, amerikai zászlók, kalapácsok, gereblye, hátizsák, törölköző és két golflabda is a Holdra került. Az ötödik Holdra lépő ember, Alan Shepard úgy döntött, megalapítja a holdi golfozást. Egy houstoni golfklubtól kölcsönzött felszereléssel két labdát is elütött. Az első néhány méterre szállt – rosszul ütötte meg Shepard –, a másik ellenben a Hold alacsony gravitációs hatásának köszönhetően több száz méterre repült.
Az előbbieken túl olyan érdekességek maradtak a porban, mint Charles Duke családi fotója. Az Apollo–16 misszió asztronautájának képén Duke, a felesége, Dorothy és két fiuk látható. Duke nem árulta el, miért hagyta ott a képet, amelynek a hátuljára azt írta: „Ez a Föld bolygóról származó Duke űrhajós családja. Duke 1972 áprilisában landolt a Holdon.” Maradt ott madártoll is, amelyet a híressé vált szabadeséses kísérletben ejtett el David Scott űrhajós. Richard Nixon az egyetlen amerikai elnök, akinek az aláírása fent van a Holdon. Az amerikaiakon túl több legénység nélküli misszió is – Oroszország, Japán, India és Európa – szemetelt, hiszen az odaküldött, de időközben működésképtelenné vált megfigyelőeszközök hulladéknak tekinthetők. De 1972 vége óta ember nem járt a Hold közelében.
A hat évvel ezelőtt elhunyt Neil Armstrong a legismertebb az összes űrhajós közül. Armstrong társának, Aldrinnak a nevét sokkal kevesebben ismerik, a további öt küldetés tíz Holdon járt űrhajósának a nevére több mint négy évtized távlatából csak a megszállottak emlékeznek. Miközben Aldrin kijelentése – azt állította, hogy ufókat látott a Holdon – csaknem fél évszázada borzolja a kedélyeket. (Aldrin után több űrhajós, például Al Worden is hasonló tapasztalatokról számolt be.)
A qubit.hu minapi írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az emlékezés Armstrong útjával kapcsolatban is szelektív. Az sokakban felrémlik, amikor letűzték az amerikai zászlót, azt viszont kevesen tudják, hogy a nemzeti szimbólum gyors és szomorú véget ért, mert amint beindították a holdkompot, a zászló kidőlt a helyéről és elsodródott, mint minden más otthagyott dolog.
Hiába telt el közel öt évtized, az amerikai űrügynökség embereket még nem, de műszerekkel teletűzdelt próbababákat 2020-ban már a Holdhoz küld. A NASA-expedíció a magyar űrkutatásnak is különleges lehetőséget kínál, hiszen az amerikaiak a mi sugárzásmérő detektorainkat is magukkal viszik. A két év múlva induló programban az űrhajósok helyére emberszerű bábukat helyeznek el, amelyeket különféle passzív és aktív dózismérőkkel látnak el. Egyikük sugárvédelmi mellényének árnyékolási képességeit magyar fejlesztésű dózismérővel vizsgálják.
Ha összejön, a NASA-t megelőzi az elektromos autóiról és űripari cégéről ismert Elon Musk, aki már 2017-ben arról beszélt, hogy 2018-ban két fizető utast visz Hold körüli útra, de ebből az ötletből nem lett semmi. Ez év februárjában Musk azt mondta, új tervek foglalkoztatják. Múlt hét elején Maezava Juszaku japán milliárdos Hold körüli útjának bejelentése világossá tette, hogy miféle gondolatok járnak a különc vállalkozó agyában. Elon Musk nem árulta el, hogy mennyibe kerül a tervezett út, csak annyit mondott, hogy a japán rengeteg pénzt fizet. Ugyanakkor éppen a korábban meghirdetett, majd elvetett ötlet miatt kell kellő óvatossággal kezelni ezt a bejelentést.
