A nagy klasszikusok sorából többek között Szinyei Merse Pál, Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Csók István, Fényes Adolf és László Fülöp remekműveit tekintheti meg a közönség, de jelentős alkotások képviselik a szecesszió és az art deco magyar festészetét is. Megjelennek a kommunista éra és szocializmus éveinek ideáljai, az 1970-es, 1980-as évek ikonikus divatvilága, például Pataki Ági igéző szempárja a közismert Fabulon-mozaikból.
Bár a divat és a csábítás hívószavak hallatán sokan nőideálokat megjelenítő festményekre, csupán női divatkellékekre asszociálnak, a kiállítás kiválóan ellensúlyozza ezt a sztereotípiát azzal, hogy korabeli férfiviseleteket is láthatunk.
A tárlat minden bizonnyal egyik legérdekesebb részét a hatalom szilárdságát, csillogását, „nyugatos” eleganciáját vagy épp „szocialista egyszerűségét” megmutató festmények vonulata képezi. Rácsodálkozhatunk, miként épített kultuszt maga körül tengerészeti egyenruháival és kitüntetéseivel Horthy Miklós vagy éppen a szándékosan rosszul szabott öltönyöket hordó Rákosi Mátyás. Egy külön teremben pedig egy lassan változó világot, a falusi táj jellegzetes karakterét, a feltűnő népi kerámiákat és hímzett mintákat hűen tükröző festményeket csodálhatnak meg az érdeklődők, többek között Fényes Adolf, Perlmutter Izsák és Faragó Géza munkái által.
Aki nem jut el a kiállításra vagy szeretne még inkább elmélyülni a témában, érdemes kézbe vennie a kiállítással azonos címet viselő könyvet is. A kötet ötletgazdája, szerkesztője és egyik írója, Molnos Péter kitűnő szerzőtársakkal működött együtt, és új szemléletű, a nagyközönség számára is rendkívül szórakoztató kötet született.
A csábítás fegyvere című könyv 400 oldalon, több mint 620 színes és fekete-fehér kép segítségével mesél a magyar festészet és a divat kapcsolatáról, a XIX. és a XX. század változó nőideáljairól, a magyar származású szépség- és divatikonokról, továbbá a leghíresebb divattervezőkről. Olyan érdekességeket tudhatunk meg, mint például a bikini és a pizsama közti titkos összefüggések, ez utóbbit ugyanis divat volt strandon is viselni, ráadásul alkalmanként torreádorra vagy gésára emlékeztető dizájnban, de a könyv kitér például a párizsi nő kultuszára, a monokli, a fűző kultúrájára és a népviselet elemeinek újbóli divatba emelésére is.
A formatervezésen, a mára időnként furcsának ható öltözködési szokásokon kívül minden bizonnyal a legérdekesebb az a társadalmi, filozófiai, olykor politikai és gondolkodásbeli átalakulás, amely a mélyben, a felszín mögött húzódik meg. A kiállítás november 24-ig tekinthető meg.