Méltatlanul merült feledésbe Dóczy Berde Amál (1886–1976) festőművész és húga, Berde Mária (1889–1949) író, költő életműve, pedig az 1880-as években született Berde lányok az erdélyi női irodalom és női festészet úttörői, jelentős alakjai voltak.
Ezért örvendetes, hogy az elmúlt hétvégén a kolozsvári magyar napokon kiállítással és konferenciával idézték meg emléküket.
A Dóczy Berde Amál-kiállítás kurátora, Székely Sebestyén György művészettörténész a kiállítást megnyitó beszédében megjegyezte: Dóczy Berde Amál gyakran festett népviseletbe öltözött alakokat. Kora e festményekben inkább a hagyományt látta, mint a festői megközelítés modernségét, és meglehet, az alkotó női volta sem segítette az ismertséget.
Pedig – amint Székely Sebestyén György fogalmazott – igencsak férfias, erőteljes festményekből álló életművet hagyott hátra. Úgy vélte: a Thorma János tanítványaként feltűnt, de Münchenben, Párizsban és Londonban is tanult festő nevét az elismert kortársai – Nagy Imre és Incze János Dés – mellé kell emelni.
A konferencián Gaál György kolozsvári helytörténész tartott előadást a Berde családról, Dávid Gyula irodalomtörténész dolgozatát olvasták fel Berde Mária irodalmáról, és Vindis Andrea színművész adott elő Berde Mária-verseket.
Erős hit és identitás kell
Az idők igazi nyerteseinek soha nem azok bizonyulnak, akiknek erősebbek a fegyvereik vagy hangosabbak a hazugságaik, hanem azok, akiknek erősebb az identitásuk és a hitük – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a 8. Kolozsvári magyar napok tegnap esti nyitógáláján. A házelnök Németh László 1941-es kolozsvári beszédét gondolta tovább, és hangsúlyozta: manapság a XXI. századi hadviselés részeként azt sulykolják, hogy a nemzeti identitás és a nemzeti államok kora lejárt Európában. Szerinte a Kárpát-medence Európa megújulásának egyik hajtóerejévé válhat, ha az itteni államok feladják a nemzeti felsőbbrendűségre, illetve kizárólagosságra irányuló XX. századi törekvéseiket. De ehhez a házelnök szerint a térség államainak fel kell ismerniük, úgy érvényesíthetők a nemzeti önérdekek, hogy ezzel nem veszélyeztetik, hanem erősítik a szomszédaik érdekérvényesítési lehetőségeit is.