A következő kérdést kaptam nemrégiben: hogyan kell helyesen írni: bébibumm, babybumm, bébi-bumm vagy baby-bumm? Nos, az angol baby szót már régóta átírjuk magyarosan: bébi, azonban az angol boom szó elgondolkodtatott. Ugyanis ebben az esetben az tűnhet zavarónak, hogy az átírt alak, a bumm a magyar nyelvben is létező szó, szófaját tekintve hangutánzó mondatszó. Azonban a bébibumm szóösszetétel utótagjaként szófajváltáson ment keresztül, főnév, amelynek jelentése: robbanásszerű növekedése valaminek, ez esetben a gyerekszületésnek. Szótárban tehát nem szerepel, a javasolt írásmód a bébibumm.
Az interneten utánanézve észrevehetjük, hogy más összetételi előtaggal is szerepel a bumm ebben az értelemben. „Akkoriban az Andrássyn laktunk egy évet, éppen az ingatlanbumm kellős közepén, így száz százalékot sikerült keresni a lakáson.” „Nyakunkon a nagy bankkártyabumm. A 90-es évek óta nem volt olyan óriási növekedés a bankkártya-elfogadó terminálok kiépülésében, mint ami idén várható.” De olvashatunk profitbummról, építési bummról és technológiai bummról is.
Vajon mi dönti el, hogy magyaros kiejtés szerint vagy az adott idegen nyelv helyesírásának megfelelően írjuk a főleg angol nyelvből átvett szavakat, mint például like vagy lájk? (A szótárban a lájkol szerepel.) A nyelvünkbe kerülő idegen szavakat igyekszünk hangrendszerünknek megfelelően alakítani, és ez előbb-utóbb írásban is megjelenik, ennek a folyamatnak az időtartama szavanként eltérő lehet.
Több, helyesnek tartott változat is létezhet egymás mellett, az idegen eredeti és egy, néha több magyaros átírás, például: chatel, csetel. A folyamat akkor jut nyugvópontra (egy időre), ha a kérdéses szóalak valamelyik változatát szótárban rögzítjük. Alapvetően a magyaros alak meggyökeresedése a cél, ám egyes szavak ennek sokáig ellenállhatnak. Lassan terjedt el a kapucsínó szóalak, pedig már a 2000-ben megjelent helyesírási szótárban is így szerepel.
Ha az internetes keresőben utánanézünk, láthatjuk az adott szó fonetikus átírásának az elterjedtségét. A Facebook még az általános írásmód, azonban már megjelent viszonylag gyakori alakként a fészbuk, fészbukol is. A selfie 3 050 000-szer fordul elő, a szelfi 431 000-szer. Az ímél viszont az új helyesírási szabályzat szótárrészében fonetikusan átírva is megtalálható az e-mail mellett. Ha valakinek nem tetszik, az már ízlés dolga.
Azt is tapasztalhatjuk, hogy az idegen szavakat a magyar nyelvben először csak viccesen kezdik el kiejtés szerint leírni az emberek. Vannak sajtótermékek, amelyek szinte minden idegen írásmódú szót átírnak, náluk ez a stílus. Ha a szótárakban még nem szereplő szavakat a használók átírják, akkor ezzel voltaképpen elébe mennek a későbbi szótáraknak, „lökést adhatnak” a szótár készítőinek. A skype szót egyik szótár sem tartalmazza, az igei alakja, a skype-ol kötőjellel írandó, hiszen a szó végén hangérték nélküli betű van, ez is elindítója lehet az átírásnak, egyszerűbb így az írásmód: szkájpol.
Nyíregyházán, Az újraolvasott Móricz irodalomtörténeti konferencián Onder Csaba előadásának címe a következő volt: Hangérien bjuti (szex, lektűr, irónia, avagy Móricz Zsigmond indulása). Az előadás végén a szerző pontosan értelmezte a címet, s ezzel magyarázatot kaptunk a fonetikus átírásra:
„Sam Mendes filmje, az Amerikai szépség egy vidéki kisvárosban játszódik, és nagyjából arról szól, hogyan is tehetnénk rendbe az életünket akkor, amikor a kisszerűség és a hétköznapiság már szinte maga alá gyűrt bennünket. Az Amerikai szépség az amerikai rögvalóságot mutatja, az amerikai álom valóságát. […] Móricz Zsigmond regényeit olvasva Sam Mendes filmje jutott az eszembe. Az igényes lektűr, a magyar vidéki rögvalóság modern, ironikus, könnyed és egyszerre nehéz elbeszélése. […] Móricz Zsigmond indulása: vidéki erkölcsök, hat etűdben, tanulságok nélkül. Még ma is modern a hangérien bjuti.”