Tudják-e önök, hogy Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjének fiatalító hatása van? Kételkednek? Bebizonyítom. Honthy Hanna már túl volt az ötvenen, amikor 1949-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. A hagyományos primadonnaszerepeknek búcsút kellett mondania, sőt nem sokkal később nyugdíjazásának gondolata is felmerült. Az államosított operettszínház első igazgatója, Gáspár Margit javaslatára az 1952 végén bemutatott Lehár-operettben, a Luxemburg grófjában a szövegkönyvet átigazító Békeffy István és Kellér Dezső főszereplővé léptette elő a Honthy által alakított, előkelő viselkedésű félvilági kerítőnőt, Madame Fleuryt. Honthy Hanna ebben a szerepkörben megújult és még huszonöt évig színpadon maradt.
Eme bizonyítékot olvasva, gondolom szeretnének mielőbb találkozni a csodatévő művel. Jó és rossz híreim is vannak. Az operettirodalom egyik legviccesebb darabját a Budapesti Operettszínház és a Kaposvári Csiky Gergely Színház koprodukciójában, Somogyi Szilárd rendezésében ma és holnap este is láthatja a budapesti közönség. Rossz hír azoknak, akik csak most értesültek a lehetőségről, hogy a jegyek már mindkét előadásra elfogytak. Viszont jó hír, hogy a darabot november 6-án, 7-én és 8-án is játsszák, illetve decemberben is lesz két előadás 19-és 20-án.
Annyit elárulok előzetesen, hogy Lőrinczy Attila átiratában felfrissült a szövegkönyv, Barta Viktória hiphoptánc- és street dance elemek felhasználásával készítette a koreográfiát, Túri Erzsébet díszletei a musicalek látványvilágát idézik, a jelmezek pedig a steampunk stílusjegyeit mutatják Cselényi Nóra jóvoltából.
A Luxemburg grófja története a meglepetések, cselszövések és szerelmi párviadalok ellenére sem bonyolult. A gazdag, szenilis öregember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angéle-t, el is venné feleségül, de nem házasodhat rangon alul. A művésznő viszont nyilvánvalóan sokkal jobban vonzódik Renéhez, a fiatal, éhenkórász és bohém festőhöz. René váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak… Történik, ami történik, a kellő időben színre lép Basil régi jegyese, Kokozov grófnő, és nincs menekvés.
A grófnő lecsap a zsákmányra és elvonszolja hajdani vőlegényét – mily kegyes a történet írója, ha csúnya és öreg nőt kap is Basil, aki herceg és nem mellesleg Uganda kormányzója, de legalább nem rangon alulit. Megvan tehát a kötelezően boldog végkifejlet és közben Lehár Ferenc olyan örökzöld melódiái szórakoztatnak bennünket mint a Polkatáncos vagy a Szívem szeret, a Gimbelem, gombolom és nem utolsósorban Fleury belépője.