Sarah Jessica Parker színésznőnek, aki téged alakított a Szex és New York című sorozatban, hamarosan születésnapja lesz. Természetesen nem mondom el, hogy hányadik, mert egy nőnek nincs kora. Az édesanyámnak annyi idősen, mint ahány éves Jessica, már volt unokája, a nagymamáimnak is volt, és szívből remélem, hogy nekem még nem lesz. Még nem vagyok rá alkalmas, a gyerekeim meg pláne nem, én nem vagyok híve a túl korai gyerekvállalásnak még akkor sem, ha ilyesmit mostanában nem ildomos kimondani.
Az édesanyám, akkor, amikor nagymama lett, hihetetlenül csinos volt, tudta, hogy közel s távol nincs még egy nő, akinek olyan szép lába volna, mint neki. Húsz évvel fiatalabbnak nézett ki, sportolt, színházba járt, hatalmas társadalmi életet élt, akárcsak most. Minden esélye megvan, hogy pont olyan jó karban lévő dédi legyen, mint az anyai nagymamám volt, aki 88 évesen még vigyázott a legkisebb gyerekemre. Nem értem, hogy a reklámokban miért ábrázolják a nagymamákat még mindig ráncos, fejkendős, agg néninek, aki megkérgesedett élete közhelyes igazságait hajtogatja egy nappal sem fiatalabban ezer évnél. Jane Austenon kívül a két nagymamám volt a legnagyobb hatással a világképemre. Egyik sem volt se cuki, se fejkendős, se közhelyes.
Külsőre tisztára az anyai nagymamám vagyok, ahogy öregszem, egyre jobban. Az apai nagymamám látszólag éppen az ellentétem, kicsi, sötét hajú, elegáns, hihetetlenül okos arcéllel. Tőle örököltem a természetemet. Európa minden nyelvén beszélt, írt és olvasott (kivéve a szerbet, mert zentai volt, elvekkel), a legfőbb tulajdonsága a sziporkázó, pengeéles szellemessége, egy jelzővel el tudott intézni bárkit egy életre. Olyan okos volt, mint a nap, és felfoghatatlanul művelt, tőle tanultam meg, hogy ha az embernél van egy Somerset Maugham-kötet, minden rendben, mert az ember olvasni kezdi, és megszűnik minden rossz. És arról, amit olvastál, bármikor bárkinek mesélni tudsz.
Már kislányként is lenyűgözött az ízlése, a gyönyörű bútorai, az ékszerei – elég egy apró gyöngyszem, de az legyen tökéletes. Borostyán nyaklánc és rendes cipő nélkül 88 évesen sem lépett ki a házból. Sokszor vitt színházba, vele néztem meg az összes nagy klasszikus szerelmes filmet. Mindig felhívta a figyelmemet, hogy hülyék vagyunk, amiért ilyen ostobaságokon bőgünk.
Az volt az elve, hogy férjhez menni nem szerelemből kell, hanem jól. Elmesélte, hogy huszonévesen, amikor átjött Zentáról, élettervet kellett készítenie. Szép volt, érettségizett, ebből kellett valamit kihozni. Először a Színházi Életnek küldte el a fotóit, de nem kapott választ. Semmi baj, akkor jól megy férjhez. Ki számított a harmincas évek végén jó partinak? A katonatiszt. Ezt lehúzta a listáról, az édesapja is katonatiszt volt, nem is ismerte, meghalt az eső világháborúban. Lássuk: földbirtokos. Nehéz velük megismerkedni. Mi van még? Mérnök. A matematika nem erőssége a női ágnak, tervezőirodában dolgozni nem nagyon vágyott. Megvan: orvos!
Akkoriban nyílt a Johan Béla-féle Közegészségügyi Intézet – dugig fiatal orvossal. Asszisztensnőket kerestek. Nagypapámat első nap kinézte, azt is megtudta, hova jár evezni. Lalicskával, a barátnőjével azonnal megjelentek az evezőikkel ugyanott. És most következik a történet dramaturgiai fordulópontja: visszacsatolták Erdélyt! Ennek mi köze ahhoz, hogy én (is) megszülethettem? A nagymamám tudta, hogy nagyapámat áthelyezik Kolozsvárra, hogy visszaállítsa Erdélyben a magyar közegészségügyi hálózatot. Oda, kislányom, nem mehetett feleség nélkül!
Egy jól sikerült Fidelio-előadás után elismerte, hogy Beethovenért elhagyná a nagyapámat, talán mert süket volt, a nagyapám viszont – aki nagy orvosprofesszor lett – folyton kijavította a dátumokkal és nevekkel nagyvonalúan bánó feleségét, amitől a nagymamám visított. Ezzel elvoltak ötven évig, azt hiszem, alapvetően boldogan, mert mindig tiszteletben tartották a másik bogarait és szabadságát. A férjemről messziről felismerte, hogy sokra fogja vinni, azonnal imádta. Az esküvő után, amikor kijöttünk a templomból, odahajolt hozzám, és miheztartás végett azt mondta: „Na, kislányom, mostantól mindent rajtad fognak keresni, és mindennek te leszel az oka. Sok boldogságot!” S lőn.