A döbbenet a tévé elé szegezte a világot 2015 elején, amikor a Charlie Hebdo elleni támadással Európában is tudatosult a terrorfenyegetettség, aztán nyáron tömeg-gyilkosság következett Tunézia kedvelt tengerpartján, októberben az ankarai központi pályaudvaron robbantottak, majd Sarm-es-Sejkből felszálló orosz turistákat vettek célpontba Egyiptomban, novemberben pedig támadássorozat rázta meg Párizst. Folytatódtak a turisták és a civilek ellen tervezett támadások 2016-ban és 2017-ben: Nizza, London, El-Gurdaka, Manchester, Barcelona, hogy csak néhányat említsünk, az utazóközönség pedig fokozatosan a biztonságos úti célok felé fordult.
A turisztikai szakértők még jóval a tavaly augusztusi barcelonai kisteherautós gázolás előtt úgy vélték, hogy az arab országokban sokasodó terrortámadásoknak éppen Spanyolország a „nyertese”. Érezhetően csökkent 2016 nyarán a Földközi-tenger keleti medencéjébe utazó turisták száma, míg Spanyolország, Portugália és Olaszország közel negyvenszázalékos turizmusnövekedést regisztrálhatott. A „biztos kikötőnek” nevezett úti célok felárat kérhettek, hogy az óriási túlkereslet közepette is biztosítani tudják a nyaralni vágyók helyét.
Eközben a Daily Mail kísértetvároshoz hasonló képeket készített az el-gízai piramisok egyébként nyüzsgő környékéről. A sarm-es-sejki szállodatulajdonosok arra panaszkodtak, hogy a legexkluzívabb hotelek is csak 23-46 euróért árulhatták szobáikat, ám még a nyomott árak mellett is csak minimális forgalmat regisztrálhattak. Párizsban és környékén a 2015. novemberi terrortámadások után tíz százalékkal esett a turizmus, Brüsszelben pedig 5,2-ről 4,1 millióra csökkent a külföldi vendégéjszakák száma 2016-ban, ami a 2005-ös látogatószámnak felelt meg.
Az egyik legnagyobb veszteséget Törökország szenvedte el, mikor elmaradtak a látogatók nagy százalékát kitevő német és osztrák turisták; 2016-ban hiába bizonygatták a német utazási szakemberek, hogy a tengerpart biztonságos, a török foglalások száma negyven százalékkal csökkent, miközben 56 százalékkal több német ment Bulgáriába, 7 százalékkal nőtt a balti-tengeri régió forgalma, és sokan maradtak a határ közelében, hogy a svájci hegyeket fedezzék fel.
Az osztrákok hasonlóan döntöttek: Ausztria nemcsak külföldön kezdte hirdetni az alpesi életérzést, de elterjedt a „nyaralj otthon!” szlogen is, így az elmúlt években, bár az osztrákoknak kilencven százaléka ment nyaralni, mindössze negyedük járt külföldön. Törökország vesztesége Bulgária mellett még Ciprusnak nyereség, amely hiába esik még Szíriához is közel, negyven százalékkal több orosz vendéget fogadhatott az elmúlt években. Érdekes módon nemcsak Dél-Ciprus profitált a változásokból, de a török hotelek ár-érték arányát képviselő északi régió is.
Az idén eddig nem történt kifejezetten a turizmus ellen ható terrortámadás, a szakértők úgy látják, kezd visszarendeződni a piac. Törökország ismét jó úton van, bár vendégei nagy részét inkább Kelet-Európából fogadja. Ez nagyban köszönhető a kiemelkedő ár-érték aránynak, amelyre a magyarok különösen fogékonyak. Magyarországon amúgy is kevésbé tapasztalták az utazásszervezők a terrortámadások hatásait – bár 2016-ban és 2017-ben csökkent az észak-afrikai és a törökországi foglalások száma –, az idén pedig a legjobb ár-érték arányt kínáló török all inclusive szállodák határozottan visszacsábítják a magyar utazóközönséget.
