A Freespace (Szabad tér) címmel kiírt idei biennálé nem az ikonikus épületeket állítja a középpontba, hanem a társadalmilag fontos beruházásokat, a szociális aspektusokra is érzékeny építészeti gondolkodást. Ebbe már létező épületek, terek újragondolása, újrafelfedezése is belefér – mondta el a magyar projekt szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Fabényi Julia, a Velencei Biennálé magyar pavilonjának nemzeti biztosa, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója.
A kurátori koncepciót jegyző Kultúrgorilla tagjai, Oravecz Júlia, Göttler Anna és Tornyánszki Éva kiemelték, hogy a kiállítás nem egy építészeti alkotással foglalkozik, hanem egy olyan társadalmi-kulturális jelenséggel, amely reflektál az épített környezetre, miközben meg is változtatja azt.
Az első teremben egy teljes teret betöltő video- és hanginstalláció lesz látható, amely azt mutatja be, hogyan változott meg a budapestiek gondolkodása a várossal kapcsolatban; felidézve korábbi, más jellegű hídfoglalásokat is: 1990-ben a taxisblokád zárta le, 2004-ben pedig az EU-csatlakozást ünneplendő borították két napra fűvel a Szabadság hidat.
A kiállításhoz személyes hangú rövidfilmek is tartoznak, melyekben nyolc riportalany – részben szakmabeliek, részben civilek – beszélnek arról, mit gondolnak a „szabadsághíd-jelenségről”.
Oravecz Júlia az MTI kérdésére válaszolva közölte: a kiállítás elsősorban a 2016-os, spontán „hídfoglalásra” fókuszál, de kitér annak 2017-es folytatására is.
A projekt leglátványosabb eleme a Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma és Tarcali Dávid) által a pavilon átriumába tervezett, tízméteres kilátó lesz.
Pongor Soma és Pásztor Bence elmondták: az építészeti beavatkozással egy olyan kísérletet szeretnének megvalósítani, amely a 2016-oshoz hasonlóan teszi megélhetővé a szabadságélményt egy épület fölé emelkedő köztér formájában.
Az ideiglenes kilátó nem nyúl bele a pavilon térstruktúrájába, mégis teljesen új horizontot nyit, hasonlóan, mint a Szabadság híd 2016 nyarán – jegyezték meg.
Boros Géza, a Velencei Biennálé Iroda vezetője a kiállítás katalógusát bemutatva arról számolt be, hogy a kötetet magyar és angol nyelven is megjelentetik.
Mint emlékeztetett, a magyar pavilon először jelentkezik urbanisztikai fókuszú kiállítással, amely azonban szellemiségében kapcsolódik a két évvel ezelőtti, Aektivátorok című velencei projekthez is.
Boros Géza bejelentette: szerdán a ludwigmuseum.hu honlapon közzétették a 2019-es Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar kiállításának kurátori pályázatát.