Ön hány órát szánna az ókori Görögország tanítására? Vagy teljesen kihagyná, hisz úgyis olyan rég volt? Vannak ennél fontosabb korszakok, és ha átrágjuk magunkat az egész történelmen, soha nem jutunk el a jelenig. Az éves követelménynek sem lehet megfelelni, így is minden órán új leckét kap a gyerek. Abszurd ötlet a demokrácia bölcsőjéről így gondolkodni? A pedagógusok régóta otthonosan mozognak Abszurdisztánban.
Nem lehet tölcsérrel tölteni a tudást a diákok fejébe – ismételgette egykor Tőkéczki László történész, egyetemi tanár. A pedagógusok vesszőparipája, hogy időt kell szánni a gyakorlásra, a kritikai gondolkodás elsajátítására és az attitűdformálásra. De nincs idő, sietni kell a tananyaggal.
A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete (TSZE) felmérése szerint „a kérdőívet kitöltők 92,2%-a nyilatkozott úgy, hogy gondot okoz számára a jelenlegi kerettanterv tananyagbeosztásának teljesítése, 82,78% pedig azt az óhajt fogalmazta meg, hogy a történelemoktatásban több idő álljon rendelkezésre a gyakorlásra és a készségfejlesztésre”.
Földrajz minimálisan?
A tantárgy értékközvetítésre, a hazaszeretet, az igazságosság, az empátia, a felelősség és a szolidaritás érzésének erősítésére is szolgál, a közös kulturális kód, a műveltségi kánon átadása mellett azonban nem lehet megfeledkezni a forráselemzés és a szövegértés, illetve a szövegalkotás jelentőségéről sem. Sokféle elvárástól megterhelt tantárgyról van tehát szó, nem csoda, hogy heves viták kereszttüzébe került a NAT-tervezet történelemoktatásra vonatkozó fejezete. (Az Eszterházy Károly Egyetem Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport tervezete a www.oktatas2030.hu portálon tanulmányozható, és szeptember 30-ig véleményezhető.)
A javaslat szerint önálló tantárgy veszi át a társadalmi ismeretek oktatását, a gazdasági ismereteket pedig a földrajz. Nyilvánvaló, hogy nem elszigetelt tudományterületekről van szó, a Magyar Földrajzi Társaság mégis megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a NAT-tervezet a változtatásokkal együtt csökkenteni kívánja az óraszámot, s ezzel a minimális szintre zsugorítani a földrajztanítás súlyát a köznevelésben.
A szervezet hangsúlyozza: a földrajznak megkerülhetetlen szerepe van a jelenlegi világgazdasági, társadalmi és pénzügyi folyamatok megismertetésében, a hazaszeretetre nevelésben és a globális környezeti problémák tudatosításában.
A Történelemtanárok Egyletének elnöke, Miklósi László úgy véli, a rendszerváltozás óta bárki került is kormányra, az oktatási reformot mindig a NAT-tal kezdte, holott először stratégiát kellett volna kialakítani és alapkérdéseket tisztázni: mire való az iskola, mi a történelemtanítás célja. A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete viszont örömmel látta, hogy a tanterv készítőinek nyújtott szakvéleményük legtöbb eleme visszaköszön a mostani javaslatban.
Érdemi vitára adhat lehetőséget a TSZE által rendezett fórum ma délelőtt tíz órától az Eötvös Collegium konferenciatermében, melyen többek között felszólal Nánay Mihály, a szervezet elnöke, Csapodi Zoltán, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója és Katona András szakmódszertani oktató. A TSZE kérdőíves felmérést is indított a témában, a szervezők hangsúlyozzák: azzal tudunk állampolgárként hozzájárulni a NAT sikeréhez, ha elmondjuk, mit várunk az oktatástól, és megfogalmazzuk, mire neveljék gyermekeinket az iskolában.
Milyen változtatások kerültek eddig szóba? A tervezet készítői csökkentenék a tananyagot, magoltatás helyett a gondolkodtatás, az összefüggésekre rávezetés a cél. Egy téma feldolgozására átlagosan kettő-négy tanórával számoltak, ami lehetőséget teremt a sokoldalú kompetenciafejlesztésre, és növeli a tanárok mozgásterét. A tervezet deklaráltan az antik görög-római gyökerekre, a zsidó-keresztény hagyományra és a felvilágosodás örökségére helyezi a fókuszt.
