A jövő év végéig folyamatosan látogatható a Néprajzi Múzeum, és látnivaló is van bőven. Mint arról beszámoltunk, a hét végén mexikói papírdíszekből nyílt kiállítás. Rocháné Bűdy Annamária egyetemi tanár és játékkutató több mint kétszáz tételből álló gyűjteményt ajándékozott tavaly az intézménynek – a friss tárlat ezt a rituális kellékeket, nyomott papírdíszeket tartalmazó anyagot tárja az érdeklődők elé.
Akik már látták a tavaly december elején nyílt betlehemes kiállítást, azoknak is érdemes visszatérni, hiszen az önmagában is kiváló tárlat, amelyen a több mint százéves tárgyak, archív fotókon megelevenedő népszokások, a restaurálási munka kulisszatitkai, a magyar mellett olasz, francia, guatemalai és más, távoli népektől származó betlehemek ismerhetők meg, most Korniss Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus fényképeivel egészült ki. És ha már betérnek a Kossuth téri épületbe, március 27-ig megtekinthetik az Élő népművészet című kiállítást is, amelyen a népi kismesterségek minden ága képviselteti magát, és igényes válogatás a kortárs magyar népművészek kiváló munkáiból.
Értékes anyag van a múzeum birtokában más kultúrák területéről is. A Két kontinens egy lélekben című kamaratárlat év végéig Torday Emil kongói gyűjtésébe enged betekintést, az egyes tárgyakat – paróka, maszkok, törzsfőnöki bot, fegyverek – a kutató emlékirataiból kiemelt részletekkel hozza emberközelbe. A Néprajzi Múzeum büszkélkedhet a második legnagyobb Torday-gyűjteménnyel – a legtöbbet, körülbelül háromezer darabot a British Museum őriz –, amelyet maga a kutató adományozott az intézménynek 1909-ben. A tervek szerint az új épületben a teljes anyagot ki tudják állítani. Az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központban ugyanis nemcsak a legkorszerűbb szakmai szempontokkal megalkotott terek állnak majd a szakemberek rendelkezésére mind a raktározás, mind a restaurálás és az állagmegóvás terén, hanem látványraktár is helyet kap, így a nagyközönségnek is nagyobb rálátása lehet az intézmény gyűjteményére és az ott folyó háttérmunkákra.
A költözés előtti utolsó tárlat idén ősszel nyílik, és a lábbelik világának kulturális sokszínűségét mutatja be: társadalmi-történelmi jelenségeket és folyamatokat ismertet úgy, hogy közben a lábbeliket állítja a középpontba.
Tavaszra megújul a múzeum honlapja is – korszerűbb, színesebb, interaktív felületet biztosítva mind a látogatóknak, mind a szakembereknek. Nemcsak az adatbázisok segítik majd a kutatók munkáját, hanem már április 14-én elérhetők lesznek a népzenei gyűjtemény digitalizálási munkája eredményeként Bartók Béla fonográfhengeres gyűjtései és lejegyzései is. Szintén zene témában és áprilisban, a Budapesti Tavaszi Fesztivál részeként nyílik a Húzd rá, cigány! – A „czigány zene” Liszttől a hungarikumig című kiállítás, amely a XVIII. század második felétől követi nyomon a hazai cigányzene történetét.
Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára emlékezve a nemzeti jelképekhez kötődő tárlatot terveznek, és ismét a múzeum ad otthont a World Press Photo budapesti kiállításának. Ezek mellett az intézmény idén is képviselteti magát a Művészetek Völgyében, az Ördögkatlanban és a Sziget fesztiválon is.
Folyamatban van a múzeum első uniós támogatással megvalósuló, kétéves projektje, a DiverCity, amelyben a szakemberek olyan módszerek kifejlesztésén dolgoznak, amelyek a kulturális örökséget közérthetően teszik hozzáférhetővé, különösen a hátrányos helyzetű fiataloknak.