2024. március 29., péntek, Auguszta napja
Lugas, Lugas Publicisztika
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://www.magyaridok.hu/lugas/az-erem-masik-oldala-3008194/

Az érem másik oldala

Carrie Bradshaw, kedvesem

Szenvedek, mint a kutya, úgy tekergek kínomban, mint a Laokoón-csoport szerencsétlenjei a kígyók szorításában, bár én nem tiltakozom semmi ellen (mint ők tették), épp ellenkezőleg: megfogadtam, hogy nem folyok bele semmiféle politikai csatározásba. Nem szólogatok be senkinek sem a Facebookon, diadalt semmiképpen sem ülök, mert az bunkóság, és természetesen nem rúgok bele olyan emberekbe, akik most nehéz élethelyzetben vannak.

De ez nem könnyű, majd belepusztulok (meg a fogadalmamat is meg szoktam szegni, de csak nagyon ritkán).

Én is éltem át megsemmisítő vereségeket, háromba beleszakadt a szívem.

Amikor a magyar nép visszaszavazta a rabtartóit ’94-ben, arra nincsenek szavak. Aztán volt december ötödike, az annyira fáj még most is, hogy nem is akarok gondolni rá. Tökéletesen kimeríti a trauma fogalmát: tehetetlenséget élsz meg, nem tudod beilleszteni a történteket az élettörténetedbe – ez esetben a magyar nemzet történetébe –, és amikor hasonló élethelyzetbe kerülsz, dermedtséggel és pánikkal reagálsz.

Ez volt most is. És ott volt 2002. Az sokban hasonlított az idei helyzethez, csak akkor mi nem egy álmot veszítettünk el, hanem négy évet. Mindegy, a gyászhoz mindenkinek joga van, a tudatos, hazug amnéziához viszont nincs.

Túl vagyunk a választásokon, ezzel be is fejeztem a politizálást, persze továbbra is lesznek olyan társadalmi kérdések, amelyekben állást kell foglalnom. Immár önállóan.

Itt van például a családon belüli erőszak kérdése. A polgári oldal hajlamos ezt a kérdést bagatellizálni, liberális hisztinek minősíteni, tagadni, hogy minden héten meghal egy nő Magyarországon emiatt. Ezt olyan dolognak tekintjük, ami velünk nem történik meg, ne is ratifikáljuk az isztambuli egyezményt, mert akkor szembe kéne nézni azzal, hogy ebben a kérdésben nincs mi oldalunk meg ti oldalatok.

Egy kezemen meg tudom számolni azokat a barátnőimet, akiket NEM vert, csalt meg a partnere, aki ne kapta volna meg, hogy értéktelen. Ők is azt hitték, hogy ilyen a mifélénkkel nem esik meg, ezért szégyellték magukat, nem kértek segítséget, az anyaságról meg ők is úgy tudták, hogy szakadatlan áldozathozatal, hát belenyugodtak abba, ami van. Vagy nem. De akkor meg azzal kell folyton szembesülniük, hogy csak a tökéletes nagycsaládok az értékesek. Ők, az elváltak, akik egyébként a magyar gyerekek kétharmadát nevelik egyedül, hát, izé… kicsit selejtek.

De ennek az éremnek van egy másik oldala is. A feminista álláspont szerint mindenről a társadalom tehet, a nő áldozat, pedig a statisztikák szerint a csillagot lehozhatjuk az égről, a bántalmazott nők fele akkor is visszamegy a partneréhez. Most is vannak az utcán plakátok, amelyek arra buzdítanak, hogy ezt ne hagyjuk, akadályozzuk meg a bántalmazást. Mégis hogyan?

Annyit tudok tenni, hogy lányaimat arra nevelem, hogy tanuljanak, legyenek sikeresek, álljanak meg a lábukon, és egyenrangú félként válasszanak társat, és tudatosan vállaljanak gyereket, a többiben majd én segítek, a mi családunk szuperképessége a nagymamaság.

Közben meg nagyon közelről látok több súlyosan bántalmazó kapcsolatot, amelyre a gyerekek is rámennek, és ezek már vastagon átlépték a büntetőjogi kategóriát isztambuli egyezmény nélkül is. És hiába a szakirodalom, hiába a szeretet, hiába minden segítség, az egymás mellett állás, a széttéphetetlen női szövetségek, hiába! Ha valaki nem akar kilépni, nem látja, hogy a gyerekeivel az állandó félelem mit tesz, az azt gondolja, hogy ez nagyjából normális, mit lehet tenni… Nem tudok gyermekkori traumákat gyógyítani, nem is tudom… a sötét karma szálait széttépni.

Egyetlen dolgot tudok: ott lenni bármikor, amikor szükség van rám. A nyugati embernek csak az eredmény megoldás. A keleti azt mondja, hogy ha te megtettél mindent, akkor is rendben van a dolog, ha nem sikerült.

2019. február 6-tól a Magyar Nemzet néven jelenünk meg. Az oldal elérhetősége www.magyarnemzet.hu. Ha a Magyar Nemzet mérvadó híreit szeretné e-mailben megkapni, nincs más teendője, mint (február hatodika után) IDE kattintva feliratkozni hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (A szolgáltatás továbbra is ingyenes marad!)

Kiemelt

Tükörkép
Talán nem könnyelmű kijelentés minden idők legnépszerűbb szabadidős elfoglaltságának nevezni a kártyázást. Napjainkban is tízmilliók ülnek a kártyaasztalokhoz.

Poszt-trauma

„Celebügyvéd” bosszankodik Orbán Viktor miatt
Persze csak mint „független”.

Poszt-trauma

A fake news média hatalmas pofont kapott
Kezdhetnek félni a ballib hírhamisítók.

Poszt-trauma

Az ECHO TV munkatársa helyre tette a kekeckedő jobbikosokat
Így maradnak érv nélkül, ha értelmes beszélgetőtárssal találják szemben magukat.

Poszt-trauma

Lukácsi hangján szólalt meg Beer
A püspök szerint nemes célok vezérlik a ballibeket?

Hirdetés

Vissza az oldal tetejére

Oldalainkon sütiket használunk a jobb működés érdekében. Adatvédelmi nyilatkozatunkból tájékozódhat az Ön adatainak védelméről. Adatvédelmi nyilatkozatunkat itt olvashatja el.