Az egyetemes történelem leginkább a magyar történelem háttereként szerepel – amit csak lehet, magyar történelmi példákon keresztül mutatnak be. A nemzeti identitás erősítése az európai civilizációba ágyazottan történik. A XX–XXI. század és a sorsfordító események – világháborúk, Trianon, holokauszt, diktatúrák, rendszerváltozás – tanítása még nagyobb jelentőséget kap.
A kronologikus témák lezárulnak a nyolcadik, illetve a tizenkettedik év felénél, utána a felső tagozaton szintetizáló témák következnek, a középiskolában pedig az érettségire koncentrálnak.
A szélposták sorsa
– A NAT-nak a „nemzeti minimumot” kell képviselnie, olyan konszenzusos elképzelést, amelyet minden magyar ember a magáénak érezhet – mondja Nánay Mihály, az Óbudai Árpád Gimnázium tanára, a TSZE elnöke. – Ha megvalósulnak a NAT célkitűzései, akkor kellő műveltséggel és a szükséges lexikai tudással felvértezett, erős nemzeti identitású tanulók hagyják el majd az iskolapadot 18 évesen, akik bizonyára felelősen részt fognak venni a társadalmat érintő kérdések megvitatásában is.
Hogyan válik ez valósággá? Mindezeket a fontos célokat történelemtanárként a XX. századi eseményeken keresztül szoktam megközelíteni legsikeresebben. Ugyan nem központi része a tananyagnak, de gyönyörű példa minderre a szélposták sorsa. Azt gondolhatnánk, hogy a szovjet lágerekbe deportált foglyok eldobált üzenetei nagy részben elvesztek. Ezzel szemben kilencven százalék fölötti hatékonysággal célba találtak, köszönhetően a cédulákat megtaláló embereknek, akik teljesen ismeretlenül is segítettek!
Azt hiszem, ennél szebb történelmi példa a társadalmi felelősség és szolidaritás megélésére, láttatására nem kell, ugyanakkor szomorú nemzeti tragédiánkra emlékeztet az eset, s így a nemzeti identitás, az összetartozás-tudat megélésére is lehetőséget ad. A kompetenciafejlesztés kevésbé tartalmi, inkább módszertani kérdés: egy jó érvelő vitát, szövegelemzést vagy szituációs játékot a legkülönfélébb témákban meg lehet szervezni, de ehhez szükséges a sokat emlegetett szűkös időkeret bővítése. Egyesületünk felmérése egyértelműen jelzi a kollégák igényét a tananyagcsökkentésre.
Valószínűleg ahány történelemtanár van az országban, annyiféle vélemény adódik arról, hogy mit lenne érdemes a témakörök közül kihagyni – én egyetértek az új NAT-tervezettel, mely a magyar történelem folytonosságát igyekszik fenntartani. Az egyetemes történelemnek csak csomóponti, általános jelenségeit írja elő, melyek feltétlenül szükségesek a folyamatok értelmezéséhez. A civilizációs identitást tárgyaló anyagrészek például ilyenek, ezeket mindenképpen meg kell őrizni, hiszen ez a kérdés ma egyre inkább a közéleti érdeklődés homlokterébe kerül.
Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint is vannak támogatandó részei a javaslatnak, ugyanakkor számos ponton módosítást indítványoz. A szervezet október 6-án konferenciát rendez a Kossuth Klubban, de addig is felhívást intézett a tagjaihoz, hogy írják meg, előremutatónak látják-e a NAT-tervezetet.
– Helyes elgondolás, hogy ne kelljen mindent, a Neander-völgyi ősembertől a mindenkori miniszterelnökig, és ráadásul kétszer – ötödiktől nyolcadik osztályig és kilencediktől tizenkettedikig – megtanulni. Helyes, hogy külön órakeretet kap a társadalomismeret, nagyon fontos az élményszerű tanítás és a kompetenciafejlesztés. Ugyanakkor a jelenlegi fázisban kevéssé látható át, mit tartalmaznak az egyes témakörök, és mennyiben lesz valóban nagyobb a mozgástér. Megfontolandó a jelenlegi témakörök számának további csökkentése, attól tartok ugyanis, hogy továbbra sem jut majd elég idő játékra, vitára, forráskritikára és a tanultak elmélyítésére.
