Huszonöt év után Kína részben feloldhatja a tigris- és orrszarvúcsontok kereskedelmének tiltását: az 1993 óta életben levő tilalom hamarosan csak a vadon élő állatokra vonatkozhat majd. Az októberben beharangozott új szabályok értelmében a fogságban tartott elhullott állatok csontjait kizárólag kutatások vagy gyógyászat céljából használhatnák, ehhez pedig minden vonatkozó lépést engedélyeztetni kell majd.
A tervezet környezetvédő csoportok heves tiltakozását váltotta ki, és ugyan némi tanulmányozás után a jogszabály megvalósítását elhalasztották, arról nincs hír, hogy ez a döntés ideiglenes-e. Kínában a tigris- és orrszarvúcsontozatot afrodiziákumként tartják számon, és mágikus gyógyító erőt tulajdonítanak nekik annak ellenére, hogy a tülkök ugyanúgy keratinból vannak, akár az emberi köröm. A csodaszerek hatékonyságáról nincs semmilyen bizonyíték, az állatok leölése viszont drámai hatással van populációjukra.
A tilalom tervezett enyhítését és a döntés elhalasztását sem indokolta meg a kínai kormány, és azt sem kommentálták, hogy a jövőben miként szabályoznák a tigris- és orrszarvútenyésztést. A döntésnek a Természetvédelmi Világszervezet (WWF) szerint világszerte pusztító következményei lehetnek, mivel lehetővé teszi, hogy az orvvadászok és az állatkereskedők a legalizált kereskedelemre hivatkozva folytathassák tevékenységüket.
Nagymacskák varázsereje
A hagyományos kínai orvoslás egy olyan, ötezer éves hagyományon nyugvó eljárás, melynek alapja a kínai filozófiával függ össze: a természet, a kozmosz és az emberi test megfigyeléséből indul ki, és felhasználja azt az ősi taoista tant, amely minden élőlényt öt elembe sorol: fa, tűz, föld, fém és víz. Minden elem táplálja vagy korlátozza a hozzá kapcsolódó többi elemet, ezért egyensúlyban kell tartani őket.
Az orvoslás a szervezet egészére koncentrál, az alkalmazott gyakorlatok pedig többek között az akupunktúra, az akupresszúra, a terápiás masszázs, a köpölyözés, a tajcsi és a csikung, amelyeket gyógynövényekkel, illetve állati testrészekből készült „orvosságokkal” egészítenek ki. Ezek a kencék, elixírek és porok a kínaiak hite és hagyományai szerint mindenre alkalmasak a potencianöveléstől a rák gyógyításán át a meddőség orvoslásáig. Ázsia nagy részén ráadásul mindez nem kiegészítő, alternatív gyógymódnak számít, hanem az elsődleges ellátás szerves része.
Becslések szerint ma vadon 3890 tigris él a világon, eközben mintegy öt-hatezer tigris farmokon tengeti életét, legtöbbször kifejezetten sanyarú körülmények között, ahol a fiatal példányokat turistalátványosságként használják, felcseperedve pedig a luxus-, illetve a gyógyszeriparban végzik. 2007-ben Kína ugyan elfogadta a nemzetközi döntést arról, hogy tigriseit csakis a faj megőrzése, nem pedig csontkereskedelem céljából szaporítja, ez a valóságban koránt sincsen így.
A törzsi kultúrákban a nagymacskákat erejük, tiszteletet parancsoló külsejük és rejtélyes életmódjuk miatt varázserővel ruházták fel. A tigrisek istenekké és haláluk után szó szerint gyógyítókká váltak Ázsiában: erejük abban rejlik, hogy képesek mozgósítani az akadozva áramló csít, azaz a pozitív energiákat. Az állat szinte minden porcikája jó valamire: a hiedelem szerint gyógyítja a májat és a veséket, de alkalmas az epilepszia, a kopaszság vagy az impotencia kezelésére is.
