Kevés olyan film van, amit akárhányszor megnézünk, mindig minden poénon úgy nevetünk, mintha először hallanánk. Ha a magyar filmek közül kellene ilyet mondanunk, akkor valószínűleg legtöbbünknek elsőként a szocialista diktatúrát kifigurázó A tanú ugrana be a zseniális Kállai Ferenc és Őze Lajos főszereplésével.
Az 1969-ben forgatott, tíz évig tiltólistán szereplő film egyedülálló humorának köszönhetően még ma is leköti a legfiatalabbakat is, akik legfeljebb a történelemkönyvekből vagy szüleik, nagyszüleik elbeszéléseiből ismerhetik az ötvenes évek eseményeit.
A film számos szereplőjét valós személyek ihlették, Virág elvtárs alakja egyértelműen Péter Gábort, az ÁVH rettegett vezetőjét idézi, Bástya elvtársban pedig Rákosi Mátyást ismerhetjük fel.
A tanú főhőse, a beszédes nevű Pelikán József a hithű kommunista kisember, aki gátőrként lelkiismeretesen próbálja végezni a munkáját. Ám hamarosan lebukik feketevágás miatt, emiatt a börtönben köt ki, ahonnan nem sokkal később szabadul, de közlik vele, hogy majd kérnek tőle egy szívességet.
Koronatanú lesz egy – egyébként a Rajk-pert megidéző – kirakatperben, és közben egyre feljebb jut: egy uszoda, majd egy vidámpark igazgatását követően egy narancstermesztő gazdaság vezetője lesz. Közben pedig nincs, aki őrizze a gátat, és a Duna elárasztja Pelikán és a környékbeliek otthonát.
A tanút először legálisan csak nyolc évvel a forgatás után, 1977-ben vetítették közönség előtt a Bacsó-vígjátékszemlén. 1979-ben pedig végre bemutathatták az akkori Tinódi moziban, és rögtön elképesztő közönségsiker lett, hosszú ideig telt házasak voltak a vetítései. 1981-ben a cannes-i filmfesztiválon is sikerrel szerepelt.
Talán nincs még egy olyan magyar film, aminek ennyi mondatát használjunk a mai napig szállóigeként, mint például „Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk!”, „A nemzetközi helyzet fokozódik” vagy „Az élet nem habostorta!”.
2012-ben A tanú bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé. Idén az audiovizuális örökség világnapja alkalmából újították fel és kezdik el játszani ismét.
A világnap célja az, hogy felhívja a figyelmet az audiovizuális örökség sérülékenységére, illetve a régi alkotások megőrzésére ösztönözzön. A régi magyar filmek felújításának programja több mint másfél éve indult el, és a filmarchívumban eddig 31 filmet retusáltak.
A digitálisan, kockáról kockára felújított és restaurált A tanút november 8-tól tűzik ismét műsorukra a hazai mozik.