A bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera lesz idén Európa két kulturális fővárosa. Az Európa kulturális fővárosa címet minden évben rendszerint két országnak és városnak ítéli oda az Európai Bizottság, de előfordult már az is, hogy három település osztozott rajta. Az Európa kulturális városa programot 1985-ben indította útjára az Európai Unió Tanácsa Melina Mercouri görög kulturális miniszter javaslatára.
Az első főváros Athén volt, 2018-ban a máltai Valletta és a holland Leeuwarden viselte a címet. 2010-ben eddig egyedüli magyar városként Pécs volt Európa kulturális fővárosa, a címen Essennel és Isztambullal osztozott. Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, de évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti a brüsszeli testület, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják.
Bulgáriában több mint 300 projektet szerveznek különböző helyszíneken, amelyek Plovdiv jellegzetes vonásaival, történelmével és kulturális örökségével kapcsolatos témákra, valamint a város előtt álló kihívásokra épülnek. A látogatók megismerkedhetnek a cirill ábécével vagy részt vehetnek a nyugat-balkáni roma és török közösségek színházi előadásain.
Az olaszországi Matera programjai a társadalmi és kulturális befogadásra, illetve az együttműködésen alapuló innovációra fókuszálnak. Az Ars Experandi nevű kiállítás kortárs szemmel vizsgálja a föld alatti építészet történetét, kultúráját, a Poetry of primes (A prímszámok költészete) című kiállítás pedig a matematikának a művészek munkájára gyakorolt hatását mutatja be különböző korokban.
Matera fog emellett otthont adni Pietro Mascagni (képünkön) Cavalleria Rusticana (Parasztbecsület) című operája szabadtéri előadásának, valamint további 27 projektnek, amelyeket a város a helyi közösségekkel és európai partnereivel közösen tervezett meg.
„Plovdiv és Matera programjai jól mutatják, hogy miként képzelik el mind saját jövőjüket, mind Európa jövőjét, és egyúttal ünnepelik több évszázadra visszanyúló, rendkívüli örökségüket” – jelentette ki Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos, aki szerint a kezdeményezés összefogja az embereket és kiemeli a kultúra szerepét az európai identitás kialakításában.