A tigris testrészei közül a csontok, ezen belül is a mellső lábak csontjai a legértékesebbek, mert ezek képesek az olyan elterjedt betegségek, mint a reuma és az ízületi gyulladás enyhítésére. A csontokat porrá őrlik, amelyekből tabletták készülnek. A tigriszsír lepra ellen, a szem malária és epilepszia ellen hat, míg a tigris agya a pattanások és a lustaság gyógyítója.
A tigrisbajusz fogfájás ellen használatos, a tigrisürülék pedig aranyér és alkoholizmus ellen jó. A csontokból készül igazi luxustermék is, az úgynevezett tigriscsontbor: a nedű az állat természetfeletti tulajdonságaival ruházza fel fogyasztóját a hiedelem szerint. Az elixírt a kínai elit kapkodja el, kormányzati tisztviselők és üzletemberek státusszimbóluma lett.
Négy évvel ezelőtt a rendőrség rajtaütött egy olyan lakomán, amelyen szintén dúsgazdag kínai üzletemberek és politikusok vettek részt Leizhou városában. Egy nemrég kimúlt tigrist találtak, a húsát éppen előkészítettek a feldolgozáshoz. A razziára azután került sor, hogy az egyik meghívott vendég részegen képeket posztolt a vacsora előkészületeiről egy közösségi oldalra. A gazdag kínaiak a lapok szerint az efféle gesztussal le akarják nyűgözni üzletfeleiket, hiszen a tigris a bátorság és az erő jelképe Kínában.
A tigrisek húsából a források szerint legtöbbször steak készül, de népszerű a gyömbéres tigrispéniszleves is. A tigrispéniszből készült főzeteket egyébként afrodiziákumként tartják számon.
A kihalás szélén
Az orvvadászat miatt Afrika és Ázsia egyes nagyvadai a kihalás szélére sodródtak. Korábban ezeknek az állatoknak a leterítése, trófeájuk begyűjtése hőstettnek számított, a gyerekek Kittenberger Kálmán és Hemingway nyomdokaiba akartak lépni, ám ma már az egzotikus állatok vadászata sokkal inkább dühöt vált ki az emberekből. Elítélik a hobbivadászokat, gondoljunk csak Walter Palmer amerikai fogorvos esetére, aki ötvenezer dollárt fizetett, hogy lelőhesse Zimbabwe leghíresebb oroszlánját, Cecilt.
A hír szárnyra kapott, Palmer pedig olyan gyűlöletcunamit szabadított magára, hogy kénytelen volt bezárni praxisát. Az egzotikus állatok vadászatának fő motivációja ma az alternatív orvoslás számára való alapanyagok beszerzése.
Az oroszláncsont a tigriséhez hasonló potencianövelő erővel bír a népi hagyományok szerint, akárcsak az orrszarvú tülke. A tülökből készült őrleményt ma elsősorban afrodiziákumként alkalmazzák, de állítólag hatásos fájdalom- és lázcsillapító, és másnaposság ellen is kiváló, sőt mérgezések ellen is véd. Persze ha volna a szarunak gyógyhatása, akkor az emberi hajnak és körömnek is ugyanígy mágikus hatásai volnának, csakhogy az orrszarvútülök kilogrammja elérheti a hatvanezer dollárt is, ami duplája az arany árának, sőt a kokainét is meghaladja.
Évente több mint ötszáz rinocéroszt lőnek ki illegálisan, főként Dél-Afrikában, hiába számít 1997 óta az orrszarvútülök nemzetközi kereskedelme törvénytelennek. Az Európai Unió betiltotta az 1947 után ebből készült szerek és dísztárgyak forgalmazását, ennek ellenére mind az öt orrszarvúfaj a kihalás közvetlen szélére jutott. Az elefántok sem állnak sokkal jobban: elefántagyarból elsősorban dísztárgyak és ékszerek készülnek, de az agyarport gyógyászati célokra is felhasználják potenciaproblémákra, görcsökre, epilepsziára, lázra vagy kelésekre.
Az élő toboz külsejű tobzoskák mind a nyolc faját a kihalás fenyegeti, mert a kínai orvoslás hatásos gyógyszernek tartja pikkelyét a gonosz általi megszállottság, a malária, a süketség, de még a gyermekek hisztérikus sírása ellen is.
