Két éve az árkosi írótáborban Venczel Péterrel, a darab zeneszerzőjével beszélgettünk a műről, aki a munkafolyamat kulisszatitkaiba avatott be, később pedig előadást is tartott a kortárs erdélyi magyar irodalmároknak zene és irodalom összefonódásáról, a Búbocskát is megemlítve, mintákat adva néhány megzenésített részből.
Megvallom, akkor némi kétellyel fogadtam a hírt, a Búbocskát nehezen tudtam elképzelni zenés műként – operaként egyáltalán nem, és musicalként is némi szkepszissel –, a műfaj inkább prózai színházi előadást kívánna meg, ám Venczel Péter, aki a Búbocska négy évadon át nagy sikerrel játszott bábdarabjának komponistája, és több hasonló kísérlete volt a kolozsvári zenés teátrum színpadán, ezzel a kihívással is könnyen megbirkózott. Az íróval közösen dolgozva megszületett a zenemű, amelyet Béres László vitt színre látványos színpadi játékkal, díszlettel és találó jelmezekkel, mozgalmas koreográfiával operálva.
Az előadás a Kolozsvári Állami Magyar Opera és a Gyulai Várszínház közös produkciója, a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Szép Gyula, az opera igazgatója nagy jövőt jósolt az előadásnak, abból kiindulva, hogy a regény és a bábdarab egyaránt óriási sikernek örvendett.
Az ördögregény fejlődéstörténet is, a néző végigkísérheti, amint a kamasz, csintalan Búbocska felnőtté válik, megküzd akadályokkal, szembesül nehéz helyzetekkel, alakul a személyisége, ezért tulajdonképpen korosztálytól függetlenül bárki számára élvezhető a mű 6–99 éves korig. „A regény sajátos pokolbeli világot teremt, ahol az ördögök emberi tulajdonságokkal rendelkeznek. Ez egyfajta fordított világ, sajátos törvényekkel, például a »ne paráználkodj« parancsa itt a »paráználkodj« parancsává válik.
A kamasz ördög kilép megszokott világából, a pokolból a földre, ahol a népmesék legkisebb fiúihoz hasonlóan a felnőtté válás megpróbáltatásait kell kiállnia” – emelte ki Béres László rendező.
Ugyanezt támasztotta alá Jakab Melinda koreográfus nyilatkozata is, aki szerint a Búbocska musical formája a bennünk lakó gyermekről is szól, a látványvilág és a mozgás a rajzfilmek, a digitalizált világ adta lehetőségekkel is felveszi a harcot, olyan produkciót ültetnek színpadra, amely leköti a gyerekek figyelmét és nem utolsósorban a felnőttekét is.
A fordított mese különleges helyszíneinek és figuráinak köszönhetően számtalan komikus elemmel szolgál, ugyanakkor hemzsegnek benne az intertextuális utalások, amelyek a felnőttek számára is izgalmassá teszik a művet. Olyan szereplők sorjáznak benne, mint Belzebub, a pokol belügyminisztere, Durumó, a hazugságügy-miniszter, Párméniusz, a mágus, Kombinéni, a szeszélyes vészbanya és Bugyborélia, a boszorkánypalánta.
A most első alkalommal színpadra kerülő Búbocska musical szövegkönyve a regény színpadi adaptációjának cselekményét követi, a dalszövegek a regény versbetéteiből és a szerző által ez alkalomra írt versekből állnak. Az előadás a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban született meg, és augusztusban ott is bemutatják.