Hatvanöt éve, hogy az ELTE-n megalakult a Magyar Mint Idegen Nyelv Tanszék elődje, a Központi Magyar Nyelvi Lektorátus. Mára önálló módszertannal, tanárképzéssel, tudományos hátországgal rendelkezik a magyar mint idegen nyelv tanítása – valódi szakmává vált. Ráadásul kifizetődő szakmává, hiszen egyre nagyobb a kereslet a szakképzett oktatók iránt. Az elmúlt öt évben csaknem nyolcezer fővel nőtt a külföldi hallgatók száma a felsőoktatási intézményekben, az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly 28 628 külföldi kezdte meg tanulmányait hazánkban.
Sokan jönnek Erasmus-ösztöndíjjal, és a keleti és déli nyitás külpolitikája jegyében alapított ösztöndíjprogram, a Stipendium Hungaricum jóvoltából is egyre többen érkeznek Magyarországra. Régi, jól bevált hagyomány, hogy a diákok egy évig csupán a nyelvünkkel ismerkednek, majd a következő szeptembertől kapcsolódnak be a magyar nyelvű egyetemi képzésbe. De kiktől fognak a külföldi diákok magyarul tanulni?
A magyar mint idegen nyelv szak 2017-ben nem került be az osztatlan tanárképzés rendszerébe, és ezzel a döntéssel sorvadni kezdett egy népszerű szak. 2016-ig évente száz-százhúsz jelentkezőből válogatott az ELTE és a Károli Gáspár Református Egyetem, majd átlagban harminc-harmincöt fős évfolyamokat indított mindkét intézmény. Az idei tanévtől kezdve viszont már csak levelező munkarendben végezhetők e tanulmányok: a pénteki és szombati napra meghirdetett képzési formára jelen pillanatban mindössze öten járnak a Károlin, míg az ELTE kivárt, meg sem hirdette a szakot.
– A jelenlegi döntés ellentmond a gazdasági és kultúrpolitikai törekvéseknek – állítja Szili Katalin, az ELTE docense. – A nagy ívű programok sikerét biztosító tanárképzést holtvágányra helyezték. Pedig ma is időszerű az a gondolat, amelynek jegyében létrejött a szak: minden magára valamit is adó nemzet arra törekszik, hogy kultúráját a lehető legképzettebb szakemberek terjesszék és oktassák. Most úgy tűnik, hogy semmiféle nyelvpedagógiai előképzettséget nem kívánó, két féléves gyorstalpalót végzettek taníthatják majd a magyar nyelvet, ami meg sem közelíti a világnyelvek oktatóinak színvonalát.
Ráadásul egy magyar mint idegen nyelv tanár nemcsak önmagát képviseli, de hiteles képet nyújt az ország állapotáról és az oktatási rendszerről is. Ha a külföldi diák csetlő-botló, amatőr tanárokkal találkozik, akkor könnyen feladhatja magyartanulási szándékát… Ne feledjük, a nyelvek között nagy a verseny! Az igazán jó tanár vonzóvá tudja tenni a magyar kultúrát, felkészületlenül tanítani viszont egyszerűen luxus, különösen, ha a hazánkba érkező diákok korábban már a legmodernebb oktatási eljárásokkal, a leghatékonyabb módszerekkel tanultak nyelveket.
Talán egyetérthetünk abban, hogy a magyar nyelv színvonalas oktatása éppoly fontos ügy, mint más világnyelveké, és ennek a tanárképzésben is tükröződnie kellene. Ne legyen igazam, de a következő években komoly megtorpanás következhet be a szakmában, ami láncreakciót indíthat el, mert ha nem lesznek jó szakemberek, hogyan lehetnének használható nyelvkönyvek, a publikáló tudósokról és doktori iskolásokról már nem is beszélve. Mindez a tudás – több mint harminc év munkája – jelen pillanatban még a birtokunkban van.
Milyen érvek hangzottak el a nappali képzés megszüntetése mellett? A legáltalánosabb vélekedés, hogy a közoktatásban nincs is szükség a magyar mint idegen nyelv tanítására. Ha külföldi diák érkezne egy iskolába, arra ott a könyvtáros.
– Számos magyar iskolában az angol, francia, német tanítási nyelv mellett megjelenik a magyar mint idegen nyelv is tanóra és érettségi vizsga formájában – mondja Nádor Orsolya, a Károli Gáspár Református Egyetem docense.
– A hazánkban tanuló külföldi diákok ugyanis nem magyar nyelv és irodalomból, hanem értelemszerűen magyar mint idegen nyelv tantárgyból tesznek érettségit. Ha elsorvad a képzés, kik fognak a nemzetközi iskolákban tanítani és érettségiztetni? Mert ha a magyar szakos kollégák vennék át a helyünket, ahogy az a 2017-től érvényes érettségi leírásából már természetes megoldásnak tűnik, az éppen olyan volna, mintha a matematikatanár érettségiztetne fizikából…
Az elmúlt időszakban a szakma képviselői minden racionális érvet felsorakoztattak, ami ráadásul a kultúrpolitikai szándékokkal is egybecseng – a keleti nyitással, az új oktatóhelyek és kulturális intézetek létrehozásával.
– Szeretném eloszlatni azt a félreértést, hogy a magyar anyanyelvként való tanítása egyenlő lenne a magyar idegen nyelvként való oktatásával – mondja Szili Katalin. – Amikor ügyünk védelmében tanácskozást rendeztünk a Magyar Nyelvstratégiai Intézetben, Palkovics László oktatásért felelős államtitkár azt tanácsolta, hogy népszerűsíteni kellene a magyar mint idegen nyelv szakot. Már ekkor felébredt bennünk a gyanú, hogy csakis valami félreértésről lehet szó, hiszen négy-ötszörös túljelentkezés mellett mit népszerűsítsünk rajta?! Kiderült, hogy diákjaink egyszerűen nem szerepeltek a minisztérium nyilvántartásában.