A modern kori áltudományok szerint a cápaporc pedig a rák ellenszere: a belőle előállított készítmények állítólag a vérerek képződését gátolják. Persze még ha igaz volna is mindez, a tablettaként bevett anyag nem jut el a rákos szövetekhez, a tévhit miatt viszont a becslések szerint így is évente több millió cápa pusztul el.
Hiába írunk 2018-at, és hiába készülünk a Marsra, úgy tűnik, hogy feltámadt az alternatív orvoslás iránti kereslet: az egzotikus állatokból készített termékekre hatalmas illegális üzletág épül. A kormányok pedig ha felveszik is a harcot ellene, sokszor nincsenek eszközeik, a vadorzók már nagyüzemi módszereket is bevetnek az állatok elpusztítására, például ciánnal mérgezik az itatókat, hogy még golyóra se kelljen költeniük. Az illegális állatkereskedelem ma az egyik legjövedelmezőbb szervezett bűnözés a drog- és az emberkereskedelem mellett, mintegy 23 milliárd dollárt termel évente.
Luxus csempésztrükkökkel
A nehezen beszerezhető termékek a piaci árat is felnyomják, ami pedig a luxusra, exkluzivitásra vágyó turisták és tehetős helyiek ezreit vonzza. Az elmúlt negyven évben már sikerült az afrikai rinocéroszok 95 százalékát kiirtani, az elefántok létszámát pedig az évi 30 ezer példány kilövésével az eredeti 3-5 millióról 470 ezerre csökkenteni.
A csempészek a szállítás módját is tökélyre fejlesztették. Míg a Dél-afrikai Köztársaságban a tülkök legtöbbje diplomatatáskában utazik, addig Ázsiában általában faládák aljában, egyéb szállított állatok alatt lapul a csempészáru. A helyzet odáig fajult, hogy az európai, magyarországi múzeumokból is lopják az orrszarvútülköket.
Kína tavaly év végén teljesen betiltotta az elefántcsont-feldolgozást és -kereskedelmet, ám a környező országok többsége, Hongkong, Laosz vagy Vietnam még mindig nem bünteti az agyarkereskedelmet. Ráadásul az innen származó termékek három-öt százaléka Európába és Észak-Amerikába vándorol. Donald Trump épp ezért tavaly novemberben egy napra ugyan feloldotta a csonttrófeák beviteli tilalmát Zimbabwéből és Zambiából, de döntése akkora felháborodást keltett, hogy azon nyomban vissza is vonta azt.
Érdekes tény, hogy ebben a virágzó üzletben egyelőre még nem jelentek meg a csalók, akik mondjuk vágóhidakról beszerzett, ledarált disznócsontokat adnának el jó pénzért, ami ugyanúgy csak placebohatást válthatna ki a páciensben. De vajon milyen eszközökkel lehet megállítani az orvvadászokat?
Eddig az a szomorú megoldás bizonyult a leghatékonyabbnak, hogy a nemzeti park dolgozói saját maguk vágják le az agyarakat és a tülköket az elkábított állatokról, ezáltal értelmetlenné téve a lemészárlásukat. Nemrég hatalmas mennyiségű elefántcsontot égettek el Kenyában az államfő utasítására, a dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkból pedig elkerített, őrzött erdőkbe evakuálták az orrszarvúkat az orvvadászok elől.
Idén áprilisban a brit kormány bejelentette, hogy Európa legszigorúbb szabályozásának bevezetését tervezi az elefántok védelmében: megtiltják az elefántcsont kereskedelmét, bármilyen régi legyen is az áru. A tervezet szerint akár ötévi börtönbüntetés is kiszabható lesz a tilalmat megszegőkre. A szigorú hozzáállás egyértelmű üzenetet küld arról, hogy az elefántcsont-kereskedelemnek már csupán a történelemkönyvek és kalandregények lapjain maradt helye. Egy felvilágosult, civilizált világban pedig a sok ezer éves mitikus babonák is hasonló sorsra kell hogy jussanak.
