Míg Magyarországon sokan a valódi nyarat várják, Nyugat-Európa, Észak-Amerika és a Közel-Kelet az extrém hőségtől szenved. A kánikula kiadásnövelő tényező, de az éghajlatváltozás legdrágább eredménye a tengerszint-emelkedés lesz.
Északkelet-Anglia Cumbria megyéjében nem gyakran locsolják az utakat. Az időjárás általában gondoskodik a szitáló esőről. Azonban június végén a helyi önkormányzatoknak locsolóautókat kellett a terepre küldeniük, mivel a 30 fok feletti hőségben a brit utak megolvadtak, a sajtót pedig bejárta a kép, amint egy tornacipőre ráragad az aszfalt. Devonban hasonló esetek történtek, míg Skócia minden idők legmelegebb hőmérsékletét (33,2 Celsius-fok) regisztrálta Motherwellben június 28-án. Észak-Írországban szintén több 30 fok feletti csúcs dőlt meg. A szokatlan meleg azonban egy másik rekordot is hozott: kiugróan magas volt a légkondicionálók használata.
Amerika évek óta tartja a klímaberendezések vásárlásának és használatának csúcsát. Háromszáztizennyolc-millió ember lakja az országot, mindössze a világ népességének 4,5 százaléka, de több energiát használnak el légkondicionálásra, mint a Föld összes többi országa együttesen. Ez a mennyiség bőven elég lenne Afrika 1,1 milliárd lakosának teljes éves energiaszükségletére. Az energiapazarlás mellé komoly szén-dioxid-kibocsátás is jár: minden egyes amerikai otthon két tonna szén-dioxidot bocsát a levegőbe minden évben, az autók pedig – az amerikai energiaügyi minisztérium adatai szerint – 27-38 milliárd liter benzint pöfögnek el a légkondicionálás miatt. A példa pedig ragadós: 1995 és 2004 között Kínában 8 százalékról 70 százalékra nőtt a légkondicionáló gépek száma. A Közel-Keleten, Ománban és Dubajban sem sajnálják a pénzt és az energiát a sivatag hűtésére, még síelni is lehet Dubaj egyik bevásárlóközpontjában.
Egy új tanulmány szerint a probléma kezd elhatalmasodni. A globális felmelegedésben ugyanis komoly szerepet játszik a klímaberendezések túlzott használata, amely veszélyezteti az ENSZ által kitűzött kétfokos maximális átlaghőmérséklet-emelkedést. Szvetlana Jevrejeva, a brit Nemzeti Oceanográfiai Központ kutatója szerint a másfél fokkal való hőmérséklet-emelkedés az évszázad végére fél méterrel emelné a tengerszintet. Ha viszont nem tartjuk a kitűzött kétfokos átlaghőmérséklet-emelkedési célt, akkor a tengerszint akár 1,8 méterrel is növekedhet. Ez különösen az alacsonyan fekvő országok számára veszélyes, de világszerte 600 millió ember él tízméteres szintkülönbség alatt a tengerszinthez képest. Így a védekezés – tengerszinttől függően – 14–27 trilliárd dollárjába fog kerülni a világ országainak.
Laikusok gyakran teszik fel a kérdést, hogy az országokat sújtó hőhullámok miért nem elég figyelmeztető jelek. Csak az elmúlt hónapban például 21 megyére adott ki Franciaország narancs riasztást a forróság miatt, Montrealban legalább nyolcan haltak meg a hőség következtében, és Ománban június 28-án 49 fokot mértek éjszaka, ami a Földön valaha mért legmelegebb hőmérsékletet jelentette (és mindössze 1,7 fokkal maradt el az országban korábban regisztrált legmagasabb hőmérséklettől).
A válaszok különfélék. Leggyakrabban a kényelemre szoktak hivatkozni, hogy a forróság hűtés nélkül elviselhetetlen, a légkondicionálás globális következményei pedig nem számítanak, hiszen az majd csak unokáinkat zavarhatja.
Magyarországon is évek óta növekszik a klímaberendezések száma. Ráadásul az amerikai példát követve az itthoni cégek sem tartják be a kinti hőmérséklethez képest orvosilag ajánlott 5-8 fokos hűtési különbséget. Így nem ritka, hogy a 30 fokból 18-20 fokba lép be a dolgozó, ahol persze fázni kezd, ezért kinyitja az ablakot, hogy beengedje a meleget, hiszen a klíma csak központilag kapcsolható. A légkondi érzékelve a meleg beáramlását még több áramot fogyaszt, még inkább melegíti és szennyezi a környezetet, ami áttételesen később még erősebb hőhullámokat okoz.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint a tavaly nyári kánikula az 1981 óta számított időszakban a második legintenzívebb volt a 2007-es hőhullám után. Összességében egyre gyakoribbak a szélsőségesen meleg nyarak, de a legveszélyesebb – az állandó terhelés miatt –, ha a napi középhőmérséklet magas. Alapvetően ugyanis nem probléma még a napközbeni 40 fok sem, ha éjszaka van lehetőség 15 fokban pihenni.
A felmelegedés miatt azonban ez egyre kevésbé igaz, és a magyar szakértők arra számítanak, hogy sűrűbbek és hosszabbak lesznek a legmagasabb fokú hőségriadót jelentő időszakok (amikor a napi középhőmérséklet legalább három napon keresztül meghaladja a 27 fokot).
Nemzetközi szakértők az új tanulmányok nyomán Amerika lépésére várnak, hogy vajon Trump elnök milyen megállapodást fog kötni a párizsi klímaegyezmény helyett, vagy milyen feltételek mellett léphet vissza a megállapodásba.