– Röstellnivaló, ami filmügyben történik, hiszen a világ minden országában készülnek jobbnál jobb történelmi filmek, ám Magyarországon ezzel még adós a filmszakma – mondta korábban lapunknak adott interjújában Bán János író, a népszerű Hunyadi-regénysorozat szerzője, aki szerint a magyar államnak határozott, tudatos megrendelőként kell fellépnie a kiemelt nemzeti ügynek számító történelmi filmek, televíziós sorozatok területén.
Havas Ágnes az InfoRádióban kedden kifejtette, hogy a magyar nézőket elsősorban a vígjátékok vonzzák, de több történelmi filmet is szeretnének látni, ezért „mi arra buzdítjuk a producereket, rendezőket és forgatókönyvírókat, hogy minél több történelmi témával foglalkozzanak. Eddig is sor került néhányra, és erre büszkék is vagyunk, mert a Saul fia is történelmi témát feszeget, ahogyan az 1945 is, valamint Fekete Ibolya Az anyám és más futóbolondok című történelmi vígjátéka szintén. De mondhatnám a Hajnali lázt vagy bármelyik másik filmet, amely a XX. század történelmében benne van.” Noha a Havas Ágnes által felsorolt filmek általában történelmi vonatkozásúak vagy olyan miliőben játszódnak (Kincsem), a vezérigazgató szerint a magyar nézők hőstörténeteket is látni szeretnének, ezért a filmalap úgy döntött, hogy történelmi filmes programot hirdetnek.
Bejelentette, hogy nemrég készült el a pályázati kiírásuk, amelyre leghamarabb szeptemberben lehet pályázni. Mint mondta, minden olyan történelmi témát várnak amelyre büszkék lehetünk, amely izgalmas és amelyben feltűnő hősi tett vagy olyan konfliktus van, amely érdekes drámát eredményez. Minden alkotó kiválaszthatja, hogy neki mi a történelmi téma: Szent István kora, 1526, 1918 vagy az 1930-as évek, de nemcsak a filmtervet várják, hanem a jó elbírálásért látniuk kell benne egy izgalmas központi karaktert, egy jó cselekményvonalat, a dráma fejlődését, amelytől fordulatossá és vonzóvá válik a néző számára.
Eddig rengeteg történelmi film nem nyert támogatást a filmalapnál: Zrínyi Miklósról és Hunyadi Jánosról három-három filmtervet nyújtottak be az utóbbi években, de Bethlen István miniszterelnökről vagy Budapest ostromáról is pályáztak filmtervvel – ám ezeket különböző okok miatt szabotálták vagy elálltak a fejlesztésüktől.
– Éveken át minden történelmi filmtervet elfűrészeltek, kettős nyomás van most a filmalapon, ugyanis a közönség egyre artikuláltabban fogalmazza meg az igényét a történelmi filmekre, és a politikai nyomás is érezhetően erősödik. A történelmi filmet ugyanis egyre többen elvárják a magyar filmgyártástól – reflektált a történelmi filmes program bejelentésére a filmszakmát jól ismerő névtelen forrásunk. Szerinte Andy Vajna filmügyi kormánybiztos nagyon szeretné elkerülni azt, hogy az állam más módon oldja meg a helyzetet, ezért kezdte csipkedni magát az ügyben, mivel könnyen előfordulhat az, hogy az állam más csatornákon rendelje meg a magyar történelmi filmeket.
Forrásunk szerint a filmes szakmában általános megrökönyödést keltett, hogy kik vesznek részt a készülő, állítólag több milliárdos költségvetésű Hunyadi-film előkészítésében, amelynek Szász János lesz a rendezője. Mint kifejtette, ilyen nagy költségvetésű történelmi filmekben nincs tapasztalata a magyar filmiparnak, mert még nem készültek ilyenek. Óriási a nyomás, mert rendkívül komoly várakozás előzi meg a filmet, a kérdés az, hogy tud-e ehhez megfelelő alkotókat találni a filmalap, úgy, hogy a film mondanivalója is rendben legyen.