Trianon címmel készül grandiózus rockopera az Esztrád Színház produkciójában, Koltay Gábor rendezésében. A művet hasonló körülmények között mutatják be június 22-én és 23-án a Hősök terén, mint az Itt élned, halnod kell című zenés történelmi utazást. A zene most is Koltay Gergely munkája, vagyis a Kormorán lendületes és nagy szívvel játszott folk-rockja szimfonikusokkal kiegészülve, s a testvér- és alkotópár köré verbuválódott, mélyen hazaszerető művészemberek között is régi ismerősöket találunk, többek között Varga Miklós, Vadkerti Imre, Kalapács József, Makrai Pál, Sipos Imre, Laklóth Aladár, Ruttkay Laura, Benkő Péter, Varga Klári, Palcsó Tamás, Rudán Joe, Fehér Nóra, Bodnár Vivien, Kuczmann Ágnes, Varga Szabolcs, Varga Vivien, Szentgyörgyváry Laura.
Összesen negyven színész, illetve több száz táncos, lovas, artista játszik a rockoperában – a tág terekre álmodott, koncertet, színházat, olykor szakrális ünnepek elemeit ötvöző, nagy ívű hatás, amihez a látványos tömegmozgatás éppúgy hozzátartozik, mint a történelmet lehelő helyszínek használata, szinte már Koltay védjegyévé vált.
A rendező elmondása szerint ezúttal – okulva az Itt élned, halnod kell tapasztalataiból – három nagy lelátót építenek, kivetítő gyanánt pedig két LED-fal szolgál majd, hogy mindenki zavartalanul élvezhesse az előadást. Az alkotók négy tételben dolgozzák fel Trianon történetét: a millenniumig visszavezetett előzmények, a trianoni döntés és a revízió, a hallgatás évtizedei az átkos alatt és a rendszerváltás hangulata a nemzeti összetartozás napjáig sűríti a történelmet mementóvá.
A hangvétel ezzel együtt személyesebb lesz, mint az előző rockoperában: szétszakadt családok történetén keresztül mutatja be azt a megváltoztathatatlan tragédiát, ami egészen addig jelenvaló, és nem adható át teljesen a történelemkönyveknek, amíg be nem gyógyult minden seb. Ahogy a rendező fogalmazott: – Nem a történelem kerekét kell visszaforgatni – előre kell tekinteni a sokszor emlegetett, határok feletti nemzetegyesítés eszményének nevében. Cél, hogy ezt a kérdést a megnyugvás felé tereljük. Koltay Gergely zeneszerző szavaival: – Ez az óriási seb soha nem lett begyógyítva, soha nem lett kezelve. Mindnyájunkra vonatkozik: aki magyarul beszél, magyar lélekkel bír, tudnia kell, mi történt 1920-ban.