A forráskritika jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni ma, mikor az interneten is számtalan tévtannal lehet találkozni. A történelemtanítás egyik célja, hogy eligazodjon a gyerek a világban. Az ötödikeseim szeptember óta „családi kincseket” hoznak az órámra. Biztosan el fogunk maradni az anyaggal, de meggyőződésem, hogy ezt kell tenni, mert aki behozza például a dédmama szenes vasalóját, annak személyes ügye lesz a történelem.
Egyfelől tehát a témakörök további csökkentésével lényegesen nagyobb szabadságot kellene adni a történelemtanárnak, másfelől viszont úgy találom, bizonyos témakörök fájóan hiányoznak, vagy nem kapnak megfelelő hangsúlyt a tervezetben. Vitatható a dokumentum Európa-centrikussága. Napjainkban felerősödtek a globális kérdések, miért nem tanítjuk kellő hangsúllyal az olyan nagy kultúrákat, mint a kínai vagy az iszlám? Hogyan lenne esélyünk megérteni, mi zajlik a világban, ha nem ismerjük meg az iszlám világ gondolkodását, működését, hagyományait?
Életkori sajátosságok
Ebben a kérdésben más véleményt fogalmazott meg Nánay Mihály. A TSZE elnöke úgy véli, a tananyagcsökkentés megkövetel bizonyosfajta szelektálást.
– A szelektálás egyik szempontja a civilizációs alapjelenségek bemutatása, melyek óhatatlanul Európára vonatkoznak, hiszen az európai-keresztény civilizáció részesei vagyunk. Ugyanakkor mire a diák nyolcadik osztályos lesz, és világlátása egyre tágul, a tantervjavaslat értelmében találkozik az Európán kívüli kultúrákkal is, Kínával, Indiával, Amerikával. Másrészt a diákok életkori sajátosságai alapján magam is úgy gondolom, hogy ötödik–hatodik évfolyamon kifejezetten helyénvaló személyes történeteken keresztül megközelíteni a folyamatokat. Hál’ istennek történelmünk bővelkedik a példaszerű személyiségekben. Én Mindszenty Józsefet is így szoktam a diákok elé állítani, hiszen mindkét totális diktatúrára határozott nemet mondott, emberi tartása, nemzeti és keresztény elkötelezettsége példaértékű. A közös kulturális kód, műveltségi kánon megalapozásához óhatatlanul szükséges a magyar történelem kiemelkedő alakjai köré csoportosuló események ismerete. Ugyanakkor a portréblokkokon kívül életmódtörténeti anyagrészek is szerepelnek a javaslatban, így nem tartanék attól, hogy a politikatörténet túlsúlyba kerülne.
A tananyag csökkentése mellett a struktúra is változik. A rendszer egésze összefügg, emlékeztet rá Miklósi László: új tankönyveket kell kifejleszteni, a tanárképzést és a továbbképzést is érinti a változtatás, az érettséginek szintén a tantervhez kell igazodnia. Miklósi úgy véli, mindezt nem lehetséges keresztülvinni 2019 szeptemberéig. További kérdés, hogy felkészültek-e a változásra a pedagógusok.
– Szinte borítékolható, hogy az elképzelések nagy ellenérzéseket fognak kiváltani a tanárok részéről, és a kitűzött célok egyszerűen nem fognak megvalósulni a gyakorlatban, ha ismét rohamtempójú lesz a bevezetés – mondja Nánay Mihály.
– Ha azt szeretnénk elérni, hogy átmenjenek az új tanterv elképzelései, és a remélt pozitív hatásai is megvalósuljanak, ahhoz nagyon komoly támogató rendszerre van szükség, kezdve a jól használható, a diákok számára érdekes munkatankönyvtől a tanár(tovább)képzés tantervhez igazításáig. Nem utolsósorban pedig szükséges az érettségivizsga-követelmények összehangolása az új tantervvel, hiszen végső soron az érettségi kényszerítheti ki az új koncepció szerinti oktatást. Nyomatékosítanám: fontosnak tartom ideológiai síkon megvitatni a tanterv gondolatait, megfogalmazásait és tartalmát, de a dokumentum valódi értelmét mégis az adná, ha a mindennapi iskolai életre nézve is volnának következményei, s ez sokkal inkább a bevezetés mikéntjén áll. Erre a szempontra legalább akkora figyelmet kell fordítani, mint az elméleti, történetfilozófiai kérdésekre, különben a dokumentum csak írott malaszt marad, mint előtte oly sok tanterv.