Maezava Juszaku a tervek szerint 2023-ban vesz részt egy Hold körüli utazáson – a fejlesztés alatt álló Big Falcon Rocket (BFR) nevű rakétával fordul egyet az égitest körül, amelynek a felszínét mintegy kétszáz kilométerre közelítik meg. Csakhogy a BFR soha nem repült. Mindössze annyit tudni a rakétáról, hogy várhatóan 118 méter magas és kilenc méter átmérőjű lesz. Az óriási méret magyarázata, hogy a BFR-nek 150 tonnát kell Föld körüli pályára állítania – ez jóval több, mint amennyit az Apollo űrhajókat szállító amerikai Saturn V rakétáknak cipelniük kellett.
„Ez életem álma – mondta Maezava, aki azt is bejelentette, nem egyedül vállalkozik a várhatóan egyhetes repülésre. Hat-nyolc művészt hív a világ minden tájáról, hogy csatlakozzanak hozzá. – Arra kérem őket, hogy a Földre való visszatérés után alkossanak valamit. Olyat, ami mindenkit közelebb vihet álmai megvalósulásához” – mondta riportereknek, ám azt nem árulta el, kiket hív meg. „Talán mindketten ott leszünk a gépen” – bökte ki Musk, aki arra is kitért, hogy a BFR folyamatos fejlesztés alatt áll, és több legénység nélküli kilövést terveznek, mielőtt utas kerül a fedélzetre.
A japán milliárdos, Maezava Juszaku keménypunk-zenekar dobosaként lett ismert a szigetországban. A japán vállalkozó 1998-ban kezdte el ritka CD-k és hanglemezek értékesítését a Start Today néven alapított cégen keresztül. Először katalógusokból árulta a portékát, majd néhány évvel később – haladva a korral – áttért az online kereskedésre, illetve portfólióját bővítve ruhákat is eladott.
„A cégem elnöke voltam, miközben a zenekarral az országban turnéztam” – árulta el idén a Japan Timesnak az ország legnagyobb online divatboltjának alapítója. „Amikor fizikailag lehetetlenné vált mindkettőt kezelni, a cégemet választottam – 25 vagy 26 éves voltam.” 2004-ben elindította a Zozotown nevű, e-kereskedelemre szakosodott cégét, és néhány évvel később, harmincas évei közepén, azon kapta magát, hogy milliárdos lett. A Forbes magazin a 18. leggazdagabb japán emberként jegyzi, amit 2,9 milliárd dollárra becsült vagyonával érdemelt ki.
A japán üzletember külföldön elsősorban festmények és egyéb műkincsek vásárlójaként ismert. Tavaly májusban azzal került a világlapok címoldalára, hogy 110,5 millió dollárt fizetett egy New York-i aukción az amerikai színes bőrű alkotó, Jean-Michel Basquiat művéért. A cím nélküli monumentális festmény fekete arcot ábrázol azúrkék háttérben. Egy műgyűjtő 1984-ben potom 19 ezer dollárért vásárolta meg a képet, amelyet azóta nem mutattak be, ezért lényegében ismeretlen a közönség előtt.
A japán milliárdos a sikeres licit után éppen ezért jelentette be, szeretné, ha minél több ember látná az alkotást, ezért múzeumoknak adja kölcsön a festményt, amelynek végső helye Csibában, szülővárosában lesz. (Elsőként a Brooklyn Múzeumban, a művész szűkebb hazájának számító New York-i városrészben állították ki a rekordáron elkelt festményt január vége és március közepe között.) Az 1988-ban kábítószer-túladagolásban, mindössze 27 évesen elhunyt művész másik műve is helyet kap a japán magánmúzeumában. 2016-ban 57,3 millió dollárt fizetett Basquiat Ördögfej néven ismert festményéért.
A Holddal kapcsolatos hírekből Kína sem maradhat ki. Az ázsiai űrhatalom decemberben indítja a Csang’e–4 szondát, amellyel az űrkutatás történetében először terveznek sima leszállást a Hold túlsó oldalán. A szonda egy műhold segítségével tart kapcsolatot a Földdel.