Őszre tettek pontot a Szépművészeti Múzeum történetének legnagyobb és legátfogóbb, tizennégyezer négyzetméteren zajló rekonstrukciójára, melynek leglátványosabb, kilencszáz négyzetméteres tere a Román Csarnok.
Az impozáns térrel együtt nagyon népszerű a kibővült és korszerűsített egyiptomi tárlat a mélyföldszinten, valamint a Leonardo da Vinci és a budapesti lovas című kiállítás, mely együttesen október vége óta mintegy százezer embert hozott be a Szépművészetibe.
Hétvégenként két-háromezres stabil látogatói érdeklődéssel működik a múzeum – mondta el Baán László főigazgató a tegnap tartott sajtóreggelin a földszinti Múzeum Kávézó és Étteremben, mely ma Magyarország legkorszerűbb múzeumi vendéglátóhelye.
– Kiemelt esemény lesz a Michelangelo-tárlat, amely átfogóan mutatja be az itáliai reneszánsz géniuszának rajzművészetét – jelentette be a főigazgató.
Az április 5-én nyíló kiállítás egyben a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitánya lesz, és a mester harminc, a világ legrangosabb gyűjteményeiből, többek között a British Museumból, az Uffizi Képtárból, a Louvre-ból, a Casa Buonarrotiból, az Albertinából, a Teylers Museumból és az Ashmolean Museumból kölcsönzött alaktanulmányát is bemutatja.
A nyolcvan műalkotást felvonultató kiállításon mások mellett Leonardo, Raffaello, Signorelli, Pontormo, Bronzino, Salviati és Rosso Fiorentino rajzaival is találkozhat a hazai közönség.
A jelentős művészettörténeti korszakokat, nemzeti festőiskolákat felölelő sorozatának immár ötödik állomásához ért a múzeum: Rubens és a flamand festészet fénykora köré rendeződik a régi képtár. Százhúsz mű mintegy hatvan gyűjteményből, köztük a Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből a Szépművészeti gazdag flamand anyagával alkot majd teljes képet. Mintegy harminc Rubens- és tíz Van Dyck-remekmű lesz látható az október 24-én nyíló tárlaton.
A szürrealisták június 27-én induló kiállítása a Várba kerül, a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria Pompidou Központtal közös kiállítása főként a párizsi gyűjtemény rendkívül gazdag kollekciójának válogatott anyagára épül. A Magritte-tól Dalíig a szürrealista művészet fő tendenciái mellett a csoport vezéralakjainak – Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso, Salvador Dalí – alkotásait mutatja be.
Kora legnagyobb portréfestője, László Fülöp születésének 150. évfordulójára önálló tárlattal készül a galéria. A Ferenc Józsefet, XIII. Leó pápát és négy amerikai elnököt is megörökítő alkotó húsz portréját tekinthetjük meg a szeptember 26-án nyíló, közel négy hónapos kabinetkiállításon. Októberben pedig csaknem kétszáz fotográfiát felvonultató Brassai-kiállítással jelentkezik a Nemzeti Galéria.
A XX. századi magyar művészettörténet egyik legjelentősebb alakját a párizsi iskola legnagyobb festői között jegyzik: Farkas István halálának 75. évfordulója és egyben a holokauszt áldozatai előtt tisztelgő kiállítás december 12-én nyílik meg.
Az eleinte a Szépművészeti Múzeumhoz, majd az Iparművészetihez került, mostanra pedig ismét a Szépművészetihez sorolt Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum az alapításának századik évfordulóját ünnepli. A centenárium alkalmából júniusban nyílik meg a Hopp100 tárlat, mely az ázsiai kultúrák és művészetek magyarországi jelenlétének több mint százötven éves történetét járja végig. A nagy jubileumi tárlatot megelőzően február 5-től Hajas Tibor művészetébe és a tibeti misztériumokba vezet fényképsorozatain és performanszain keresztül.
– A nyugati világban olyan léptékű múzeumi, kulturális városfejlesztés nincs még egy, mint a Liget Budapest projekt – mondta el Baán László a háttérbeszélgetésen.
A beruházás miniszteri biztosa az idei átadások kapcsán kiemelte, hogy az év első felében elkészül a Szépművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria háttérintézményeként az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épülete a Szabolcs utcai egykori kórház területén.
Háromszázötvenezer műtárgyat befogadó, világszínvonalú műtárgyraktárakkal, restaurátor-műhelyekkel, kutatószobákkal és látogatóközponttal fog rendelkezni a központ. Baán László megjegyezte, a világ legkorszerűbb múzeumi háttérintézményének szakmai stábja három-négy év alatt sajátítja el a legmodernebb technológiák alkalmazását.
A Városliget megújítása kapcsán elmondta: a kutyás élménypark, a diáksportpálya és a megújult vakok kertje tavalyi átadása után felépítik Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb játszóterét, és két kilométeres, kivilágított futókört alakítanak ki a ligetben, miközben folytatódik a park növényzetének megújítása is ligethonos fákkal.
A miniszteri biztos szólt az Olof Palme-ház rekonstrukciójáról, amely Millennium Háza néven nyílik újra, az intézmény előtt rózsakert létesül.
A Millennium Házában kávézó, étterem, a liget két évszázados történetét bemutató tárlat lel otthonra. A későbbiekben pedig egy interaktív, 3D-s élethű modell mutatja be, virtuális szemüvegek alkalmazásával teszi átélhetővé az 1910-es évek Budapestjének világát. Nyárra elkészül a látványos – köztük antik – szobormásolatokat bemutató komáromi Csillagerőd rekonstrukciója is.
A Városligetbe elhelyezendő új múzeumok kapcsán Baán László elmondta, az építési engedélyeztetés eljárási hibák miatti újrakiadása nem okoz fennakadást.
A fagyok elmúltával megindulnak a Néprajzi Múzeum új épületének magasépítési munkálatai, folytatódik a Magyar Zene Háza beruházás, és még az év folyamán megkezdődik az egykori Petőfi Csarnok helyén az új Nemzeti Galéria, az ifjúsági teátrumként újjászülető Városligeti Színház, valamint a Közlekedési Múzeum helyén a Magyar Innováció Háza építése is.
Baán László azt is bejelentette, hogy idén ősszel Budapest ad otthon a nemzetközi múzeumépítési kongresszusnak, az IMCC-nek.