A hazai utazási irodák szerint a török riviérán a magas színvonalú szolgáltatást megfizethető áron kapják az utasok. A közvetlen tengerparti szállodák svédasztalos, all inclusive vagy ultra all inclusive ellátást biztosítanak, tehát nemcsak az italokat tartalmazza az ellátás, de akár olyan különlegességeket is, mint a kései reggeli, a délutáni vagy az éjféli snack, a sütemények, a gyümölcskosár. Az isztambuli és az ankarai támadások hatása érződött ugyan, de mára a magyarok többsége úgy véli, hogy a tengerpart védett, és természetesen az ország sem szeretné elveszíteni GDP-bevételének fontos összetevőjét, így mindent megtesznek a turisták vélelmében.
Forrai Tamás, a Viva Utazási Iroda ügyvezetője állítja, „az előzetes foglalásokon nem látszik, hogy az utasokat bárhol Európában zavarná a terrorfenyegetettség”, Barcelonában például a tavaly nyári események ellenére a foglalások növekedését látja. Ennek a város lakói nem feltétlenül örülnek, mivel a nyári hónapok zsúfoltsága sokak szerint már élhetetlenné tette Barcelonát. Spanyolország a világ második leglátogatottabb országaként mindent megtesz, hogy megakadályozza a támadásokat.
Mallorcán például tavaly radikális csoportok „turisták haza!” graffitivel szórták tele az épületeket, ami számos belföldi turistát is elijesztett. Nem csoda, hogy felmérések szerint egyre több dél-európai utazik szívesen a Távol-Keletre.
Magyarországon is egyre divatosabbak a távolabbi, drágább úti célok, nő a kereslet a Távol-Kelet és Ausztrália iránt, hiába számít Ausztrália, Thaiföld, a Maldív- és a Fülöp-szigetek veszélyeztett zónának. A brit külügyminisztérium szerint „nagyon valószínű, hogy terrortámadást fognak ezeken a területeken elkövetni”.
A 2017-es globális terrorizmusindex is a húsz legveszélyesebb úti célk közé sorolta ezeket a távol-keleti helyeket. Igaz, a Távol-Keleten is találhatók biztonságos úti célok, a magyarok között egyre népszerűbb Japán például híres arról, hogy ha az ember egy padon felejti a laptopját a parkban, akkor órák múlva visszatérve még mindig ugyanott találhatja.
Tom Jenkins, az Európai Turisztikai Szövetség elnöke szerint azért utaznak az emberek veszélyeztett helyekre, mert az elmúlt időszak gyakori terrortámadásaiból azt szűrték le, hogy a baj bárhol bekövetkezhet, ezért nem érdemes teljesen megváltoztatni a nyári terveket.
Tehát az ISIS vagy az al-Kaida által elkövetett terrortámadások tulajdonképpen visszafelé sülnek el. Ezek a cselekmények elvileg arra szolgálnak, hogy a nagy sajtóvisszhang nyomán félelemben tartsák a nyugati társadalmakat, azok azonban kezdenek hozzászokni a problémához, és ahogy Jeruzsálemben vagy Tel-Avivban hozzátartozik a mindennapokhoz, hogy az emberek tudják kezelni a robbantásokat, az európai turisták is egyre kevésbé törődnek a fenyegetettséggel.
„A szabad és nyitott társadalmak velejárója, hogy bárki könnyen foghat egy fejszét, és nekiállhat gyilkolni vele. A terrorcselekmények korábban komoly problémákat okoztak az utazási piacon, az 1980-as és korai 90-es években tömeges törléseknek lehettünk tanúi” – nyilatkozta Jenkins a The Independentnek példaként hozva 1986-ot, amikor az Egyesült Államok bombázta Líbiát, és ezért az amerikaiak fele mondta vissza európai nyaralását.
