A Párisi Nagyáruház – ismertebb nevén a Divatcsarnok – neoreneszánsz épületét 2009-ben nyitották meg újra a közönség előtt, akkoriban kapott kávéházi funkciót az impozáns Lotz-terem is, és vált a budapestiek és a turisták kedvenc találkozóhelyévé.
Az Alexandra Könyváruház becsődölésével egy időben a kávéház is bezárt, a műemléképület pedig 2016-ban új tulajdonost kapott. A közel száznegyven éve épült ingatlant megvásárló Divatcsarnok Projekt Kft. budapesti vezetője és az igazgatóság tagja Habsburg-Lotharingiai Mihály, József főherceg ükunokája. A restaurálás és az állagmegőrzés miatt az épület másfél éve zárva van.
Az Andrássy út 39. szám alatti ingatlan stílusát tekintve kétarcú: a sugárút felé szecessziós jegyeket mutat, a Paulay Ede utca felé néző szárny azonban neoreneszánsz építészet elemeit hordozza. Ennek oka, hogy az eredetileg Terézvárosi Casinónak épült házat a századelőn újjáépítették, és a páratlan művészettörténeti értéket hordozó, hatalmas bálterme miatt a hátsó épületszárnyat megtartották eredeti stílusában.
A Terézvárosi Casino az Andrássy út sugárúttá fejlesztésekor a nagy ívű városprojekt részeként épült Petschacher Gusztáv tervei szerint. 1909-ben Goldberger Sámuel vette meg, aki a Rákóczi úti leégett üzlete helyett az Andrássy úton szemelt ki magának egy új áruháznak való helyet. Sziklai Zsigmond tervei alapján 1911-ben az ország legmodernebb áruháza nyitott itt meg.
A háborúban épen maradt épületet az államosítást követően eredeti rendeltetése helyett könyvraktárként használták. 1958-ban nyílt meg újra Divatcsarnok néven, 1967-ben műemléki védettséget kapott, majd 1999-ben bezárták.
Az épület beltereinek legfontosabb nevezetessége a Lotz Károly freskóival díszített nagyterem, amely 1909-ig előkelő báloknak biztosított helyet. Petschacher Gusztáv tervező legszebb enteriőrje, az öt- és háromtengelyes, teknőboltozatos díszterem éke Lotz Károly egyik legszebb freskója.
A középső nagy mezőben a mester a főváros apoteózisát jeleníti meg békaperspektívában, középen a főváros allegorikus nőalakja királynői öltözetben trónol, körülötte a művészet, az ipar, a kereskedelem, a bőség és a hír megszemélyesítői láthatók. A boltcikkelyekre festett allegorikus alakok a szabad művészeteket és különféle foglalkozásokat ábrázolnak, Feszty Árpád a Sixtus-kápolna mennyezetének prófétáit idézve festette meg őket.
A tulajdonos közlése szerint a „2008-as átadás óta a Lotz-teremben nem volt nagytakarítás, a falak, párkányok, stukkók, csillárok rendkívül porosak, fénytelenek voltak”. Az elmúlt években zárva tartott terem falfelületeit restaurálták és a parkettát is felújították. Kicserélték a falikarokat is, mivel a korábbiak a szakszerűtlen égőválasztás miatt tönkrementek.
A Lotz-termet a tervek szerint december 6-án nyitják meg a közönség előtt, várhatóan ismét kávéházként szolgálja majd a nagyközönséget.