Nem kis hazárdjáték irodalmi Nobel-díjra fogadni, hiszen tavaly a Ladbrokes online fogadóoldalon a tét 50-szeresét ajánlották a Bob Dylan énekes-dalszövegíróra fogadóknak. Az idén szintén esélyes Murakami Harukiért csak a négyszeresét, és bizony az esélytelennek számító Bob Dylan kenterbe verte a fogadóirodák és az irodalmi portálok által jósolt jelölteket.
Az irodalommal foglalkozó közvélemény egy része üdvözölte a merész döntést, a populáris és a magaskultúra remek egybefonódását látták benne. Ám a konzervatív ízlésűek a díj elértéktelenedéséről beszéltek. Ráadásul Dylan csendben maradt, és nem ment el a díjátadóra sem, egyes hírportálok szerint a székfoglaló beszédét is plagizálta, amely a kilencmillió korona pénzjutalom átvételének egyetlen feltétele volt.
A magyaroknak jó hír, hogy bármi megtörténhet. Nádas Péterért a tét 28-szorosát fizetik, ám a nála lényegesen esélyesebbnek számító Krasznahorkai Lászlóért már csak a hússzorosát lehet megnyerni. Krasznahorkai 2015-ben elnyerte a Man Booker-díjat is, ami rögtön kijelölte helyét a világirodalmi térképen. A térségünkből kevesebb eséllyel versenyzik még Adam Zagajewski lengyel költő, akit tavaly Janus Pannonius Költészeti Nagydíjjal tüntettek ki Pécsett, de Mircea Cărtărescu román író neve is már több éve szerepel a listán, akárcsak az említett két magyar szerzőé. 2009-ben Herta Müller lényegében esélytelenként nyerte meg a díjat – a neve ugyan több éve felmerült az esélyesek listáján, de sohasem az első tíz között.
Azt sem árt tudni, hogy az irodalmi Nobel-díj eléggé átpolitizált és szubjektív. Jó példa erre Jorge Luis Borges (1899–1986) argentin író, költő esete, aki nemcsak az irodalomra, hanem lényegében minden művészeti ágra hatott páratlan munkásságával, mégsem tüntették ki, mert állítólag nem határolódott el sem Videla argentin, sem Franco spanyol jobboldali diktatúrájától. Ellenben Elfriede Jelinek (1946) osztrák író 2004-ben megkapta a díjat annak ellenére, hogy 1974 és 1991 között az Osztrák Kommunista Párt oszlopos tagja volt, és szélsőbaloldali nézeteit nyíltan is hangoztatta. Műveiben a pornográf ábrázolásmódtól sem riadt vissza, és Michel Foucault francia filozófus legjobb osztrák tanítványként úgy vélte, az emberi kapcsolatokat csak a hatalom és az agresszió mozgatja.
A Svéd Akadémiát azért is kritizálták az utóbbi években, mert többnyire Európa-centrikusan döntött. 2009 óta Peter Englund főtitkár egyfajta egyensúlyra törekszik, és ez látszik is, hiszen azóta az európai díjazottak mellett olyan alkotók is átvehették a neves elismerést, mint 2010-ben Mario Vargas Llosa perui, 2012-ben Mo Jen kínai, 2013-ban Alice Munro kanadai író, tavaly pedig az amerikai kakukktojásnak, Bob Dylan énekes, dalszerzőnek ítélték oda.