„A mozgása – kézmozdulat, járás – hangtalan zene volt. A hangjának virágillata volt. Rendkívüli volt, ritka és egyedülvaló lény” – jegyzi fel érzékletesen Márai Sándor élete vége felé naplójában, nem sokkal az öngyilkossága előtt. Ki volt ez a titokzatos L., aki a közismerten nehéz természetű, a dolgokat kellő óvatossággal és szinte állandóan kritikusan szemlélő író mellett hatvankét éven és három hónapon keresztül hűséges és kitartó társ volt, nőügyeinek és szeszélyeinek türelmes elviselője, nemkülönben méltó szellemi partnere? Ötvös Anna kötete minden kérdésünkre maradéktalanul választ kíván adni.
Alapos utánanézés, a legjelentéktelenebb részlet feltárása, új információk felszínre hozása – köszön vissza mindez a Kassán élő Ötvös Anna Márai-kutató és levéltáros-történész Lola könyve – Kassától Márai Sándorig című, két különleges ember izgalmas életútjába betekintést engedő könyve szinte minden oldalán. Jellemző, hogy a szemtanúk visszaemlékezései a kor írófeleségeitől nagyban elütő magatartást tanúsító nőként láttatják Lolát, aki visszahúzódó, tapintatos és figyelmes nő volt, és férje oldalán semmilyen szinten nem kívánt hasznot húzni a tolongóktól hangos irodalmi életből, ezzel szerezve mintegy átmeneti tekintélyt a maga számára.
Az 1899. július 13-án gazdag kassai polgári családban született Matzner Lola már egészen fiatalon jócskán kivette részét a polgári életmóddal járó és szigorú szabályokhoz igazodó tradíciókból, mígnem egy nap a váratlanul rátaláló szerelem addigi élete komoly átrendeződésével járt. A két fiatal megismerkedésének helyszíne Berlin, a kezdeti találkozások után mind valószínűbb, hogy kapcsolatuk következő jelentős pillanata a házasság lehet, amely elé akadályként gördül a Márai újságírói tevékenysége felett méltatlankodó Matzner család kezdetben megmásíthatatlannak tűnő, a szerelmesekre nézvést kedvezőtlen álláspontja. A frigyre lépést ellenző rokonok nyomasztó árnyékában mindösszesen egyetlen mentőöv kínálkozik Márai számára, mégpedig, hogy a család döntésével mit sem törődve és szülővárosának hátat fordítva vegye feleségül Lolát. Budapesten aztán, többek megrökönyödésére, egy csapásra megköttetik, aminek meg kell köttetnie.
A hosszúra nyúlt nászutas időszakból a berlini tengődések után Párizsban gyászút lesz majdnem, oly módon, hogy Lola spontán vetélése miatt majdnem életét veszti, ha nem siet a segítségére a véletlen és egy segítőkész orosz orvos. Aki ennél többre kíváncsi, az az Egy polgár vallomásaiban részletesebb beszámolót olvashat a könnyűnek korántsem nevezhető, a polgári életformától merőben elütő és a bizonytalanságnak kiszolgáltatott évek epizódjairól.
Ötvös Anna több, a Márai házaspár körül keringő legendáról egyszer s mindenkorra lerántja a leplet, a tények és dokumentumok szentként kezelése nem engedheti meg a valóság szépnek tetsző, azonban mesébe hajló kihágásait. Ellenben senki ne tartson attól, hogy a sok-sok esemény és az álmos városokénál jóval pezsgőbb kassai mindennapok száraz tálalására kell számítania, a szerző ettől való félelmünket eloszlatja hamar, lévén könyve olvasmányos, és mint a cím is jelzi, Lola könyve, ha úgy tetszik, Lola regénye, és egy (jó) regény minden lehet, a fárasztó érdektelenséget kivéve.
„A naplók (eddig húsz füzetet olvastam, van még vagy száz) nem ilyen félelmesek, valahogy elbírom a naplóközelséget.” Máig különböző találgatásokra adhat okot, hogy az író naplójában is többször említett, hivatkozásul szolgáló, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) féltve őrzött Lola-naplók miért nem váltak a nagyközönség számára eddig elérhetővé. Információink alapján a naplók ügyében a PIM és a Márai életművének gondozásáért felelős Helikon Kiadó között már folynak az egyeztetések, és csak remélni lehet, hogy hamarosan kezdetét veszi a naplók megjelentetése, ezzel egyidejűleg pedig Márai Sándor életéből egy újabb, sokat ígérő fejezetnek válhatunk egyszersmind izgatott és kíváncsi olvasóivá.
Ötvös Anna: Lola könyve – Kassától Márai Sándorig, Helikon Kiadó, 2017.