Sokan nem hittek a szemüknek, amikor a következőket olvasták: „Orbánék megtették az elképzelhetetlent: 75 év felett nincs egészségügyi ellátás!” „A kormány szerint 75 év felett már nem kell meggyógyulni.” „Életkori korlátozás jön a magyar gyógyításban!”
– ilyen és ehhez hasonló címekkel terjed a 168 Óra „Diszkrimináló egészségügy – 75 felett nem jár a gyógyulás” címmel április második felében megjelent cikke. Az, amelyikben ugyan számtalan szakembert megszólaltattak, csak egy helyről nem kértek megerősítést: a gyógyszerek támogatásáért felelős Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK – lánykori nevén OEP). Így azután hiába cáfolta az egészségbiztosító utóbb a hírt, hangsúlyozva, hogy az írás megtévesztő és alaptalan félelmet kelthet a betegekben, az internet bugyrai újra és újra feldobják „a hírt”, amely után ilyesféle kommentek olvashatók: „Ezektől minden kitelik! Az Orbán-kormány egyre mélyebbre süllyed az embertelenségben.” „Ez már mindennek a teteje!” „Ezt figyeljétek, OV seggében lévő agyatlan nyugdíjasok!”
A gyártó korlátoz
A félreértés, vagy inkább a félremagyarázás abból adódott, hogy az egészségbiztosító több új onkológiai gyógyszert is befogadott a normál finanszírozásba (ez azt jelenti, hogy ezentúl nem kell egyedi méltányossági engedélyt kérni az alkalmazásukhoz), és kettőhöz életkori figyelmeztetést (nem tiltást!) adott ki. Mégpedig azért, mert azt maga a gyógyszergyártó kérte. A készítmény európai uniós törzskönyvében is az szerepel ugyanis, hogy „a 75 éves vagy annál idősebb betegektől származó adatok mennyisége túlságosan korlátozott ahhoz, hogy erre a populációra vonatkozóan következtetéseket lehessen levonni.” Magyarán ebben a korosztályban és ebben a betegségben (tüdődaganatban) az adott szer hatásosságára nincs egyértelmű bizonyíték, illetve – a NEAK-tól kapott tájékoztatás szerint – az érintett készítménnyel végzett klinikai vizsgálat eredménye szerint a 75 évnél idősebb betegek esetében nem volt érdemi különbség az érintett készítmény és a kontroll kemoterápiás kezelés között. Éppen ezért a figyelmeztetés nem jelent semmilyen tiltást, csak azt jelenti, hogy a kezelőorvos felelőssége, ha ennek ellenére ezt a készítményt 75 évesnél idősebb páciensnek rendeli, és az mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket (vagy netán komolyabb mellékhatásokkal jár).
– Egyetlen kezelésnél, gyógyszernél vagy gyógyeszköznél sem alkalmaz életkoralapú finanszírozási korlátot az egészségbiztosító – hangsúlyozza Kiss Zsolt, a már említett NEAK megbízott főigazgatója. Szakmai korlátozások ugyanakkor lehetségesek, főként azért, mert az idősebbek körében gyakoribb a rosszabb egészségi állapot, több krónikus betegség is fennáll, és az idősebb szervezet nem úgy reagál például a rákgyógyszerekre, mint a fiatalabb. Emellett
– mint ennek az új, tüdőtumor elleni szernek a példája mutatja – az új hatóanyagokat nem mindig vagy nem nagy arányban tesztelik 75 évesnél idősebbeken.
Ezt támasztja alá a USA Today című portálnak az a cikke, amelyet éppen a rákgyógyítás témájában közölt a közelmúltban. Ebben többek között arról írnak, hogy a daganatok kialakulása szoros összefüggésben van az életkorral: az Egyesült Államokban a betegek 59 százaléka 65, 30 százalékuk 75 évnél idősebb. Ehhez képest
– idézik a Journal of Clinical Oncology című szaklapban megjelent 2012-es tanulmányt – a rákellenes szerek klinikai kipróbálásába mindössze 33 százalékban választottak résztvevőket a 65+-os, és mindössze 10 százalékban a 75+-os korcsoportból.
