Neked soha nem kellett gondolkodnod azon, hogy amikor megtervezed a napjaidat, helyesen cselekszel-e, vagy sem. Számodra az a tény, hogy dolgozol, semmiféle többletjelentéssel nem bírt, az önbecsülésed alapját az adta meg, hogy tisztességesen és magas színvonalon végzed a munkád – egy olyan rovatot írsz, mint ez. Csakhogy neked nem volt családod!
Egy anyának, ugye, otthon kell lennie, mikor hazaér mindenki. Egy 12 éves gyereknek szüksége van felügyeletre. A férfi nem hagyhatja ott a munkáját csak azért, mert befordult az iskolabusz a faluba, ezzel nevetségessé tenné magát, hiszen az ő munkája fontos, eltartja a családot, senki nem szeretne mélyszegénységet a nyakába. Bár mindenki eszik meleget napközben, nagyon „gáz” lenne este parizeres kenyeret felszolgálni, a tegnapi rakott krumplit is csak Lepke eszi meg jó szívvel, melegítve nem is olyan jó, mint frissen, nem igaz?
A kert a nő dolga az ősközösségi idők óta, gyomlálni csak közmunkások szoktak, azok is csak közterületen, magánháznál nem égetik magukat ilyesmivel. A gyerekek úgy tanulnak rendet, ha ezt látják maguk körül. Milyen asszony az, aki kuplerájban él? Ilyenkorra már át kell válogatni a téli és nyári ruhákat, és a tiszta, megjavított darabokkal kistafírozni a szegényeket. Aki nem ad magára, és eltramplisodik, ne csodálkozzon, ha lecserélik!
Egy 12 éves gyereknek még szüksége van arra, hogy odabújjon mellé este az anyja, megbeszéljék a nap eseményeit, és kell még neki az esti felolvasás. A család együtt vacsorázik megterített asztal mellett, és megbeszélik a dolgokat. Negyven felett azért nem kéne vacsorázni, nagyon meglátszik. Aki nem sportol, igénytelen és felelőtlen. A legjobb edzések este hétkor kezdődnek, mikor odaérnek azok is, akik addig dolgoztak.
Hétvégén közös programokat kell csinálni: kirándulni, élményeket ajándékozni a gyerekeinknek – miből táplálkoznak később? Anya az olyan, aki tovább alszik, mint a férje? Felrakott lábbal a kanapén heverve csak két ünnep között olvasgat az ember
– mit tanul egy olyan gyermek, aki ezt látja?
Az újságírónak felkészültnek kell lenni. Nagyon szánalmas úgy interjút készíteni, hogy csak a neten nézett utána a műnek a riporter, az meg is látszik a munkáján. Egy kulturális műsor szerkesztője előbb megnézi azt a színdarabot, amelyről anyagot kér. A színházi előadások este hétkor kezdődnek. Vannak olyan írók, akiknek semmit nem jelent az a szó, hogy iskolaidőben, viszont iszonyú jókat írnak, van, amelyik olyat, hogy nem lehet azt mondani neki, hogy ne haragudjon, a maga világot megrengető művével csak akkor foglalkozunk, ha háromra befejezi a mondókáját, mert most indul a busz, rajta a gyerekkel.
Egy középkorú nő már megpróbálja visszaadni a szüleinek azt a sok jót, amit tőlük kapott, és nem telefonálgat rájuk álllandóan, hogy bocs, megint nem érek haza, oldjátok meg helyettem. Nagyon nehéz úgy beszélgetni egy kiállításról, hogy az ember nem látta, bár egy jó anya úgy intézi ezt, hogy se a családja, se a hallgatói ne szenvedjenek hiányt.
Olyan munkát ne vállaljon el az ember, amelyet nem tud tisztességgel elvégezni. Egy kulturális szerkesztő ne guglizza a neveket, hanem tartsa rajta az ujját a kultúra ütőerén, legyen ott, ismerjen mindenkit, ismerje fel a jelen és a jövő trendjeit, különben lejáratja magát és a munkahelyét is, nem? Az nem olvasás, hogy csak úgy átfutunk valamit, mert ennek a világnak a felületesség a rákfenéje, képzeljük csak el Ignotust, amint úgy tesz be valamit a Nyugatba, hogy nem olvasta el sem az írást, sem a forrást. Na ugye!
Egészséges lelkületű asszonynak a család az első, az ő dolga az, hogy megteremtse a tűzhely melegét, és ehhez jó, ha a fát is ő hordja be, különben vizesen kerül a kályhába, de ez most mindegy is. Egy újságíró tiszteli az olvasót és a hallgatót, nem vág ganajt a képükbe. Minden ember Észak-fok, titok, idegenség, vagyis csak 1, azaz egy darab van belőle. Bár a Föld forgása lassul, egy nap még mindig 24 óra.