A Kémek, titkok, csempészett fegyverek, eltűnt ékszerek 1848/1849-ben című beszélgetéssel folytatódik a Várkert Bazár művelődéstörténeti előadássorozata. A Rejtélyes történelem címmel indított sorozatban január végéig minden hónap utolsó csütörtök estéjén Csorba László történész és meghívott vendégei a magyar- és a világtörténelem olyan talányainak erednek nyomába, amelyek régóta foglalkoztatják a történészeket és a közvéleményt.
Olyan sorsokról, emberekről, helyzetekről esik szó, amelyekben máig van valami, amit nem tudunk megmagyarázni. A meghívott szakértők pedig ismertetik, hol áll jelenleg a tudományos kutatás, mi az, amit tudunk, amit megtudhatunk – és amit talán soha nem fogunk megtudni.
Kevés ismeretünk van a magyar szabadságharcban mellettünk vagy ellenünk működő hírszerzőkről.
A fiatal honvéd hadsereg fegyver- és lőszerszállításai is sokszor titokban zajlottak, hogy azután váratlanul eldönthessék egy-egy fontos csata sorsát. Kik és milyen úton-módon szerezték be azokat az ágyúkat, puskákat és kardokat, amelyekkel katonáink győzni tudtak a dicsőséges tavaszi hadjáratban? És ma vajon hol, merre lehetnek azok a híres-hírhedt Zichy-gyémántok, amelyek sorsa különös és rejtélyes módon fonódott össze a szabadságharc történetével?
A Várkert Bazár Testőrpalotájában ezeket a kérdéseket járja körül a csütörtökön 19 órakor kezdődő est vendége, Hermann Róbert történész, egyetemi tanár, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese.
Októberben Teleki Pál gróf, miniszterelnök halálának vélt és valódi titkairól tart előadást Ablonczy Balázs, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa. Magyarország II. világháborúba való belépésének fontos és drámai előzményei közé tartozik Teleki Pál miniszterelnök tragikus halála. A mai napig nem kerültek elő a hivatalos eljárás iratai, a halottszemle és a boncolás jegyzőkönyvei, a hatósági eljárás más iratai és az ekkor készített fényképek.
Vajon emiatt támad fel újra és újra a legenda arról, hogy mégiscsak meggyilkolták a németek? Mennyire megbízhatók az évtizedekkel később keletkezett „tanúvallomások”? Ennek jár utána a meghívott történész, aki egy sikeres könyvet is publikált a témáról.
A sorozat további rendezvényein Valóban kihalt 700 évvel ezelőtt az Árpád-ház? – veti fel a kérdést Zsoldos Attila történész. A magyar „szent királyok nemzetsége” – amelyet csak a XVIII. századtól kezdtek el Árpád-háznak nevezni – 1290-ben drámai pillanathoz érkezett el: fiúutód nélkül halt meg IV. László király. Lodomér esztergomi érsek és a vele tartó főurak jelentős csoportja egy velencei fiatalembert hívott meg a trónra, akiről kijelentették: elismerik, hogy II. András király unokája…
Ám sajnos az így trónra lépő III. Andrásnak sem született fia. Vajon higgyünk-e azoknak, akik a XIX. században kezdték el bizonygatni több francia családról, hogy leszármazásukat különféle Árpád-házi hercegekig tudják visszavezetni?
Itt voltunk-e vagy bejöttünk? És ha bejöttünk, akkor hányszor? címmel a honfoglalás körüli rejtélyeket vázolja Fodor István régész, Kalla Zsuzsa irodalomtörténész pedig Szerelem, mítosz, hitek, tények – titkok Szendrey Júlia és Petőfi Sándor élete és halála körül címmel tart majd előadást.