– Nemrég Magyarország Magyar Arany Érdemkeresztjével tüntették ki, amelyet a székelység nyelvi örökségét ötezer szócikkben tömörítő, csaknem ötszáz oldalas, nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótár című kötetével érdemelt ki. Miért volt szükség erre a munkára?
– Kezdjük talán ott, hogy 1863-ban Kriza János – híres népköltészeti gyűjteménye, a Vadrózsák mellékleteként – megjelentetett egy székely tájszótárat. Hosszú időn keresztül ez volt az egyedüli mű, amely a székelység egészének szavait próbálta feltérképezni. Ez szép és jó volt, ám időközben megjelent számos más, Székelyföld egy-egy kisebb tájegységének szókincsét leíró tájszótár, amelyek új adatokkal jöttek. Így szükségessé vált a székely nép szókincsének újbóli felleltározása. Ha már belefogtam, akkor nemcsak a már meglévő anyagot rendszereztem, hanem saját gyűjtésbe is kezdtem, és meglepődve láttam, sok-sok szó (olykor egész szócsalád) egyszerűen elkerülte az adatolást. Így például előttem még senki sem írta le a bók szócsaládját: bók, bóka, botika, botikó ’kisgyermek feje, fej (gyermeknyelven)’, bókol ’simogattatja a fejét (kisgyermek)’, fabotóka ’fakalapács, a kőfaragók szerszáma’, filibók ’kelekótya’, ibókos, ibóktalan, ibaktalan ’idétlen, formátlan, kelekótya’, szőrbot ’sertehajú, vékony nyakú ember’, vasbot ’hosszú nyelű nagykalapács (kőfaragók szerszáma)’, vasbotóka ’kiskalapács, kézikalapács (kőfaragók szerszáma)’. A székelység nyelve sokkal-sokkal gazdagabb, mint gondolnánk, és a felleltározása még mindig nem ért véget. A könyv megjelenése óta is szinte naponta találkozom olyan szavakkal, amelyek nincsenek benne a Bühnagy székely szótárban.
– A most megjelent kötet elődje, a Székely szótár 2004-ben jelent meg, és – akárcsak az új kiadás – az is nagy visszhangot kapott, nemcsak Székelyföldön. A nem székelyek számára miért lehet fontos megismerni ezeket a szavakat?
– Merthogy jobban megérthetjük a magyar nyelv működését, és magyarázatot kaphatunk ismeretlen eredetűnek vélt, közmagyar szavak eredetére. Hogy csak a bók példájánál maradjak, a székely szócsaládból megtudhatjuk, honnan jön a köznyelvi bók ’dicséret’ és bókol ’bókot mond; hajlong’. Eddig az etimológiai szótárak azt tartották, a bók nyelvújítás kori elvonás a bókolból, amely a maga során hangfestő eredetű. Nos, a bókol hajlongása abból jön, hogy a kisgyermek bókol, azaz simogattatja fejét (és ehhez nyilván meg is hajtja azt, hogy az anyja jobban hozzáférjen). Számtalan példával találkozhatunk a könyvben, amikor a székely szavakon keresztül megvilágosodik „ismeretlen eredetű” magyar szavaink származása. Előadásaimon a manó és a pöcs szavak eredetét is el szoktam mondani, de itt most mellőzöm, mivel egy napilap nyomdafestéke nem tűri el a magyarázatokat.
– Az első kiadás után tervezett egy bővített kiadást, tizenhárom esztendő telt el azóta. Miért ez a hosszú szünet?
– 2004-ben, az akkori Székely szótár végére betettem egy felhívást, kértem az olvasókat, küldjenek nekem olyan szavakat, amelyeket ők székelynek tartanak. Nos, akkora levélhalmazzal találtam magam szemben, hogy eddig tartott a benne levő szavak feldolgozása. És nagy-nagy szeretet is áradt ezekből a levelekből azért, hogy valaki veszi a fáradtságot, és a székely ember egyik legnagyobb kincsével, a nyelvvel foglalkozik.
– A gyűjtéshez modern technikai eszközöket is igénybe vett, a közösségi oldalán gyakran kérdezett rá egy-egy szóra, így különféle jelentésmezők bontakoztak ki, tájegységektől függően más-más magyarázatokkal is kellett szembesülnie. Mennyiben könnyítette meg a közösségi média a kutatómunkát?
– Nagyban: ha a közösségi oldal nélkül kellett volna dolgoznom, még most is a munkám elején járnék. Ha viszont feltettem egy kérdést, hogy kedves barátaim, szerintetek mit jelent a pereszlen, azonnal jöttek a válaszok, hogy nálunk így mondják, ott úgy, itt ezt jelent, ott azt. Hogy ekkora adathalmazhoz jussak, régebben akár egy évbe is telt volna, amíg bejárom Székelyföldet. Ráadásul a nem székelyek is figyelmeztettek, hogy nono, csínján ezzel vagy azzal a szóval, merthogy azt náluk is használják.
– Milyen szerepe van a humornak, a viccesebb magyarázatoknak? Olvasóbaráttá teszik a könyvet vagy tükrözik némiképp a székely gondolkodást?
– Én magam elsősorban mindig költőnek tartottam, és határozottan utáltam a szótárakat, mivel azokból hiányzik a humor. Amikor nekiálltam a székely szótáramnak, eldöntöttem, olyan könyvet csinálok, amely olvasható lesz, sőt vicces. Ugyanis a szavakat mindenképp kontextusba kell helyezni, kell egy szövegkörnyezet, amelyből kiviláglik, mit is jelentenek pontosan. Miért ne lehetne ez a szöveg vicces, annál is inkább, minthogy a székely észjárás sokak szerint a világ nyolcadik csodája, mások szerint a teremtés legundorítóbb szörnyszüleménye? Úgy gondolom, sikerült egy nem unalmas könyvet írnom: olvasóim mondják, nem én, hogy a Bühnagy székely szótárt elbeszélésfüzérként olvassák, mely sok-sok érdekes történetből tevődik össze.