Jenkins szerint azonban terjed a racionálisabb gondolkodás az utazóközönség körében, így az amerikai külügyminisztérium hiába adott ki tavaly májusban teljes Európára figyelmeztetést, ez érdemben nem változtatta meg az amerikaiak utazási szándékait, akik továbbra is kedvelik az öreg kontinenst a karibi célpontok mellett. A
„Ha kedd van, akkor ez Belgium”-szerű társasutazások, a párizsi, londoni és a toscanai pihenések, illetve a kelet-európai városlátogatások egyformán népszerűek. Tom Jenkins ezt úgy fogalmazta meg, hogy az emberek látják, hogy a kormányok hatékonyan kezelik a terrortámadásokat, és rájönnek, hogy a félelem csak akkor akaszthatja meg a mindennapi életet, ha hagyják.
Szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a félelem hiánya nem jelenthet egyet a nemtörődömséggel. Fontos például érdeklődni, hogy az adott nyaralási helyszínen vannak-e kevésbé biztonságos területek, például Olaszország esetén melyik palermói vagy nápolyi utcába nem tanácsos drága okostelefonnal vagy sok ékszerrel bemenni. Olaszországban amúgy megfordulni látszik a trend, hogy Észak-Olaszország leköltözik délre a nyári hónapokban, és inkább a déli lakosok látogatnak a bevándorlási krízistől kevésbé érintett északra. Franciaországban Marseille környékén kell figyelni.
A belföldi turizmus tekintetében ott is érezhető változás: a párizsiak már nemcsak az Azúr-partra kíváncsiak, hanem egyre többen látogatják az olyan északi, terrorizmussal eddig nem érintett régiókat is, mint Bretagne.
Az elővigyázatossághoz a biztosításkötés is hozzátartozik, bár nemzetközi felmérések szerint ez gyakran felejtődik el a nyaralni indulóknál. Tavaly például csak Nagy-Britanniában tízmillió brit, a lakosság ötöde kelt útra mindenféle biztosítás nélkül, 27 százaléka pedig elhallgatta, hogy valamilyen egészségügyi problémája van, ezáltal érvénytelenítette a megkötött biztosítás vonatkozó részeit, 15 százalékuk a bankkártyához kapott biztosításban bízott, és számosan hitték, hogy elég európai egészségbiztosítási kártyával rendelkezni.
A hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a magyarok sem kötnek mindig biztosítást, bár éppen a terrortámadások miatt szignifikáns növekedés történt a piacon, és ma már a közönség 75 százaléka utazik biztosítottként, azonban még mindig sokan nem tudják, hogy a bankkártyák mellé kapott biztosítás nem feltétlenül fedez minden költséget, európai egészségbiztosítási kártyával pedig valóban érdemes rendelkezni, hiszen az uniós országokban biztosítja az ellátást, de nem fedezi az igen borsos hazaszállítást.
A magyar közönség egyre körültekintőbb: az emberek utánanéznek, mennyire biztonságos egy-egy terület, de döntésüket nem csak ez befolyásolja. Az ár-érték arányt kedvelők választják a török Riviérát, akik közel szeretnének maradni az otthonukhoz, inkább Horvát- vagy Olaszországba mennek, a biztonságra törekvők pedig a görög szigetekre vagy a spanyol tengerpartra repülnek.
A külügyminisztérium a népszerű úti célok közöl jelenleg Törökországot, Tunéziát és Egyiptomot sorolja a fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségek közé, és kéri a magyaroktól, hogy különös elővigyázatossággal készüljenek utazásukra.
Biztonságos Magyarország
A brit külügyminisztérium szerint ugyan „nem lehet kizárni”, hogy Magyarországon terrortámadás történjen, mégis a leginkább utazásra ajánlott kategóriába tartozik Európában, akárcsak a kelet-közép-európai régió – Bosznia és Macedónia kivételével. Ez meglátszik a hazai turisztikai számokon is, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint például csak januárban 10,4 százalékkal nőtt az idegenforgalom, a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit; 2010 óta több mint százszázalékos növekedés érzékelhető a külföldi vendégéjszakák számában. Tavaly rekordbevételt generált a turizmus: 12 millió turista harmincmillió vendégéjszakát töltött Magyarországon. A KSH adataiból látszik, hogy egyre nő a nyugat-európai turisták száma is: 2018 elején több mint tíz százalékkal több német és harminc százalékkal több francia érkezett hozzánk.