A mostani, levelező képzésre alaposan megcsappant a jelentkezők száma, hiszen a diplomások kialakult életmód, család és munka mellett nem nagyon vállalnak hétvégi elfoglaltságot.
A gyakorlat azt mutatja, hogy az amúgy is leterhelt vidéki tanár az előadásokról lassanként elmarad, a szemináriumot megpróbálja kiváltani, és előbb-utóbb egyéni tanrendet kér. Az ELTE ugyan idén óvatosságból kivárt, jövőre azonban meghirdeti a képzést. De mekkora érdeklődésre számíthat, amikor a szeptembertől elindult új rendszerben a Károli Gáspár Református Egyetem magyar mint idegen nyelv levelező szakjára már csak öten járnak? Ha alig fél tucat jelentkezőn kell majd a két intézménynek megosztoznia, az az elaprózódást, egyben a szellemi kapacitás pazarlását is jelentené.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint szó sincs a képzés elsorvasztásáról. A Balassi Intézet nemzetközi tevékenységének kiemelt területe a külföldi egyetemeken működő hungarológiai képzések támogatása, és több olyan felsőoktatási diplomát adó képzés van, amellyel a hungarológiai ismeretek közvetíthetők.
Az egyetemes magyar kultúra külföldi bemutatásáért felelős KKM-Balassi Intézet oktatási programja igen széles körű: a hagyományos értelemben vett nyelviskolai tevékenységtől a hungarológus részképzésen át az egyetemi előkészítő kurzusokig terjed. Tanárai évente 24 ezer magyarórát tartanak külföldieknek Budapesten, ezen túl kétezer magyarul tanuló diákot oktatnak külföldön. Az intézetben évente háromszáz ösztöndíjas tanul heti huszon-
nyolc-harminc órában, száznegyvenen tesznek nemzetközileg elismert ECL-nyelvvizsgát magyar mint idegen nyelvből, és negyven jövendőbeli tanár végzi tanítási gyakorlatát. Ez utóbbi szám a jelenlegi helyzet ismeretében a következő években bizonyára csökken majd, pedig a végzős hallgatók iránti kereslet máris szembeszökő: a jó hírű intézmény már az utolsó éves hallgatókat próbálja megnyerni, és a nyelviskolák is szinte azonnal lecsapnak rájuk.
– A Károli Gáspár Református Egyetem is igényt tart a tudásukra – jelenti ki Nádor Orsolya.
– Szakmai felügyeletünk mellett végzős diákjaink tanítják az Erasmus-ösztöndíjas külföldi hallgatókat, a nyelviskolák is folyamatosan keresik őket, és el is várják a magyar mint idegen nyelv szakos végzettséget. Régen elment, hogy: „Jaj, nincs elég órád angolból vagy franciából? Nem baj, itt van néhány külföldi, taníts nekik magyart!” Ma már szó nincs erről.
A nyelvtanulás ráadásul speciális területnek számít, nemegyszer ahány tanítvány, ugyanannyi oktató szükséges, mert a külföldi üzletemberek közül sokan egyéni úton tanulnak magyarul, és a háziasszonyok sem feltétlenül akarnak csoportos tanfolyamokra beiratkozni.
A Károli egyik specialitása, hogy önkéntes munkát szervez a diákjainak. A nappali tagozatosok boldogan vállalják a szabadon választható feladatokat, amelyekkel szakmai gyakorlatot is szerezhetnek.
– A nappalis hallgató elsődleges feladata, hogy tanuljon. Az idei jelentkezőket viszont már csak levelező formában vehettük fel, ami komoly anyagi terhet jelent számukra. Hogyan tudnának még önkéntes feladatokat is vállalni? A kifutó évfolyamunk persze egészen más – mondja Nádor Orsolya –, sokan tanítanak közülük bevándorlókat, az elmúlt hetekben 16 diákunk távoktatás formájában vállalta ausztráliai, magyar származású diákok oktatását.
Nagy volumenű önkéntes munkalehetőség a zánkai Erzsébet-tábor, ahova évente kétszáz ukrán anyanyelvű gyerek érkezik két hétre. Ukrajnában ugyanis második idegen nyelvként választható a magyar, ennek köszönhetően több mint kétezer nyerek tanulja a nyelvünket, és rajtuk kívül hatezer felnőtt is – a minőségi munkalehetőség és a magyar állampolgárság reményében. Jelenleg a Károli-egyetem tanárai képzik Beregszászon a helyi magyar mint idegen nyelv tanárokat, akik – ne felejtsük el ezt a tényt se! – saját, kisebbségi anyanyelvüket tanítják a többségieknek.
Az utóbbi években sok helyen elhangzott: olyan szakot szabad csak meghagyni a felsőoktatás rendszerében, amelyre fogadóképes kereslet is van. A magyar mint idegen nyelv igenis piacképes – állítják az oktatók –, ezt az akár már egy-két éven belül jelentkező súlyos tanárhiány is jelezni fogja. A levelező képzés láthatóan zsákutca, miközben a szak beilleszthető lenne az osztatlan tanárképzés nappali rendszerébe, hiszen a magyar szakosok a kétéves alapképzés után amúgy is választás előtt állnak, hogy általános iskolai vagy gimnáziumi tanárnak tanuljanak tovább.
A harmadik út, egy idegen nyelvvel párosítva, a magyar mint idegen nyelv tanári pálya lehetne.