Ifjabb Béres József – aki 2000 óta a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke – mindezt testközelből élhette át. „Édesapám agrárkutatói tevékenysége, amely 1972-ben elvezetett a Béres csepphez, a 70-es évek közepe táján terebélyesedett országos üggyé. Egyre többet foglalkozott vele a helyi, majd az országos sajtó, és egyre több ember zarándokolt el hozzá, hogy a »csodadoktor« segítségét kérje. Óriási nyomás nehezedett rá, amit a család igyekezett enyhíteni. Munkahelyi és hatósági támadások indultak ellene” – idézte fel azt, mit érzékelt gyerekként abból, hogy az édesapja tevékenysége fontos lett, vagyis a Béres-ügy keletkezett.
Az Újszínház az előadással tiszteleg a híres feltaláló életműve előtt
A kérdésre, miként fogadta a kutató közvetlen környezete azt, hogy a cseppek gyors és visszhangos karriert futottak be, elmondta, a család mindig szilárdan állt mellette, támogatta: „Atyám szerette az embereket, őt is szerették, ezért a tágabb környezetéből is az érte drukkolók tábora volt az erősebb. Sokan kiálltak mellette, ez adott neki erőt.”
A hetvenes évek közepe volt a kutató életének legnehezebb szakasza, ezt írta meg Fazekas István A megvádolt című drámájában. A darabot nemrég színre vitte a kecskeméti Kelemen László Kamaraszínház.
„Számomra természetes volt, hogy a dráma felé forduljak” – indokolta a téma és a műfaj megválasztását a szerző, aki érvként hozta fel, hogy az agresszív hatalom a kisembert mindig el akarja nyomni, a drámai hősök azonban szembeszállnak vele. Mint mondta, a Béres-ügy igazán jó példa arra, hogy a tudomány területén hogyan érvényesült a pártirányítás, de Bérest hiába kecsegtették, hiába fenyegették, ő a hazáját választotta. Megpróbálták tönkretenni, előfordult, hogy bilincsben akarták elvinni a laboratóriumából. „Sorsában az a legmegrendítőbb, hogy felismerte: az igazság a szeretet szinonimája” – hangsúlyozta Fazekas, aki már általános iskolás korában hallott Béres Józsefről, beszélt is vele többször. „Nyírtasson laktunk, a szüleim ott tanítottak. Apám korábban a Kelet-Magyarországnál néhány hónapig együtt dolgozott Ratkó József költővel, akivel aztán haláláig tartó barátság kötötte össze. Ratkónak támadt az ötlete, hogy Béres mellé állítja az írótársadalomnak azt a részét, amelyik az ilyen ügyekre fogékony. Neki volt köszönhető Nagy László, Déry Tibor és Illyés Gyula támogatása, és az is, hogy Kósa Ferenc 1976-ban elkészítette Az utolsó szó jogán című dokumentumfilmet. Béres ellen büntetőeljárás indult, kuruzslással vádolták. A feljelentést szakmai irigység táplálta, a hamis tanúk ráfogták azt is, hogy orvosnak adja ki magát. A párt- és állami vezetés erős nyomást gyakorolt a nyomozó hatóságra, ám ennek ellenére a Kisvárdai Városi Ügyészség 1976-ban az eljárást megszüntette ellene” – idézte fel a költő a Béres-ügy iránti érdeklődésének előzményeit.
Fazekas István drámáját, amely nem csak a Béres cseppről és a feltaláló kálváriájáról szól, Béres címmel péntek este mutatták be Budapesten az Újszínházban.
„A Béres voltaképpen egy igazi magyar történet” – hangsúlyozta Kerényi Imre rendező a bemutatót megelőző pódiumbeszélgetésen. „Ez kimondottan kuruc történet, amelyben a főhős nem nyafog, hanem amit kitervel, azt megoldja. Mint egykor Jedlik Ányos a szódavizet, Irinyi János meg a gyufát. Ez a lényege. Így létezhet a mai Magyarország, így éltünk túl nehézségeket, mert a magyar tudta, hogy nyernie kell” – összegezte a rendező.