Bot és hurok
Néhány évvel ezelőtt hetente jött hír olasz vadászok – általában magyar segédlettel végzett – madárpusztításáról. Az utóbbi időben megritkultak az efféle hírek, ezért hökkentett meg sokakat az október utolsó napjaiban rutinellenőrzést tartó Nemzeti Adó- és Vámhivatal fogása. Az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán az éppen arra járó, Olaszországba tartó román kisbusz utánfutójából 22 kartondobozba csomagolva összesen 2500 madártetem került elő. A bedobozolt szárnyasok mindegyike védett faj (mezei pacsirta, réti pityer, barázdabillegető, fürj, nádi sármány, erdei pityer, rozsdástorkú pityer, tengelic, seregély) volt. A természetvédelmi kár megközelítette a 64 millió forintot.
Az állatokkal szembeni brutalitás időnként megdöbbentő. 2016 februárjában többen látták, ahogy az akkor 26 éves férfi Nyírmadán, egy körbekerített játszótéren bottal agyonveri az oda betévedt őzet. Amikor rászóltak, a férfi az állatot hátrahagyva elmenekült, de a rendőrök elfogták. Kihallgatásakor azt mondta, azért verte agyon az állatot, hogy otthon megfőzhesse. Hurokkal ölt őzeket idén tavasszal valaki Szombathely határában. Hetven-nyolcvan drótból készített hurkot számoltak össze a 87-es főút mellett, tizenkettőben elpusztult őzeket találtak, két bakot és tíz, többségében vemhes sutát. A hurkokra találó, negyven éve vadászó szakember azt mondta, hasonlóan kegyetlen pusztítással nem találkozott. A dróthurokba szorult állatok borzalmas kínok között múltak ki, szenvedésük napokig eltarthatott. Ami igazán megdöbbentő: semmi nem utalt arra, hogy a bűncselekmény elkövetője a húsért vagy a trófeáért ölt volna.
Ellenben van, aki direkt a vadhúsra megy. Idén januárban a Somogy megyei Csurgónagymarton vadászterületén kilőtt és zsigerelt szarvasborjút találtak – az elkövető bizonnyal a húst akarta, csak megzavarták. Két illegálisan vadászó férfit fogtak el idén nyáron a Bakonyban. A rendőrök 160-180 kiló vadhúsból készült élelmiszert foglaltak le.
A két Győr-Moson-Sopron megyei vadorzó 2017 decemberétől 2018 júniusáig engedély nélkül lőtt ki és lopott el csaknem száz vadat. Elfogásukkor a gépkocsijukban őzbak és muflon tetemét, az utastérben fegyvereket, lőszerhüvelyeket, valamint céltávcsőre szerelhető éjjellátót találtak. Az esetről beszámoló MTI azt is megírta, hogy az elkövetők otthonából védett holló, fokozottan védett vadmacska, valamint több gímszarvasbika, dámszarvas és őzbak trófeája is előkerült.
De hogyan jut valaki lőfegyverhez? – az ügyészség.hu portál idén márciusi híre szerint könnyen, feltéve, ha tudja, hova kell menni. A Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy tizenhat éves és egy huszonnégy éves tiszaalpári férfi ellen, akik 2017 szeptember tizedikén elmentek a kiskunfélegyházi vásárba, és ott 70 ezer forintért kispuskát, hozzá huszonöt-harminc töltényt vettek egy ismeretlentől. Fegyvertartási engedélyük persze nem volt, egy héttel később mégis elhatározták, hogy vadászni mennek. Kiértek egy műveletlen mezőgazdasági területre, ahol a fiatalkorú lelőtt egy hatéves őzbakot. Ezután az állatot elkezdték hazahúzni, de észrevették, hogy vadászok közelednek, ezért ijedtükben eldobták az őzet és a puskát, majd távoztak a helyszínről. A rendőrök elkapták őket. A lelőtt őzbak értéke 200 ezer forint volt.
Az összesítések alapján az ország 1400 vadászterületén évente négy-ötezer nagyvadat ejtenek el az orvvadászok, a kár meghaladja a félmilliárd forintot. Ez az összeg nemcsak a hús, hanem a trófea értékét is tartalmazza.