Egy idős másképp reagál
Az amerikai cikk arra is rámutat, hogy az USA-ban 2002 és 2014 között újonnan bevezetett 72 rákterápia átlagosan alig több mint két hónappal növelte a betegek túlélését, ami elenyésző az évi 110 ezer dolláros fejenkénti átlag kezelési költséghez képest. Az elmúlt két évben jóváhagyott készítmények kétharmada pedig egyáltalán nem tudta bizonyítani, hogy növelné a betegek túlélési esélyeit vagy javítaná az életminőséget – mondta Vinay Prasad, az Oregoni Egészségügyi és Tudományos Egyetem orvosi adjunktusa, aki számos ilyen készítmény jóváhagyási eljárásában részt vett.
A magyar onkológiai betegek tájékoztatását célzó daganatok.hu portál külön fejezetet szentel az időskori rákbetegséggel kapcsolatos tudnivalóknak. Itt is leírják, hogy a klinikai vizsgálatok többségében csak hetven év alattiak vehettek részt, így öregkorú betegek kezelésében „csak viszonylag kevés, statisztikai módszerekkel is jól kiértékelhető klinikai vizsgálati adattal rendelkezünk”. Arra is kitérnek, hogy bár az idős betegek daganatát ugyanazokkal a módszerekkel lehet és kell kezelni, mint a fiatal betegekét, a kezelés megtervezésénél, végrehajtásánál mindenképpen figyelembe kell venni az idős szervezet sajátosságait, tűrő- és regenerációs képességét. Bármely daganatellenes kezelés megkezdése előtt öregkorban még gondosabban kell felmérni a szervezet állapotát, az egyes szervrendszerek (keringés, máj- és vesefunkció, vérképzés) működését, mint fiatalkorban. Az említett szakmai alapú életkori megkülönböztetés ebben az értelemben jöhet tehát egyáltalán szóba. De ilyenre sem érkezett még egyetlen panasz sem a Magyar Rákellenes Ligához – mondta érdeklődésünkre Rozványi Balázs megbízott elnök.
A szervezet már 26 éve képviseli és segíti a daganatos betegeket, jelenleg négyezer taggal, negyven alapszervezettel és négy segítő szolgálattal. Kovácsy Zsombor, az egykori Egészségbiztosítási Felügyelet volt elnöke sem emlékszik olyan esetre, amikor életkori diszkrimináció miatt fordultak volna panasszal a biztosítottak jogait védő hatósághoz. Pedig az EbF évente több ezer megkeresést kapott, és hivatalból is számos vizsgálatot indított a kétezres évek végén, működésének csaknem három éve alatt. Az orvos, jogász szakember hozzátette: egy terápia megválasztásánál önmagában szinte soha nem az életkor az egyetlen szempont. Sokkal jellemzőbb, hogy a beteg életkorát más tényezők mellett a hatékony kezelés megválasztása érdekében figyelembe kell vennie az orvosnak, de ez nem jogellenes diszkrimináció.
Az egészségügyi ellátással kapcsolatban már csak azért is értelmetlen az idősek hátrányos megkülönböztetéséről beszélni, hiszen a kor előrehaladtával növekszik az egészségügyi ellátás iránti szükséglet, vagyis épp az idősek az egészségügyi szolgáltatások, termékek legnagyobb „fogyasztói”. A világ fejlett országaiban, így hazánkban is így van ez. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2015-ben az ellátásra jogosultak megközelítőleg 26 százaléka, nagyságrendileg 2,6 millió ember volt hatvanéves vagy annál idősebb, és 97 százalékuk vett igénybe valamilyen közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatást, vagyis volt orvosnál, kórházban, váltott ki receptet. Ennek megfelelően az egészségügyi kiadások is magasabbak az idősebb korosztályban: Magyarországon már ötvenéves kor körül elindul a kiadásnövekedés, de például a 85 év körüli korosztály tagjainak egészségügyi ellátására mintegy négyszer többet költ az állam, mint amennyi az átlag. Ezek alapján nem meglepő az adat, amely szerint az egészségbiztosító az éves kiadásainak közel 55 százalékát a hatvanévesnél idősebb korosztályra fordítja. A táblázat azt mutatja, hogy ezek a kiadások (milliárd forintban kifejezve) hogyan oszlanak meg a különböző kasszák között, illetve hogy milyen arányt képvisel a hatvan év felettiek kiadása az összes kiadásból. A táblázatból látható, hogy az idősebbek sajnos többször fekszenek kórházban, és az átlagnál gyakrabban van szükségük segédeszközökre is.
