Kertész Imre születésének 89. évfordulóján, tegnap bemutatták a Nobel-díjas szerző életművét feldolgozó digitális tudástárat, amely messze meghaladja egy hagyományos honlap kereteit, hiszen tartalmát tekintve főleg kiadatlan anyagokon, írásokon, interjúkon, fényképeken, video- és hangfelvételen keresztül járja körül a maga teljességében sokak számára még mindig ismeretlen életművet.
Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy az intézet elsősorban olyan anyagokat kezel, amelyek nem képezik szorosan a szerző szépirodalmi tevékenységének részét, többek között az utolsó harminc év kiadatlan naplójegyzeteit, interjúkat, több mint kétszáz levelet, valamint Kertész első feleségének, Albinának a hagyatékát. „Az egyik fő feladatunk, hogy összegyűjtsük azokat a műveket, írói megnyilatkozásokat, amelyek sem Berlinben, sem nálunk nem találhatóak meg” – tette hozzá Hafner Zoltán.
Eddig mintegy 130 magyar nyelvű interjú, egy ötórás rádióbeszélgetés korrektúrázott leírása és tíz műfordításkötet lektorálása fejeződött be. Ezenkívül elkészült a Kertész Imre életművét és annak hazai recepcióját feldolgozó bibliográfia is, valamint folytatódott a szerző kötetben meg nem jelent műveinek a feldolgozása, a közel kétszáz magyar és német levél rendszerezése, fordítása. Az intézet munkatársai több száz külföldi fényképet és nagyon sok német nyelvű hang- és filmfelvételt kutattak fel, ez a munka pedig a jövőben is folytatódni fog.
A most elindított honlap kapcsán Hafner Zoltán hangsúlyozta, hogy az életműhöz próbálták igazítani a formát, Kertész munkásságának, életének ismeretlen oldalát szerették volna bemutatni az érdeklődőknek. „Ennek megfelelően a honlap kilencven százalékban kiadatlan anyagokat, szövegeket, képeket és hangfelvételeket tartalmaz” – tette hozzá Hafner Zoltán.
Az oldalon olyan különlegességek találhatók, mint például a Magvető Kiadó 1973-as levele, amelyben visszautasították a Sorstalanság kiadását, illetve a könyv összes külföldi kiadásának kiadói adatai, valamint a szerző minden megjelent kötetéhez kapcsolódó cikkek, kritikák másolatai. A bibliográfia 2018 októberéig naprakész, és a jövőben is folyamatosan bővülni fog.
A sajtótájékoztatón Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója hangsúlyozta, hogy a honlap a kutatók számára is hasznos, hiszen itt bármikor vissza tudják keresni az adott művekhez kapcsolódó reflexiókat. Az intézet egyébként amellett, hogy minél szélesebb körben teszi hozzáférhetővé Kertész Imre életművét, fordítói, kutatói ösztöndíjakkal is támogatja művei népszerűsítését.
Hafner Zoltán elmondta, hogy az intézet Kertész Imre szellemi hagyatékának gondozása mellett más írók műveit, illetve hagyatékrészét is gondozza. Az intézethez került például Petri György hagyatékának egy része, és decemberben jelenik majd meg a költő fiának, Petri Lukács Ádámnak az édesapjáról írt visszaemlékezése, gazdag képanyaggal. Itt van még Arthur Koestler, valamint Sziveri János hagyatékának egy része is, aki nemzedékének egyik legnagyobb költője volt. Tőle tízkötetnyi anyagot terveznek kiadni a jövőben.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója elmondta, hogy a Benczúr utca 46. szám alatti, 1910-ben elkészült épület felújítása jelenleg is zajlik. A cél az, hogy visszaállítsák a ház eredeti pompáját, ugyanakkor ráépítéssel egy modern, konferenciák rendezésére is alkalmas teret hozzanak létre. Ezenkívül az intézet tevékenységével és pályázataival összefüggésben kutatói lakásokat is kialakítanak. Az épület a tervek szerint jövő őszre készül el.
A digitális tudástárat a Kertészintézet.hu címen lehet elérni.