A Közelképek írókról sorozat nemrégiben öt új kötettel bővült: Alföldy Jenő Tornai Józsefről, Imre László Jókai Annáról, Bartusz-Dobosi László Kalász Mártonról, Jánosi Zoltán Ratkó Józsefről, Ekler Andrea pedig Vathy Zsuzsáról írt monográfiát. A köteteket hétfőn mutatták be a Magyar Művészeti Akadémia Makovecz-termében.
Alföldy Jenő a 90 éves Tornai József hatalmas életművével kapcsolatosan egy kivételesen szerteágazó, gazdag líráról beszélt, amelynek néhány jellemző témaköre a szülőföld, a gyermekkor, a természet és a szerelem. Kiemelte, hogy Tornai a filozofikus és teoretikus témákat is kiválóan meg tudja verselni, és a népköltészethez való vonzalma is figyelemre méltó.
– Tornai József az emberiség kritikusa, ám ezt fanyar, rezignált hangon, mégis felemelő módon teszi, és vallja, hogy a végső menedék csak a művészet lehet – hangsúlyozta Alföldy Jenő.
Imre László, Jókai Anna monográfusa elmondta, hogy Jókai Anna Magyaróra című, méltán ismertté vált írása Móricz Zsigmond Hét krajcár című novellájához hasonlítható, és benne van az egész életmű lényege: egyszerűnek tűnik, de helyet kap benne a kor politikája, morálja, legfőbb jellemzői, ezzel a novella tere megnyílik, kitágul. Imre László szerint az igazán jó írásokban mindig megjelenik valami transzcendens perspektíva, amely a hétköznapi világ legszürkébb jeleneteiben is fel tudja mutatni a lét mélyebb rétegeit, ez pedig abszolút jellemző Jókai Anna írásaira is.
Bartusz-Dobosi László, a többi monográfussal ellentétben, nem tanulmányozta évekig, évtizedekig az általa választott szerző életművét. Úgy került kapcsolatba vele, hogy nemrégiben egy tévéstáb felhívta, hogy bemennének Kalász Mártonnal abba az iskolába, ahol ő is tanít, ugyanis a költő odajárt gyerekkorában. Bartusz-Dobosi László sorsszerűnek érezte ezt a találkozást, különösen mert az is kiderült, hogy gyermekkora kedvenc olvasmányát, Michael Ende Momo című művét Kalász Márton fordította.
– Kalász Márton számomra olyan, mint a Momo több szereplője, különösen az utcaseprő-filozófus, hiszen ő ugyanez a költészetben: egy valódi filozófus – fogalmazott Bartusz-Dobosi László. A költészetének lényegére és hátterére vonatkozó kérdésre Kalász Márton elmondta, hogy számára nagyon meghatározó volt, hogy kétnyelvű, magyar–német családban nőtt fel. Elmondása szerint elsősorban Hölderlin hatott az írásaira. Tizennégy évet töltött Németországban, de mint hangsúlyozta, mindig is Magyarország volt a háttere, a „szellemi részét” ugyanis mindig magyarnak érezte.
– Kalász Márton nemcsak a szavakkal bánik zseniálisan, hanem a szünetekkel, a törésekkel is, mint ahogy azt az Át a pallón című vers is bizonyítja, amely egyébként a monográfia hátlapján is megtalálható – tette hozzá Bartusz-Dobosi László.
Az eseményen két további kiváló kötetet, Jánosi Zoltán Ratkó Józsefről és Ekler Andrea Vathy Zsuzsáról írt monográfiáját is bemutatták. A szerzők életművéből már hagyományosnak mondható módon Rátóti Zoltán, az MMA Színházművészeti Tagozatának vezetője olvasott fel.