Nem működhetne repülőtérként az a tököli bázis, ahol összeszerelték a Red Bull-csapatok versenyrepülőit pontosan ugyanúgy, ahogyan az F1-es versenyzők autóit, amikor az utazó cirkusz megérkezik egy-egy futamra. Még évekkel ezelőtt ugyanis pert vesztett a Pest megyei fel- és leszállóhely tulajdonosa, a Tököl Airport Zrt. a bíróságon. Így a bázisnak jelenleg nincs úgynevezett átminősítési és környezetvédelmi engedélye. Márpedig az üzemeltetésnek ez lenne a feltétele.
Az átminősítés azt jelentené, hogy nem nyilvános fel- és leszállóhelyről úgynevezett IV. osztályú repülőtérré válhatna az objektum. Azaz olyan polgári célú, nem nyilvános repülőtér lehetne, ahol szabadidős repülés és munkavégzés (permetezés) is végezhető.
Ezenkívül pedig motor vagy hajtómű nélküli repülőket, mozgásszám-korlátozás nélkül motoros légi járműveket a zajgátló védőövezet kijelöléséről rendelkező határozatban meghatározott maximális műveletszámig jogosult az intézmény kiszolgálni – magyarázza az anomáliákat a megkeresésünkre Szabó Sándor, az Élhető Környezetünkért Egyesület (ÉKE) alelnöke.
Ami ezt a bizonyos átminősítést illeti, korábban hatásvizsgálatok nélkül a területen kijelölt műrepülőlégtér 2014 májusában megszűnt. Helyette egy nagyobb kiterjedésű, úgynevezett „drop zone” területet határoztak meg, amely a műrepülések mellett ejtőernyős ugrásokra is helyet adhat. A bírósági ítélet alapján azonban – az ÉKE szerint – kérdésessé vált a kijelölt „drop zone” jogosultsága is.
A Pest megyei repülőtér átminősítési eljárását még 2012-ben bíróságon támadta meg Érd, Százhalombatta, Szigethalom és az ÉKE. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az ítéleté-ben helyt adott a felperesek kérelmének, és hatályon kívül helyezte az átminősítési eljárás határozatát. Egyszersmind új eljárásra kötelezte az engedélyt kiadó Nemzeti Közlekedési Hatóságot.
A megismételt eljárásban környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, amelyben egyebek mellett górcső alá kell venni a Csepel–Halásztelek-vízbázisra gyakorolt hatásait is. Az egyesület alelnökétől megtudtuk azt is, hogy 2010-ben, a repülőtér átminősítési kérelmének beadásakor a kérelmező azért jelölte meg 799 méterben a kifutópálya hosszát, hogy mentesüljön a környezeti hatásvizsgálati eljárás alól. (Ennél hosszabb pályát nagy testű gépek is igénybe vehetnek.)
Szabó Sándor szerint a bírósági ítélet egy időre nyugalmat biztosíthatott volna a környéken élő lakosságnak, amely 2003-tól, a korábban bezárt katonai reptér újranyitásától minden lehetséges fórumon tiltakozott a lakókörnyezetét és nyugalmát ugyancsak gyakran háborgató repülőtér ellen.
Mellesleg pont a verseny előtti napokban érkezett meg a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának határozata, amelyben ismét felszólították a tulajdonost, hogy miután a légikikötő a környezetre jelentős hatást gyakorol, zaj- és rezgésvédelmi okból mindenképpen be kell nyújtani a környezetvédelmi hatástanulmányt.
Ebben vizsgálni kell például a zajterhelés mértékét. A műrepülők keltette hangzavartól a környéken élők képtelenek pihenni, ráadásul ezek a versenyzők igen gyakran lakott terület felé is berepülnek. Évekkel ezelőtt a környezetvédelmi hatóság kijelentette, hogy Tökölön nem adnak majd ki műrepüléshez környezetvédelmi engedélyt. Számos videofelvétel készült arról is, hogy a pilóták megszegik a minimum 300 méteres repülési magasságot, és alacsonyabban is manővereznek.
