– Közhely, hogy a magyar irodalom nehezen fordítható le más nyelvekre. Az új lengyel–magyar irodalmi szalon megnyitása egyfajta kapu? Barátoknál kopogtatunk?
– Feliks Netz lengyel költő a nyolcvanas években ösztöndíjasként járt Magyarországon. Az út hatására – már felnőttként – megtanult magyarul, s ő lett Márai Sándor első lengyel fordítója. Olyan sikerrel, hogy A gyertyák csonkig égnek bestsellerré vált Lengyelországban. Márai további tíz könyvét fordította le azután, emellett Pál utcai fiúk címmel 1986-ban megírta az 1956-os forradalom emlékét megidéző versét. Legalább ezer magyar vers lengyelre fordítása fűződik még a nevéhez, amelyek között Kosztolányi versei éppúgy megtalálhatóak, mint a kortársaké, így a Magyar Napló nemrég elhunyt főszerkesztőjének, Oláh Jánosnak az írásai is. Az irodalmi szalon abban a házban jött létre március 21-én, ahol ő és felesége – 2015 óta özvegye –, Beata Netz éltek. A Magyar Írószövetséget Zsille Gábor, Konrad Sutarski és Kovács István képviseli.
– Magyarország nemrégiben díszvendég volt a göteborgi könyvvásáron, majd Helsinkiben, Lipcsében és Szófiában is…
– A legfontosabb az, hogy van mit megmutatnunk a nemzetközi színtéren. Göteborgban először csak egy pavilonnal jelentünk meg, aztán olyan jól sikerült a bemutatkozás (itt feltétlenül meg kell említeni Lipcsey Emőke nevét, akinek alapvető érdemei vannak ebben), hogy két évvel később már díszvendégként térhettünk vissza. A Balassi Intézet volt a fő szervező, de igyekeztünk mi is minél több segítséget nyújtani. A magyar irodalom olyan értékeket tud felmutatni, amelyekre kíváncsiak külföldön; olyan – eddig jórészt rejtett – tartalékokkal rendelkezünk, ami sokakat talán meg is lepett. A külföld számára ismert néhány szerzőn túl nagyon elmaradtunk – akár a környező országokhoz képest is – nemzeti irodalmunk értékeinek bemutatásával, megismertetésével. Az írószövetség célja éppen az, hogy ezt a hátrányt előnyünkre fordítsuk, és szisztematikus munkával biztosítsuk a hazai irodalom nemzetközi jelenlétét. Ehhez komoly intellektuális és anyagi infra-struktúra szükséges. Két éve hoztuk létre nemzetközi munkacsoportunkat, hogy ez a munka sikeresebb legyen. Jó példa az együttműködésre az Erdélyi Magyar Írók Ligája, amellyel közösen sikeres turnét bonyolítottunk az ausztráliai magyarság körében. Nagy szeretettel fogadtak minket, hiszen író ritkán vetődik feléjük, pedig a magyar nyelv megőrzésében szükségük volna némi biztatásra. A Lengyel Írók Egyesületével pedig együttműködési megállapodást írtunk alá, amelynek lényege, hogy egymás irodalmának bemutatása, népszerűsítése terén folyamatosan közös erőfeszítéseket tegyünk. A Katowicében nyíló irodalmi szalon is ebbe a folyamatba illeszkedik. A határon túli programokra elnyert pályázataink révén számos tagunknak finanszíroztuk Kárpát-medencei és külföldi útját, hiszen a határon túli és a diaszpórában élő kollégákkal és olvasókkal való kapcsolattartás egyaránt fontos.
– Hagyomány, hogy az írószövetség külföldi alkotókat is meghív az ünnepi könyvhétre…
– Nagy Katalin és néhai Domokos Péter professzor ösztönzésére a könyvhéten mindig hazánkba látogatnak egy-egy finnugor nép kiemelkedő alkotói. Ennek jegyében vendégül láttuk Ljudmila Guljajeva és Ljubov Sztarceva komi-permják írónőket, legutóbb pedig Szvetlana Grigorjeva asszony, a Mari Írószövetség elnöke járt nálunk. Idén mi küldünk küldöttséget a finnugor írókongresszusra az észtországi Tartuba. De bemutatkozott székházunkban Muhsine Helimoglu Yavuz török professzor asszony, népmesegyűjtő és Jurij Poljakov orosz író, a Lityeraturnaja Gazeta főszerkesztője is. Volt itt Leonyid Volodarszkij orosz költő, aki a magyar irodalom nagy rajongója és népszerűsítője, illetve Tuula-Liina Varis, a Finn Írószövetség elnök asszonya is. Áprilisban a könyvfesztiválra várunk vendégeket az Országos Idegennyelvű Könyvtárral együttműködve: Norvégiából érkezik hozzánk Tor Eystein Överas író, kritikus, akinek három regénye és három esszékötete jelent meg eddig, illetve felesége, Marte Huke költő, író, aki forgatókönyveket, operalibrettókat is ír. Első kisregénye épp áprilisban jelenik meg a Napkút Kiadónál Természetrajz címmel, Kovács Katáng Ferenc fordításában. Több rendhagyó irodalomórát is tartanak, emellett pedig mindketten dedikálnak.
– Mi a helyzet a határon túli magyar írókkal?
– Májusban, majd szeptemberben kárpátaljai fiatalok mutatkozhatnak be a székházunkban – ezt a sorozatot a Kovács Vilmos Irodalmi Társasággal együttműködve indítjuk. A visegrádi négyek Varsóban esedékes kulturális konferenciájára pedig a Magyar Írószövetség is meghívást kapott. Ebben a körben nem csupán lengyel íróbarátaink, de a Szlovákiai Magyar Írók Társasága révén is érintettek vagyunk.