Magyarországon idén másodszor rendezik meg a fenntartható fejlődést hirdető Fashion Revolution Dayt április 24-én. Ennek kapcsán a Nemzeti Divat Liga 15 ország részvételével szervezett nemzetközi fenntarthatósági divathetet (GSFW), ahol tervezők és divatszakemberek beszélgettek az ökotudatos alapanyagokról és környezetkímélő gyártási lehetőségeikről, a körforgásos divatról, a hulladékmentes és szénkímélő technológiákról az újrahasznosítás és a klímaváltozás fényében.
– Lengyelországban is fontos a fenntartható divat, de nincs ehhez hasonló eseményünk – mutat körbe Blanka Kolago-Szymczak lengyel divatblogger a GSFW záró bemutatóján, ahol az elegáns indonéz és a bolgár diplomaták könnyen megfértek a bohém farmerbe és újrahasznosított ruhába öltözött tervezőkkel. Együtt nézték a Kenyából, Indonéziából, Bulgáriából, Oroszországból, illetve Magyarországról származó, hulladékmentes technológiákkal készült darabokat. Vonultak a kifutón a Néva folyó hullámai inspirálta patchwork farmerek, műanyag tejesflakonokból készült díszekkel kivarrt kardigánok és makramé koktélruhák.
A fenntartható divatban 2017-ben történt áttörés, amikor a modellházak 42 százaléka tette átláthatóvá beszállítói láncolatát. A tervezők átalakították a termelési folyamatokat, megújuló energiákba fektettek, vagy betiltották az állati szőrme használatát. Ez régóta tabunak számít például Calvin Klein, Stella McCartney, Ralph Lauren vagy Vivienne Westwood kollekcióiban, azonban október óta a Gucci sem dolgozik állati szőrmével, de a Givenchy 2018-as előőszi kollekciója is tartalmaz néhány megtévesztően igazinak tűnő szőrmekabátot.
– A divat tükröt tart a társadalom elé. Olyan globális problémák láthatók benne, mint a klímaváltozás vagy a modern rabszolgaság – magyarázta korábban Dilys Williams, a London College of Fashion professzora.
Reményteli, hogy épp a divat legnagyobb fogyasztói rétege, a millenniumi generáció kezdi mindinkább felismerni a probléma megoldásában játszott szerepét. A Levi’s felmérése szerint például őket érdekli leginkább az ökotudatos divat, 66 százalékuk kész többet költeni az újrahasznosított darabokra, és egyre inkább szégyelli magát, ha csak a kevéssé tartós és környezetszennyező technológiák miatt olcsó fast fashion üzletekből öltözködik.
Szakértők szerint 2018-ban az utcai divatot is meghódítja az ökotudatosság. Egyre több fast fashion márka dolgozik például eukaliptusszal vagy kenderrel, amelyek termelése kevesebb vizet igényel.
A C&A organikus pamutja már a gyapottermesztő gazdák számára is biztonságosabb. A Zara ökotudatos kollekciója nagy százalékban használ tencelt, olyan cellulózból készült, előnyös tulajdonságokkal rendelkező műszálat, amelynek a gyártási folyamata természetbarátabb a pamutszálénál. A H&M Conscious Exclusive kollekciója dolgozik még bambusszal, újrahasznosított pamuttal, farmerrel és üveggel is, az Adidas Parley kollekciója pedig az első tömeggyártott széria, amely tengeri hulladékból készült sportcipőket árul.
A fast fashion terén jelentkező változásokat szeretné az Allee bevásárlóközpont is bemutatni áprilisi divatbemutató-sorozatával, amelyben modellek, artisták és táncosok jelenítik meg a nyári trendek ökotudatosságát többek között a környezetbarát közlekedés, a szelektív hulladékgyűjtés, az újrahasznosítás, a globális felmelegedés és a veszélyeztetett állatfajok témáin keresztül.
Lukács Gabi a négy őselem által kínált alternatív energiákra fűzte fel a show-t, amelyben Lakatos Márk olyan márkák közül válogatott, mint a C&A, a Mayo Chix, a 4_Skandinavia, az Intersport, a Heavy Tools vagy a Samsonite. Sétálnak a kifutón a Van Graaf állatmintás darabjai, a New Yorker military öltözékei vagy a Gas fekete-fehér, monokróm ruhái. A Sugarbird napenergiát jelképező farmerjei jól megférnek az Envy vízenergiának megfelelő lágy kék szoknyáival, a Mayo Chix pop-artos, dél-amerikai hangulata pedig a Saxoo London fémesen szigorú eleganciájával.
– Megijedtük, amikor megtudtuk, hogy a környezettudatosság lesz az új bemutatónk témája, ám rá kellett jönnünk, hogy ez az élet minden területén jelen van – magyarázza a show művészeti vezetője, Lakatos Márk, hozzátéve, hogy a környezettudatosságot a szezonban főként a trópusi nyomatok mutatják, amelyek a C&A-tól a Dockyardig számos üzlet kínálatában megtalálhatók.
– Nagyon kedvelem a Gas régi, vintage stílusú blúzait is, amelyek a parasztruhák hangulatát hozzák vissza, és felhívják a figyelmet, hogy a régi értéket meg lehet őrizni, és friss, utcai stílusban újraértelmezni, fiatalosan feldolgozni – teszi hozzá Márk.
Jelenleg kizárólag a tiszta pamut használható fel újra teljesen, és csak akkor, ha nem kezelték már kémiailag. Ilyen alig fordul elő, így ma körülbelül húsz százalék újrahasznosított pamut szőhető be újra egy darabba. A gyapot termesztése költséges, mert sok vizet igényel, és megdrágítja a készterméket, a pamutszövetet. A megoldás a hozzáállás változtatásán múlhat: az ész nélküli vásárlás helyett több évig viselhető minőséget vegyünk!
– A divat környezetszennyezésének problémáján a kisember nem tud változtatni, hiszen nem befolyásolhatja a nemzetközi gazdasági erőket. Ugyanakkor, ha csak öt percre elgondolkozik a show-nk láttán, hogy otthonában hogyan tudna környezettudatosabban például szemetet gyűjteni, akkor elértük a célunkat. Mert ha mindannyian teszünk egy kis lépést, akkor messzire juthatunk – véli Lakatos Márk.
Ha nem vásárolunk olcsó, rossz minőségű termékeket, előbb-utóbb a fast fashion cégek se termeltethetnek éhbérért Kínában, és nem önthetik tisztítás nélkül a fehérítőt, savakat vagy a festéket a folyókba, amelyek partján ma még a kínai és indiai farmerek a víz színéből értesülhetnek az aktuális divatszínekről.
A tengerből a tengerért
Az idén nemcsak a felsőruházat, de a fürdőruhák kínálatában is zöldforradalom várható. Slágernek számítanak az ökotudatos kézműves márkák, amelyek élen járnak az elhagyott halászhajók felhasználásában. A fast fashion márkák közül a H&M csoport ernyője alá tartozó Weekday és az ASOS hozott ki „a tengerből a tengerért” szlogen szerint újrahasznosított halászhálókból készülő fenntartható fürdőruhákat. Alapanyaguk többnyire econyl, olyan műanyagszál, amely a halászhálók mellett régi nejlon szőnyegszálakból és ipari műanyaghulladékokból készül az óriásmolekulák szétszedése és átstrukturálása nyomán. Sajnos azonban az évente a tengerekbe kerülő nyolcmillió tonna műanyaghulladék legnagyobb része PET-palack, amelynek alapanyagából, a polietilénből nem lehet fürdőruhát csinálni, mert ebből nem készül megfelelően vékony és rugalmas szál.