Alberto Mondadori műveinek olaszországi listáján sem szerepelt eddig az az 1956-os költemény, amelynek magyar fordítását tavaly jelentette meg a Magyar PEN Club. A lappangó művet Szkárosi Endre költő, műfordító, a budapesti ELTE egyetemi tanára fordította le magyarra, és a hét elején Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke mutatta be a Római Magyar Akadémián.
Alberto Mondadori olasz költő A harag és a szeretet éneke Magyarországért címmel tizenegy énekből álló, szuggesztív poémát írt, amely 1959-ben jelent meg, de utána nyoma veszett.
– A megtalált költemény magyarra fordítása kulturális és morális elégtételnek számít – fejtette ki az MTI kérdésére Szőcs Géza, aki szerint az olasz és a magyar nemzet közötti mély szellemi kapcsolat újabb bizonyítékát képviseli Mondadori alkotása, amely meglepetésként került elő. A költeményre Sárközy Péter professzor, a római La Sapienza Egyetem magyar tanszékének nyugalmazott tanára hívta fel a figyelmet, aki utószót írt a Magyarországon kiadott kötetbe.
Ebben átfogó képet ad arról, hogy az olasz alkotók közül Mondadorihoz hasonlóan kik énekeltek gyászéneket a magyar forradalomért. Mondadori nagy ívű poémájáról pedig ezt írja: „Jacopone da Todi Dies Irae-jének mintáját követi, egyszerre vall hűséget és fejezi ki csodálatát a magyar fiatalok és munkások hősi harca iránt, gyászolja a halottakat, a megkínzottakat és meggyilkoltakat. […] név szerint megszólítja a halott és még élő kommunista költőket, hogy miként vállalható az »eszme a magyar forradalom vérbefojtása után is«”.
Francesca Bernardini, a La Sapienza Egyetem olasz irodalom tanszékének professzora a Római Magyar Akadémián megrendezett könyvbemutatón elmondta, hogy Alberto Mondadorit számos szál kötötte Magyarországhoz: unokatestvérével, Mario Monicelli rendezővel filmet forgatott A Pál utcai fiúk-ból, amely 1935-ben első díjat nyert a velencei filmfesztivál egyik alkotói kategóriájában, és az első világháborúban a költő Magyarországon, a Szovjetunióban és Németországban dolgozott haditudósítóként.