Mi, magyarok számos világhírű karmesterrel büszkélkedhetünk, és számos világhírű karmester lépett fel nálunk az idők folyamán, és közülük többen dolgoztak akár évtizedekig is magyar zenekarok, intézmények kötelékében.
Doráti Antal (képünkön) 1906. április 9-én született Budapesten, és egyes források szerint Zürichben, más források szerint Gerzenseeben halt meg 1988. november 13-án, tehát a mostani karmesterverseny egyúttal főhajtás is a karmester és zeneszerző halálának harmincadik évfordulóján.
Zenész családban született, édesapja a Budapesti Filharmónia Zenekarában hegedült, édesanyja zongoratanárnő volt, így nem csoda, ha Doráti Antal ötéves korától zongorázott, tizennégy évesen pedig már a Zeneművészeti Főiskola diákja volt.
Kodály Zoltántól zeneszerzést, Weiner Leótól (magánúton) összhangzattant tanult, zongoratanára Bartók Béla volt, akinek emberi és művészi magatartása meghatározta az egész életét. Karmesterként 1924-ben debütált a budapesti Operaházban, ahol 1927-ig korrepetitorként tevékenykedett. Drezda, Münster, Párizs következett, asszisztens, karmester-zeneigazgató, zenei rendező.
Nyugat-európai és tengerentúli turnék. 1938-ban zenekarszervezés következett Ausztráliában, majd 1939-től amerikai szerződés rádióhangversenyek vezénylésére.
1945–1949 között létrehozta a Dallasi Szimfonikus Zenekart, utolsó évadának fénypontja természetesen egy Bartók-mű, A kékszakállú herceg vára bemutatója volt. 1949–1960 között a minneapolisi szimfonikusok vezetője volt; művészi fejlődésének, kialakulásának legfontosabb évei voltak ezek. 1960-ban jött vissza Európába, tíz évig Rómában élt, és rendszeresen fellépett az európai nagyvárosok jeles koncerttermeiben és vezényelte mondhatni a világ valamennyi neves zenekarát. 1966-tól járt rendszeresen haza.
1934-től haláláig több mint 500 lemezt készített, saját szerzeményeinek száma meghaladja a két tucatot. 1979-ben írt, Egy élet muzsikája című önéletírása 1981-ben jelent meg magyarul is.
Egy karmesterverseny beharangozó sajtótájékoztatójának célja nyilván nem a névadó karmester életrajzának ismertetése és érdemeinek felsorolása, én viszont fontosnak tartom, hogy jelezzem, ezt a versenyt méltán nevezték el Doráti Antalról.
A sajtótájékoztatón az esemény producere, Vadász Dániel elmondta, hogy a versenyre 380 karmester jelentkezett öt kontinens 33 országából. Az előzetesen kiválasztott hatvan karmester közül kikerülő győzteseknek valódi karrierlehetőséget kínál a verseny. Erről bővebben a Cortina Produkciót képviselő Davide Cicchetti tájékoztatta a jelenlévőket.
A díjazott karmesterek a pénzjutalmon kívül impozáns fellépési lehetőségekhez is jutnak. Az első helyezettnek például lehetősége lesz egy-egy koncertet dirigálni a MÁV Szimfonikus Zenekarral a genovai Carlo Felice Színházban, a Szentpétervári Nemzeti Színházban, az Estreamadura Szimfonikus Zenekarral Spanyolországban és a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban is.
Az angol nyelvű versenykiírásból tudtam meg, hogy a tíz elődöntőst és a közülük kikerülő három döntőst is Eötvös Péter fogja felkészíteni, és hogy a november 10-i elődöntő is nyitott a közönség számára.
A kötelező repertoár a döntőben Debussy-, Csajkovszkij-, Bartók-, Sibelius-, Liszt- és Mendelssohn-műveket foglal magában, a gálakoncert is része a versenynek, a győztest annak elhangzása után a közönség jelenlétében fogják kihirdetni. A versenyről további információ az Antaldoraticompetition oldalon olvasható.
A sajtótájékoztatón jelen volt Somogyi-Tóth Dániel, akitől megtudtuk, hogy a Cortina Produkció felkérésére a debreceni Kodály Filharmonikusok októberben olaszországi koncertturnéra indulnak, a Milánót, Pescarát és Barit érintő hangversenykörút karmesterei Henry Cheng és Somogyi Tóth Dániel lesznek.
Az is kiderült, hogy a Cortina jövőbeli tervei között szerepel a Kodály Zoltán Karmesterverseny megrendezése 2020-ban.
A megjelentek ízelítőt hallhatnak a Quartetto della Scala vonósnégyes előadásából. A teljes koncertet az érdeklődők ma este az Olasz Intézetben tekinthetik meg.