Mandics György író, költő, műfordító és Csisztay Gizella műfordító, polonista nagyon régóta munkálkodik a szláv nyelvű irodalom minél szélesebb körű megismertetésén és közvetítésén. Mandics György fordításában olvashattuk már többek között Aleksander Nawrocki, Jelena Iszajeva és Jelena Ivanova kortárs költők verseit, jelenleg pedig az 1969-ben Moszkvában született, de Budapesten élő Szergej Pancirev költő műveinek magyarításán dolgozik. Vele találkozhattak az érdeklődők nemrégiben az Országos Idegennyelvű Könyvtár rendezvénytermében, ahol a szerző legkiemelkedőbb versei hangzottak el.
Ahogy Csisztay Gizella elmondta, Oroszországban nagyon nagy kultusza van az irodalomnak, ami abban is megnyilvánul, hogy emberek ezrei zarándokolnak rendszeresen Puskin vagy éppen Tolsztoj sírjához. Ennek kapcsán felmerült a kérdés, hogy Pancirevnek vajon nem hiányzik-e ez a légkör, ám mint kiderült, az orosz szerző úgy tartja, az ember elsősorban magának írja a verseit, nem pedig másoknak vagy az emberiségnek, így egyáltalán nem befolyásolja költészetét az, hogy éppen hol tartózkodik.
Pancirevet ugyanakkor egyre jobban érdekli a magyar irodalom, amit korábban nem nagyon ismert; jelenleg Mandics György verseinek fordításán dolgozik. – Szergej több versében megjelenik a görög mitológia, így nem véletlen, hogy egymásra találtak Mandics Györggyel. Mindketten elmélyedtek a görög kultúrában, és igyekeznek minél jobban megérteni azt – tette hozzá Csisztay Gizella. Az est során elhangzott egy ezt alátámasztó vers, amelyben a sors három istennő által tartott cérnája megjelenik „a szavak közt, a dolgok közt / s észrevétlen széthasít”.
Az orosz költő stílusára a rendkívül szellemes, fanyar humor is jellemző, amit olyan sorok bizonyítanak, mint például „tegnap a főszakács ragut készített postagalambokból”. Továbbá a formáktól való elszakadás, az újítás szándéka is megfigyelhető a szerző verseiben. („Ezek a betűk a nedves homokban / többet mondanak, mint a régi könyvek.”)
Mandics György hangsúlyozta: Pancirev műveinek különlegessége, hogy a zárt formán belül igen széles skálán mozognak. – Az orosz nyelvben mostanra kimerültek az alapvető rímek, így ahhoz, hogy a szerzők ne ismételjék magukat és nagy elődeiket, új rímképleteket kellett kitalálni – jelezte Mandics György.
Pancirev pedig egészen sajátos rímrendszereket talált ki, így verseiben teljesen új szavak kerültek rímpozícióba. Az ABCD-ABCD rímek strófánkénti ismétlésével pedig valóságos versfutamok keletkeznek, elcsúsznak egymáson és visszhangoznak a sorok, ezáltal Bach fúgáihoz válnak hasonlóvá a szövegek.
A felolvasáson elhangzottak még többek között a Világos és a Régi jó idők című versek. Jó hír, hogy annak sem kell sokáig várnia, aki még több szöveget szeretne olvasni a szerzőtől: Szergej Pancirev kötete hamarosan megjelenik Mandics György fordításában az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatában.