– A közönség, a szakma jelen lévő képviselői pirosra tapsolták a tenyerüket, rengetegen gratuláltak önnek az ősbemutató után. Hoppál Péter államtitkár is, aki ugyanezen est egyik karnagyaként Kodály 50. genfi zsoltárát vezényelte a Pannon Filharmonikusok Fesztiválkórusa élén. Miért éppen Reformáció kantátát írt?
– Mert tavaly ősszel, amikor írni kezdtem, tudtam, hogy 2017-ben lesz az 500. évfordulója a reformációnak, amelynek kezdetét ahhoz a dátumhoz kötjük, amikor 1517. október 31-én Luther Márton kiszögezte a wittembergi vártemplom kapujára híres pontjait. Az „Erős vár a mi istenünk…” korál diákkorom óta magasztos érzésekkel töltött el, amikor minden október 31-én, a közös reformációs istentiszteleten felállva énekeltük. Most eljött az alkalom az ünnepélyes feldolgozására. A reformáció a hit megújítása volt, a kereszténység visszatérése a Bibliához. Emellett nálunk a XVI. századi, háromfelé szakadt Magyarországon hatalmas megtartó erőt is jelentett. Irodalmunk, zenénk kialakulásában jelentős volt a szerepe, de ugyanígy a könyvnyomtatásban, az írás-olvasás elterjesztésében, az iskolák, templomok építésében, a Biblia kézbe adásában… Felsorolni is nehéz, mi mindenben.
– Több mint száz művéből hat zsoltárok felhasználásával készült, a mostani a hatodik. De nem csupán a zsoltárok és korálok stílusjegyei fedezhetők fel a mostani művében.
– Bogányi Tibor – aki most az ősbemutatón vezényelte a Reformáció kantátámat – szerint a művemre leginkább Bach és Kodály hatott. A véleménye értékes visszajelzés számomra. Elfogadom a véleményét, hiszen közismert, hogy a zsoltárokban és a Bach-kantáták koráljaiban hatalmas eszmei mozgatóerő rejlik. Kodály is emiatt alkalmazta előszeretettel, hangsúlyosan a zsoltár műfaját.
– A reformáció nagy jelenkori lehetősége az ökumené.
– Igen, a visszajelzések is erről tanúskodnak, mert az ismerősök közül nem csak protestánsok gratuláltak. Azóta megkeresett a Katolikus Rádió riportere is. Az interjú mellett részleteket is adnak majd a kantátából. Megtiszteltetés ez az ökumené szellemében fogant gesztus. És sokatmondó. Hiszen minden keresztény egyetérthet a darab minden sorával, amely a mának is üzen. Én is aggodalommal szemlélem a világ jelenlegi társadalmi-politikai eseményeit, azt is, hogy vajon sikerül-e Európának megmaradnia klasszikus értékeivel egyetemben. A reformáció 500. évfordulójának idei megünneplését e gondolat miatt is hasznosnak, időszerűnek tartom.
– A kantátában – szintén az ökumené jegyében – evangélikus és református zenei elemek egyaránt helyet kaptak.
– A négy XVI. századi gyülekezeti énekből a négy versszakos főkorál és az első epizód Luther korálja, tehát evangélikus. A második epizód, a Prágai graduáléból vett korál is evangélikus. Csak a harmadik epizód, vagyis a 68. genfi zsoltár református.
– Mit mond el a kantátája az ön Istenhez való viszonyáról?
– Minden dalban, így a kórusműben, a kantátában is üzenet van, méghozzá fokozott mértékben. Ez a szövegíró és a zeneszerző közös üzenete. Rondó formában írott művem alapja Luther „Erős vár a mi istenünk…” kezdetű főkorálja – másképp ez a rondótéma –, amely négy ízben hangzik fel, mindannyiszor más-más formában, más-más hangulatot, érzést közvetítve, négyszeresen aláhúzva az üzenetet, amelyből csak kiragadva idézek: „Ha ő velünk, ki ellenünk… […], Erőnk magában mit sem ér… […], E világ minden ördöge… […], Mirajtunk nincs hatalma…”, és végül a bizalom és a hit megvallásaként: „Miénk a menny örökre!” A négy versszak, azaz a négy korál közt három, szintén a reformáció idejéből való gyülekezeti ének dallama epizódként csendül fel. Az első szintén Luthertől való: „Adj békét a mi időnkben…”, a második az „Isten nékem erőm, bizodalmam…” kezdetű korál, a harmadik a közismert 68. genfi zsoltár: „Hogyha felindul az Isten, Elkergettetnek szertelen, minden ő ellenségi…” Ez utóbbi a mű legdinamikusabb része.
– Mikor és hol hallhatjuk ismét a Reformáció kantátát?
– Egyelőre nem mondhatok semmi konkrétumot, de már szólt az egyik karmesterkollégám, hogy Budapesten ők is elő akarják adni másik kórussal, másik zenekarral. Az általam vezényelt Pécsi Kamarakórust pedig szeptember 17-én, vasárnap 18 órakor a budapesti Kék golyó utcai evangélikus templomban hallhatják majd.