A tények makacs dolgok
Az adatokból az is jól látszik, hogy például a prosztatadaganat, a combnyaktörésre, a szürkehályog, illetve az ízületi betegségek kezelésére arányaiban jóval többet költ az egészségbiztosító az idősebb betegeknél, mint a teljes lakosságnál. Az első negyven leggyakoribb betegséget vizsgálva még a szívproblémák, a hallásvesztés, a Parkinson-kór, a vizeletinkontinencia, a tüdő- és vesedaganat is olyan kórok, amelyek ebben a korosztályban arányaiban nagyobb kiadásokat okoznak, mivel főként időskorban jelentkeznek. Kijelenthető, hogy a daganatos vagy a keringési, valamint a csont-, izomrendszeri és kötőszöveti megbetegedések kezelésére összességében arányaiban többet költ az állam a 60+ évesekre, mint a teljes populációban, de ezen nincs is mit csodálkozni, mert ezek a problémák időskorban gyakoribbak. Az egészségbiztosító statisztikáiból egyértelműen látszik, nemhogy halni hagyná a kormány az időseket, de például éppen a rákbetegség kezelésére fordított 175,6 milliárd forintból 112,4 milliárd forintot konkrétan hatvan éven felüli betegek gyógyszereire, műtéteire, sugárterápiájára stb. használtak fel. Hasonló a helyzet a keringési betegségekkel, azok kezelése 158,9 milliárd forintba került két évvel ezelőtt, és ebből 117,6 milliárdot használtak fel a hatvan éven felüliek gyógykezelésére.
Felismerni a hamisítványt
A felnőtt magyarok 39 százaléka nem ellenőrzi a hírek igazságtartalmát, 36 százalékuk kicsit azért utánajár, de mindössze 21 százalék végez tényleges forráskritikát – ismertette reprezentatív kutatási eredményüket Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója a Media Hungary konferencián a közelmúltban. Kiderült az is, hogy a megkérdezettek fele fel sem ismeri a kamuhíreket, illetve a hamis tartalmakat, kicsivel több mint egyharmaduk pedig azt vallja, hogy az ilyen jellegű tartalmakkal főleg a televízióban találkozott, de erős versenyben vannak a közösségi oldalak is. Főleg a bulvár- és a politikai jellegű hírek vezetnek e kétes versenyben, ám előkelő helyen szerepelnek a helyi hírek és az egészségügyi témák is.
Lánczi Tamás politológus szintén nemrég a blogjában írt a fake news témában, több kamuhírt is említve az utóbbi hetek terméséből. Az egyik szerint Orbán Viktor pekingi útján megkoszorúzta a több ezer áldozatot követelő Tienanmen téri vérengzés felelőseinek állított emlékművet. Az emlékmű valójában a XIX–XX. század kínai mártírjainak és forradalmárainak állít emléket, akik életüket és vérüket adták Kína függetlenné válásáért. Egy másik szerint „Menedékjogot kért Orbántól egy hírhedt német holokauszttagadó”. A valóság, hogy már a kérdés is értelmetlen, hiszen EU-s állampolgárról van szó, aki nem kérhet menedékjogot egy másik uniós államban, ráadásul a magyar kormányfő nem jogosult menedékkérelmek elbírálására.
A közvélemény tájékozatlanságát, vagy mondhatnánk úgy is, hiteles tájékoztatás iránti igénytelenségét használják ki azok is, akik azt állítják: a kormány hatvanszázalékos béremelést ígért a mentődolgozóknak. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége tüntetni is hajlandó az „ígéret” behajtásáért, annak ellenére, hogy eddig semmilyen írásos dokumentumot vagy hangfelvételt nem tudott bemutatni annak eredetéről. Kusper Zsolt, a szakszervezet elnöke is elismerte, hogy csupán egy fedlap nélküli „kormány-előterjesztés” van nála, amelyet ők is egy újságírótól kaptak, illetve egy hangfelvétel, amelynek azt kellett volna bizonyítania, hogy Csató Gábor főigazgató az említett nagyságrendű béremelést helyezte volna kilátásba a mentősöknek, ám a hanganyagon nem hallható még csak hasonló információ sem.