A 88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermekkönyvnapok megnyitóján, 2017 nyarán Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke bejelentette: kezdeményezik, hogy Esterházy Péter születésnapja, április 14. legyen a magyar próza napja. Az MKKE épp csak a mindmáig legnagyobb taglétszámú magyar írószervezettel, a Magyar Írószövetséggel nem egyeztetett az ügyben.
A bejelentés után Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke jelezte a kezdeményezéssel kapcsolatos ellenérzéseit, és javasolta mérlegelésre Jókai Mór, Mikszáth Kálmán vagy Móricz Zsigmond születésnapját. Szentmártoni hangsúlyozta, az eseményt olyan nagy íróhoz szeretnék kapcsolni, akinek megítélésével kapcsolatban az idők folyamán konszenzus alakult ki az olvasók körében. Péterfy Gergely, az MKKE igazgatója viszont rögzítette: a magyar próza napja elnevezést és annak dátumát már levédették, és az Esterházy születésnapjára esik.
Szentmártoni János úgy véli, az egész irodalmi szakma érdeke, hogy egy évben lehetőleg minél többször találkozzék a szélesebb közönség kultúránk, irodalmunk értékeivel.
Nem szerencsés tehát két irodalmi ünnep – a nagy múltú magyar költészet napja (április 11.) és az újszülött magyar próza napja – egybekapcsolása. Péterfy Gergely szerint viszont nem gond, hogy a nemrég elhunyt kortárs író április 14-i születésnapja előtt három nappal, József Attila születésnapján ünnepeljük a költészet napját, a két időpontot így kényelmesen össze lehet kötni, hogy hosszabb irodalmi programsorozat jöhessen létre.
A Magyar Írószövetség Választmánya – a 2017. november 13-i ülésén hozott döntése értelmében – kezdeményezte, hogy első ízben 2018. február 18-án, Jókai Mór születésnapján, majd ettől kezdve minden évben ezen a napon rendezzék meg Kárpát-medence-szerte a magyar széppróza napját.
Nyilatkozatában kiemelte: Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a próza ünnepének a megrendezésére, mert írói életműve a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye. Jókai regényíróként máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez. Emellett Jókai volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte.
A maga korában műveit számos nyelvre lefordították, és világszerte elismeréssel fogadták, nagyra értékelték. Művei itthon és külföldön egyaránt népszerűek voltak az olvasók és az irodalmárok körében, könyveit szinte máig példátlanul nagy számban adják ki.
Átpolitizált művészeti életünk ismeretében szomorú, bár nem meglepő, hogy nem születik konszenzus abban (sem), mikor ünnepeljük a magyar prózát. Tanulságos viszont, milyen indulatokat hozott felszínre az eset. A szekértáborok mentén megfogalmazódó érvek és ellenérvek közül kitűnik, hogy Esterházy Péter politikai szerepvállalása miatt sokakban rossz érzést kelt a kortárs író nevével összekapcsolni a magyar prózát. Szélsőséges vélemények is elhangzottak az ügyben, mondván, hogy Jókai romantikus történelmi szemlélete káros hatással van a mai közgondolkodásra.
Ezzel szemben Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke kifejtette: Jókai a hősei révén olyan emberi magatartáspéldákat adott nekünk, olvasóknak, amelyek egy életen keresztül az emlékezetünkben maradnak, és amelyeket példaként állíthatunk magunk elé. Jókai Mór regényalakjainak példáit a saját életpéldánkkal kell továbbadnunk.
A Magyar Írószövetség kezdeményezését az Emberi Erőforrások Minisztériuma elfogadta és támogatásra méltónak találta. Így 2018-ban első ízben rendezik meg a magyar széppróza napja ünnepségsorozatot, amelynek eseményei február 12-től 23-ig zajlanak országszerte és a határon túl. Már csak az a kérdés, ki mire használja fel az eseménysorozatot. Acsarkodásra vagy a (közös) irodalmunkról való gondolkodásra?
A magyar széppróza ünnepén szereplők névsora kellően hosszú és impozáns, s a programokból is kitűnik: Jókai születésnapja kapcsán a közreműködők valóban a magyar prózát kívánják ünnepelni. Reméljük, így lesz ez áprilisban is.