Korszakos jelentőségű színházi eseménynek álmodta, utólag rendezői pályája talán legfontosabb előadásának nyilvánította a csíksomlyói nyereg legutóbbi nagy eseményét Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója. De meghatározó élményként nyugtázta a Nemzeti Színházban 2017 tavaszán bemutatott Csíksomlyói passió szabadtéri változatát szinte valamennyi szereplő és a húszezer fősre taksált nézőközönség is. Közülük többen mindjárt a pünkösdi zarándoklat által nyújtott katarzis mellé helyezték a szombat esti előadást.
A produkció Jézus szenvedéstörténetét a XVIII. századi ferences iskoladrámák, Szőcs Géza kortárs költő Passió című műve, valamint a népi vallásos énekek és a néptánc felhasználásával meséli el. Esetenként kíméletlenül kérdez rá keresztény hitünk alapjaira, miközben az európai kultuszközösség esélyeire is igyekszik ráirányítani a figyelmet.
A bibliai történet korabeli interpretációja szerves, esetenként meglepő egységet alkot az előadáson is jelen lévő Szőcs Géza átiratával, illetve a mesemondó Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel, ugyanakkor nem elhanyagolandó mértékben azzal a néptánc alapú koreográfiával is, amelyet ezúttal a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Háromszék Táncegyüttes, a Mereklye, a Borsika és az Ördögborda elnevezésű erdélyi együttes 150 fős tánckara jelenített meg.
Az élményt a szovátai Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkarból, a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kórusból (Sóvidék és Nyárádmente) és a Böjte Csaba atya gyermekotthonából érkezett, ötvenfős gyermekkórus tagjai teljesítették ki.
A Nemzeti Színház művészei és vendégművészei – főszerepben Berettyán Nándor (Krisztus), Tóth Auguszta (Mária), Rácz József (Júdás), Barta Ágnes (Mária Magdolna), Rátóti Zoltán (Péter apostol), Farkas Dénes (zsibárus), Berecz András (vándor) és Molnár Levente operaénekes (Pilátus) – szellemében és fogadtatásában megismételhetetlen előadást tudhatnak maguk mögött. A tévéközvetítést lehetővé tévő, a 65 méter szélességű színpad láthatóságát némileg csorbító technika miatti apró nézői elégedetlenségeket felülírta a helyszín szakralitása által felerősített üzenet.
– Minden magyar művésznek azt kívánom, legalább egyszer az életben adassék meg neki átélni azt a szeretetet és lelki összetartozást, ami megérintett bennünket Csíksomlyón – fogalmazott Zsuráfszky Zoltán társrendező-koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetője.
Az István, a király című rockopera „nyergesített” változatával kezdődött sor pedig folytatódik: a hírek szerint Bánk bán is Csíksomlyóra készül.
A Csíksomlyói passió című előadás novembertől újra látható lesz a Nemzeti Színház színpadán.