– Az emlékezésen kívül mi a célja a jövő évi Szabó Magda-centenáriumnak?
– Emlékesttel kezdődik a centenárium december 12-én a New York kávéházban. Ezt egy egész évre szóló programsorozat követi, rendkívül változatos eseményekkel. A rendezvények egyik célja, hogy széles körben megismertessük az írónő munkáját, a könyveket, amelyeket írt. De feladatunk, hogy új utakat is mutassunk: hogyan tudjuk a munkáit újraértelmezni, a mai korban magunkévá tenni. Nagyon fontosnak tartom a költészeti munkásságát is – legalábbis rám először mint költő volt nagy hatással, később ismerkedtem meg a regényeivel. Szabó Magda minden háztartásban jelen van, ezt igen kevés szerző mondhatja el magáról. Annyira aktuális volt az ő nyelve mindenkor, így ma is, hogy mindenki tud idézni tőle. Figyelünk arra is, hogy olyan területeket építsünk a centenáriumba, amelyek nem csupán az irodalombarátokat érintik. A Művészpáholyba december 12-én a Petőfi Irodalmi Múzeum leendő igazgatóját, Prőhle Gergelyt is meghívtuk. Tasi Géza, az írónő jogutódja közösen gondolkodik velünk. Az irodalom területéről Gergely Ágnes érkezik hozzánk mint egykori barát, írótárs. Ide várjuk Térey Jánost is, aki néhány éve megkapta a Szabó Magda és Szobotka Tibor emlékére létrehozott alapítvány díját. Szeretnénk az emlékestre elhívni egy olyan filmrendezőt, aki Szabó Magda-regényből készített filmet, és beavat bennünket a mű feldolgozásába. Bánfalvy Ágnes színésznő, akit az 1978-as, legendás Abigél-sorozatból ismerünk, szintén a vendégünk lesz, és elmeséli, miképp kíséri végig az egész életét Szabó Magda munkássága. A centenáriumban is fontos szerepe lesz a társművészeteknek, így a film és a színház jelenlétének a programok között. Erről Nagy Marival és Gáspár Sándorral egyeztetünk éppen, hiszen Az őz című előadást a Rózsavölgyi Szalonban mutatták be az ő főszereplésükkel nemrégen. Sok területet fednek le Szabó Magda írásai, az egyik a szerelem és annak a hiánya. Az őz az elirigyelt szerelem és a megbocsátás könyve is, a szembenézés története. A vallás elmaradhatatlan része a centenáriumnak, miként az írónő munkásságának is. Bölcskei Gusztávval is tárgyalunk, miképp gondolkodhatunk közösen hitről, kötetekről, lelkiségről a mai világban az írónő kapcsán, akit ő személyesen is jól ismert. Köztudott, hogy Szabó Magda mindig adott a megjelenésére, így a divatot is beépítjük a rendezvénysorozatba: a szintén debreceni származású Náray Tamás divattervezővel nagy dobásra készülünk, amelynek az írónő lesz az ihletadója.
– Az életműnek az irodalmi kánonban elfoglalt helye szóba kerül?
– Lassan tíz éve szervezek irodalmi esteket, a célom, hogy a mindennapi emberhez juttassam el az írókat. Juhász Ferenc lányaként olyan családba születtem, ahol kézhez kaptam az irodalmat, és a legnagyobb írók ültek velünk otthon egy asztalnál. Gyerekként nem mindig értettem a nyelvüket, de idővel érthetővé vált számomra. Egy ponton arra jöttem rá, hogy ezt az üzenetet át kell adnom mindenkinek. Az tehát, hogy a szakirodalom hová helyezi az életművet Szabó Magda megítélésekor, nem elhanyagolható, és nem fog hiányozni a centenáriumból. De magamat népművelőnek tartom, így számomra az a legfontosabb, hogy mindenkinek kinyissuk a szívét az irodalom felé.
– Újra kiadják Szabó Magda műveit, netán eddig meg nem jelent írások is napvilágra kerülnek?
– A Jaffa Kiadó gondozásában eddig kilenc könyv jelent meg, a legfontosabb és a leginkább hiányzó regények: Az ajtó, Disznótor, Freskó, Für Elise, Mózes egy, huszonkettő, Ókút, Az őz, Pilátus, A pillanat. A kiadóval készülünk továbbá egy különlegességgel: a Szabó Magda hagyatékában talált receptkönyvvel, amely nem az ő alkotása, hanem valószínűleg egy barátnőjéé, de hűen tükrözi, mit fogyasztottak, hogyan főztek és vezettek háztartást ott, ahol az írónő felnőtt. A könyv címe Egy meszely az fél icce, és december 12-én már megvásárolható lesz.