A lengyelek is így mondanák, csak hogy értsük egymást: déjá vu érzés a testvérnemzet szemüvegén át nézni saját történelmünket. Bizonyára lengyelként is érdekes találkozás kézbe venni olyan könyvet, mely Magyarország történelmének lengyel vonatkozásait tárgyalja – mi átélhetjük most a fordítottját.
Bár koprodukcióban készült történelmi filmben is izgalmas lenne végigkísérni, ahogy Vitéz Boleszláv és Géza fejedelem lánya, Judit 985 táján menyegzőt tart, a frigyből születő Veszprém (Bezprym) herceg Magyarországon nevelkedik, majd 1031-ben visszatér Lengyelországba, és pogány felkelést szítva Meskó király ellen elhódítja a trónt. Meskó Csehországba menekül, ott találkozik Vazulnak – Szent István király unokatestvérének – három fiával, Andrással, Bélával és Leventével, akik hasonló kényszerűségből, trónviszály miatt hagyták el épp Magyarországot.
A hercegek szövetséget kötnek az elűzött uralkodóval, és mikor Meskó hazatér Lengyelországba, hogy visszaszerezze hatalmát, Vazul fiai is vele tartanak. A pomerániaiakkal folytatott lengyel küzdelmekben Béla herceg kitűnik bátorságával: a legenda szerint Meskó helyett ő áll ki párbajozni az ellenfél vezérével, majd hősiessége jutalmául elnyeri Richeza hercegnő kezét. A lengyel király lánya és Béla házasságából születik Géza és László – utóbbit a lengyelek Władysławként emlegetik, talán nagyobb tisztelettel, mint nálunk Szent László lovagkirályt.
Konrad Sutarski költő, publicista nem hivatásos történész. Poznańban született, de 1965 óta Magyarországon él, és mindkét hazája iránt egyformán elkötelezett. A Lengyelország történelme magyar vonatkozásokkal című albuma térképekkel és metszetekkel gazdagon díszített olvasmány.
Különösen Jan Matejko festményei, portréi járulnak hozzá a viszontagságos lengyel történelem átéléséhez. A legendákat olvasva Nagy Kázmér vagy Ferdeszájú Boleszláv egy csapásra ismerősként tekint le ránk a történelemkönyv lapjairól. Az Anjouk és Jagellók című fejezetben Nagy Lajos (a lengyelek Magyar Lajosként tartják számon), Hedvig, Mária és férje, Luxemburgi Zsigmond küzdelmeit más színben tünteti fel a könyv, mint ahogy tanulmányaink során megszokhattuk. És épp ez az árnyalatnyi különbség teszi izgalmassá a történelmi munkát.
Fontos visszajelzés, tükör, mit gondolnak rólunk lengyel barátaink, hogyan értékelik a közösen átélt eseményeket. A hármas megszállás időszakában a szabadság és a függetlenség iránti vágyuk kifejezhető egyetlen számban: a 4000 főt is meghaladta az 1848–49-es szabadságharcban segítségül érkező lengyel egységek összlétszáma. Világos után Bem apó, Dembinszky, Wysocki sok más felkelővel együtt inkább török vagy francia emigrációba vonult, de nem adta meg magát a győzteseknek.
A magyar nemzet megőrizte emlékezetében a segítséget, és az 1863-as lengyel „januári felkeléskor” igyekezett megszolgálni azt, a tehetősebb magyar családok pedig valósággal versengtek, hogy kimutassák rokonszenvüket, és akár hosszabb időre is vendéglátásban részesítették a menekülteket. Egymás közt csak így emlegették a befogadott bujdosót: a mi lengyelünk.
Az első világháború vége függetlenséget, de a második világháború megint csak megszállást hozott Lengyelországnak. Most ismét rajtunk volt a sor: 1944 márciusáig a magyar állam 140 katonai és 114 polgári tábort hozott létre, és megalakult a lengyel illegális katonai hálózat Magyarországon, mely az emigráns kormány és a lengyelországi földalatti katonai szervezet közötti összekötő pontot jelentette. A hazai politikai vezetés legfelsőbb körei támogatták a lengyel ügyet – Teleki Pál miniszterelnök és idősebb Antall József, akit Bem tábornok példája nyomán Antall apónak hívtak a lengyelek.
A két nemzet a kommunizmus idején is számíthatott egymásra, a nyolcvanas években különösen felélénkült a lengyel földalatti mozgalom és a magyar ellenzék együttműködése. 1991-ben Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia megállapodást írtak alá Visegrádon (hasonlóképpen, mint 1335-ben és 1338-ban) olyan szövetség létrehozásáról, amely a közép-európai országok közötti együttműködést szorgalmazta. Ma azt látjuk, hogy a régió legnagyobb országa, a katolikus Lengyelország a keresztény gyökerek megőrzése mellett kiálló Magyarországgal ismét Európa védőpajzsa lett. Még akkor is, ha ezt Nyugat-Európa éppannyira értékeli, mint a 150 éves török hódoltság idején…
(Konrad Sutarski: Lengyelország történelme magyar vonatkozásokkal. Méry Ratio Kiadó, Somorja, 2018, 132 oldal. Ára: 5900 forint)