Ki tudja, ha nincs a Volkswagen világraszóló dízelbotránya, gondolkodnának-e azon az emberek, a hatóságok, sőt maguk a gyártók, hogy fel kellene hagyni a gázolajjal hajtott járművek gyártásával? De legalábbis kitiltani őket bizonyos városrészekből… Bizonyára igen, de talán a kivezetés üteme nem gyorsult volna fel olyan elemi erővel, mint a napokban a német városokban.
Mindegy, hogy egy autó benzin- vagy dízelüzemű, mindkettő egyformán szennyez. Az egyik szén-dioxiddal, a másik nitrogén-dioxiddal. A hatóság a dízelautó-gyártás „mellé állt”, noha a gázolajban több a káros anyag, mint a benzinben. A kormány adókedvezményeket adott a dízelautókra, mivel úgy gondolta, jobban le lehet szorítani a károsanyag-kibocsátást azzal, hogy nem benzinautót vesznek az emberek. A Volkswagen dízelbotránya azonban bebizonyította, hogy ez nem egészen így van, s a kedvencből mostohagyerek lett. Akit, mese nincs, immár eliminálni kell. Ennek jegyében döntött a múlt héten Németországban a lipcsei szövetségi közigazgatási bíróság arról, hogy ki lehet tiltani az Euro 6-osnál régebbi, korszerűtlenebb dízelmotorral működő járműveket a szennyezett levegőjű városokból Németországban.
A szövetségi kormány ugyan arra törekszik, hogy a dízelüzemű járművek használatának tilalma nélkül javítsanak a levegőminőségen, azonban az egyik legnagyobb német városban, Hamburgban már be is jelentették, hogy két útszakaszon várhatóan április végétől kitiltják a dízelautókat, illetve a dízelmotoros teherautókat az átmenő forgalomból. A bíróság döntése szerint az önkormányzatok a hatályos jogszabályok alapján megtilthatják a dízelüzemű járművek használatát azzal a céllal, hogy a település levegőjének minősége megfeleljen az európai uniós előírásoknak, de csak végső megoldásként rendelhetik el a tiltást.
A bíróság két város, Stuttgart és Düsseldorf ügyében döntött, de az ítélet irányadó a többi 17 nagyvárosnak is, ahol a stuttgarti és düsseldorfi ügyet elindító Deutsche Umwelthilfe környezetvédő civil szervezet a tiltás intézményének bevezetését sürgeti arra hivatkozva, hogy a főleg a dízelmotorok üzemelése révén keletkező nitrogén-oxid-szennyezés meghaladja a levegőminőségi előírásokban rögzített határértéket. Egyébként összesen hetven német városban vannak problémák a levegő minőségével. A bíróság arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy vegyék fel a dízelüzemű járművek kitiltásának lehetőségét a levegőminőség javítását célzó intézkedési tervükbe.
Stuttgart esetében kikötötték, hogy első lépésként a régebbi – például az Euro 4 besorolású – motorral működő járművek kitiltását kell mérlegelni, és az Euro 5-ös járművek használatát legkorábban 2019. szeptember 1-jétől korlátozhatják. Mellesleg Stuttgart a székhelye a Mercedesnek és Porschénak, s Düsseldorf környékén is számos autógyár található. Németországban nagyjából 15 millió dízelautót tartanak forgalomban, többségük hazai gyártmány. Az esetleges tiltások nem érintenék a nagyjából hatmillió Euro 6 besorolású járművet, így mintegy kilencmillió autó használatát lehet korlátozni.
Vérszemet kaptak az olaszok is, ugyanis nem közlekedhetnek Róma belvárosában sem a dízelautók 2024-től – jelentette be a német döntéssel egy időben az olasz főváros főpolgármestere. Virginia Raggi Párizs szocialista főpolgármesterének, Anne Hidalgónak a példáját akarja követni, aki tavaly a dízelautók párizsi betiltásának időpontját ugyancsak 2024-ben jelölte meg. A Fiat Chrysler, Olaszország legnagyobb gépkocsigyártója pedig közölte, hogy 2022-ig felhagy a dízelüzemű autók gyártásával, s ehhez csatlakozott a Toyota és a Porsche is.
A Greenpeace környezetvédő csoport már régóta lobbizik az ilyen jellegű szigorításért, novemberben közzétett jelentésében azzal érvelt, hogy a gázolajjal hajtott autók nitrogén-dioxid-kibocsátása több mint 17 ezer ember idő előtti halálát okozza Olaszországban. Egyébként nem csak németek, Európa – sőt a világ – nagyvárosai törik magukat, hogy eleget tegyenek az EU szigorú levegőtisztasági előírásainak, s ebben az igyekezetben precedensértékű lehet a német döntés. Az említetteken kívül Madrid, Athén és Mexikóváros jelentett be forgalomkorlátozást a belvárosban. Koppenhágába pedig jövőre már új dízelautóval sem lehet behajtani.
A jelenlegi német döntés ugyan nem érinti az új kocsikat, de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy a fogyasztók kezdenek elfordulni a dízelautóktól, s a városok tiltása csak felgyorsíthatja a folyamatot. Nem beszélve arról, hogy a VW-skandalum óta a hatóságok sokkal jobban rajta tartják a szemüket a gázolajjal hajtott járgányokon. Az eredmény meg is van: az elmúlt néhány évben egyre kevesebb dízelautót adtak el Nyugat-Európában. Az ACEA autós érdekképviseleti szervezet adatai szerint a 2004 előtti 15 EU-tagállamban 2017. január–szeptemberi időszakában 45,7 százalék volt dízelüzemű az értékesített új autók között, míg egy évvel korábban ez az arány még meghaladta az ötven százalékot.
Egy másik szakmai tömörülés, a KBA pedig arról számolt be, hogy idén januárban Németországban mindössze 33,3 százalék volt a dízelhajtás részesedése az újautó-eladásokban.
A német vezetők sem fognak örülni annak, hogy milliószámra hagyják otthon autójukat a határérték felett szennyezett napokon. A kocsik értéke pedig csökken. A gyártóknak és a kereskedéseknek viszont amiatt fájhat a fejük, hogy nem elég a dízel iránti érdeklődés csökkenése, de még költséges átalakításokat is el kell végezniük. Angela Merkel azzal igyekezett vigasztalni a polgárokat, hogy az új szabályozás csak néhány várost érint, s nem az ország teljes autótulajdonos-társadalmát. Itthon vannak, akik aggódnak, hogy a nyugat-európai tiltás következtében a használt dízeljárművek lerakatává válhat Magyarország.