Ez nemcsak rájuk nézve veszélyes, de a lakosságra is, miután a reptér környéki településeken, például Halásztelken, Tökölön, Szigetszentmiklóson, Szigethalmon tucatnyi iskola, óvoda és bölcsőde található. Az előrelátó óvatosság ellenére már két halálos áldozatot követelő tragikus baleset is előfordult a szóban forgó helyszínen: legutóbb 2017-ben, amikor oktató és tanítványa csapódott a földbe.
A témával kapcsolatban megkérdeztük a tököli repülőtér igazgatóját is, aki nyilatkozatát később visszavonta. Idén azonban nemcsak Tököl környékén volt botrány, hanem a fővárosban is, a Parlament környéki Duna-szakasznál. A dugó miatt nem lehetett közlekedni, vagy csak korlátozottan, a zaj pedig elviselhetetlen volt.
Hosszú időn keresztül járhatatlanok voltak a budai és pesti rakpartok, a Lánchíd, valamint a Clark Ádám tér és a Széchenyi tér környéke. Tarlós István ezzel kapcsolatban azt közölte, ameddig ő a főpolgármester, addig többé ilyen botrányos zűrzavar nem fordulhat elő a városban.
„Olyan rengeteg panasz érkezett ezekben a napokban a zajra, és olyan sok közterületet és olyan hosszú időre foglaltak el, hogy akármilyen sikeres ez a rendezvény, ilyet nem lehet a budapestiekkel csinálni. Magamhoz fogom vonni a jövőben, és ez ilyen formában nem történhet meg többet.” Azaz a főpolgármester akkor vétózza meg az eseményt, ha még egyszer az ilyen nagy felháborodást vált ki a szervezetlenséggel, a hang- és zűrzavarral.
Ezek után joggal merül fel megoldásként egy új reptér és új gyakorlóterület kialakítása. Azt viszont senki sem tudja, melyiket és hol. Az ilyen típusú versenyekre például kiváló hely lehetne a Kecskemét melletti matkópusztai repülőtér, ahol korábban a műrepülő-válogatott is felkészült.
A Red Bull Air Race-re egyébként minden évben közterület-használati engedélyt kell kérni a fővárostól. Az engedélyről a közgyűlés tulajdonosi bizottsága dönt, de a turisztikai imázs értékére való tekintettel eddig mindig megkapta azt – volt, hogy ingyen, volt, hogy jelentős engedménnyel. Idén a szervezőknek 13 millió forintot kellett fizetniük a közterület-használatért, de a verseny által érintett belvárosi területeket több mint három hétig lezárták a forgalom elől. Az állam 1,9 milliárdos támogatást ad a versenyre.
Érdekes és megosztó mindezzel kapcsolatban a lakosság véleménye. A közösségi oldalakon folyamatosan hatalmas csörték folynak arról, kell-e egyáltalán ez a repülős verseny. A tököli reptér közelében élők jelentős része szerint semmi szükség rá, mert a műrepülők keltette zaj miatt képtelenek pihenni, reggel kilenc órától már indul a gyakorlás.
Az ellentábort azok alkotják, akik azt értékelik, hogy a kertjükből ingyen „gyönyörködnek” egy-egy pilóta halált megvető produkciójában. Az őslakosok pedig nem is akarnak repülőről hallani, mert örülnek, hogy túl vannak a szovjetek légi parádéján, hiszen egykor katonai reptérként funkcionált a tököli bázis, ahonnan akár percenként szálltak fel az ablakrepesztő MiG-ek és helikopterek.
Igaz, a szovjet gépek nem a környéken élők kertje felett mutatták be műrepülő-gyakorlataikat. Az már csak hab a tortán, hogy a tököli reptéren gyakran rendeznek autós gyorsulási és driftversenyeket, de sokszor forgatnak nagy robajjal járó filmet is. Mint ahogyan a napokban.