Hogy valóban nagyszabású mű készül, az abból is kitűnik, hogy mintegy százan szerepelnek benne, de ez nem is meglepő, hiszen milyen lenne egy rockmusical élő rockzenekar nélkül, de egy ötventagú szimfonikus zenekar is játszik majd a színpadon. A Talpra, magyar! című darab két részében táncosok is feltűnnek a hatalmas, korabeli díszletek előtt.
A darab története pedig egészen röviden a következő: az első részben 1849 januárjától március 15-ig követhetjük nyomon az eseményeket, a forradalom első évfordulójáig. Ezek a jelenetek a debreceni színházban játszódnak, abban a baljós időszakban, amikor Jellasics József császári hadvezér és Windisch-Grätz elfoglalja Pestet, a kormány és a Nemzeti Színház társulata pedig Debrecenbe menekül.
De alig telik el egy pár hónap, és az oroszok már Debrecen felé masíroznak, Pest városát pedig újra megostromolják. A kormány, a debreceni, valamint a pesti színészek ismét menekülni kényszerülnek, ezúttal Szegedre. Ott, a szegedi színházban játszódik a musical második része, amely 1849 júliusának három hetét eleveníti meg.
Rengeteg népszerű énekes is feltűnik a Talpra, magyar!-ban, köztük Kiss Ramóna, Détár Enikő, Xantus Barbara, Egyházi Géza, Vastag Tamás, és – aki nélkül el sem lehet képzelni a Nemzeti dalt – Varga Miklós; az utóbbi időben a Hungarica zenekarral közösen előadott változat volt igazán figyelemre méltó.
Ha Nemzeti dal, akkor mindenkinek a Tolcsvay László által megzenésített változat jut eszébe, ezért Mátyássy Szabolcs, a Talpra, magyar! zeneszerzője elárulta, hogy valami teljesen újat szerettek volna alkotni, nem csak megismételni vagy másolni a régi hangzást. Mátyássy, a Bartók Plusz Operafesztivál 2016. évi operaíró versenyének nyertese összesen 18 musicalszámot komponált.
A Talpra, magyar! rendezője Szurdi Miklós, aki Topolcsányi Laurával közösen írta a darabot. A koreográfus Bakó Gábor, a díszletet Bátonyi György tervezte.