Fazakas Szabolcs és Tófalvi Beáta körülbelül egy évtizeddel ezelőtt kezdett gondolkodni az ötleten, s mára már az impozáns Legendárium-szöveggyűjtemény és más izgalmas játékok mellett önálló rajzfilmstúdiójuk is van, s túl vannak az első telt házas bemutatókon. Ottjártunkkor szép számú csapat ült az előadóteremben, ahol egy magyarországi és egy amerikai vendég tartott éppen foglalkozást az animátoroknak. Vezetőjükkel, Fazakas Szabolccsal felidéztük a legendák életre keltésének történetét, s lassan kirajzolódni látszottak kulturális értékeink továbbélési lehetőségei is.
– Nyolc-kilenc évvel ezelőtt készült el a Legendárium térképe. Ennek előzménye, hogy sajtósként Brüsszelben jártunk, ahol a kezünkbe kapott európai kulturális térképen mi, erdélyi magyarok egyáltalán nem szerepeltünk. Meg akartuk tehát mutatni magunkat a világnak – meséli Fazakas Szabolcs. De az ábrázolás igénye még régebbről származik nála. Operatőrként alapvetően mozgóképekben gondolkodik, így már gyerekként bizonyos hiányérzete maradt édesanyja felolvasásai után.
– Leginkább úgy szerettem volna megismerni ezeket a legendákat, hogy azok vizuálisan is életre keljenek. Erre a legjobb eszköz a rajz, innen indultunk mi is – tette hozzá. Márton Erika grafikus rajzolta meg a térképet, eredetileg kézzel, amit aztán digitalizáltak. Ezt követte a könyv összeállítása, amelynek során a már rögzített tudásanyagra támaszkodtak: az Orbán Balázs, Benedek Elek, Ambrus Lajos által közreadott szövegekre – Kudelász Nóbel egységes, mai gyerekfüllel is érthető nyelvezetre írta át őket –, és néprajzos szakemberekkel is egyeztettek a hitelességről. Jelenleg 35 000 eladott példány fölött járnak, és jótékony célokra is ajánlottak fel számos darabot. Legutóbbi kiadványuk a Legendás várak címet viseli.
A rajzfilmötlettel először Budapesten próbálkoztak, de nagyon sokba került volna – a további töprengés alatt viszont megszületett a társasjáték. – Az első rajzfilm, a Likaskő, hosszú ideig, öt évig készült, Kósza Arnold animátor segítségével. Beláttuk, hogy intézményesíteni kell mindezt, s elhatároztuk, hogy magunk hozunk létre egy rajzfilmstúdiót – idézi fel Fazakas Szabolcs. Sok fiatal csatlakozott a csapathoz: néhányan Magyarországról, Angliából vagy Svédországból költöztek haza. Mivel fontos a fejlődés, folyamatosan hívnak magyarországi vendégelőadókat: Toró Annamáriát, Miskédi Andreát, Rófusz Ferencet, sőt Amerikából, a Dreamworkstől is jött már oktató.
A most induló, nemzetközi piacra szánt rajzfilmszéria hétszereplős, tizenhárom részes lesz, telis-tele székelyföldi kalandokkal. Az összefüggések tulajdonképpen a legendákból következnek: az egyes motívumok egymásra épülnek. Az Egyeskő ördöge és Csaba királyfi, vagy Csetlik és Botlik a két székely kisgyerek, Zete és Rika világának a szereplői lesznek, a kalandozások során meg kibomlik a székely mondavilág. És hogy miért szívügye mindez az alkotóknak?
– Engem zavar, hogy a kis gallok legendáit jobban ismerik a mai magyar gyerekek, mint az ugyanolyan értékes székely mondavilágot. De a világ kulturális piacán is ott a helyünk, sőt, a közelünkben élő román gyerek is több lesz azzal, ha ismer bennünket. Azt gondolom, hogy a mi legendáink legalább olyan jók, mint például az Így neveld a sárkányodat, amely viking legendán alapul, vagy a skót Brave – véli Fazakas.
Mindezzel párhuzamosan már a Kárpát-medencei Legendáriumon dolgozik a csapat. Most a könyv és a térkép egyszerre készül. Ezenkívül egy, a Feszty-körképhez hasonló Legendárium-körképet szeretnének megvalósítani a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn.
– Itt egy mini Erdély-parkot is létre szeretnénk hozni, kis székely gőzös vonattal, jó lenne a városunkat vonzóvá tenni az idelátogatók számára. Egy Orbán Balázs-múzeumot tervezünk ugyanide, hogy őt is méltó módon megismertessük – mondja a Vasszékely-díjjal elismert Fazakas Szabolcs.