Ahogy a tárlat kurátora, Lantos Adriána elmondta, hosszú évek óta készülnek arra, hogy Magyarországon is kiállíthassák a mexikói festő műveit, de mivel a Mexikóvárosban található Museo Dolores Olmedo tárlata egész évben a világot járja, és a különböző kiállítótermek évekre előre lefoglalják, ezt csak mostanra sikerült megszervezni. Ehhez képest kifejezetten kuriózumnak és nem kis teljesítménynek számít, hogy a múzeum tulajdonában lévő harminc alkotáson túl a szervezők különböző gyűjtőkkel is tárgyaltak, és további öt alkotással bővítették a Budapesten látható tárlatot.
Frida Kahlo most lenne 111 esztendős. A nagyszabású tárlat kapcsán Baán László, a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója hangsúlyozta, hogy minden bizonnyal ez lesz az év legsikeresebb és leglátogatottabb kiállítása.
David Nájera, Mexikó magyarországi nagykövete elmondta, hogy Mexikóban Frida Kahlo és szintén festőművész férje, Diego Rivera valóságos ikon. Carlos Phillip Olmedo, a Museo Dolores Olmedo igazgatója szerint Frida Kahlo művészi teljesítményén túl a női egyenjogúság kiteljesedésének jelképévé, ezáltal valóságos popkulturális ikonná vált.
– Bár sokan úgy tekintik, hogy a törékeny, testileg meggyötört Frida mártír volt a férje, Diego Rivera mellett, én pont fordítva gondolom: Diego volt Frida áldozata. Frida ugyanis nagyon erős nő volt – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy szeretné, ha a kiállítás látogatóit nemcsak a festőművész képei nyűgöznék le, hanem azt a hatalmas munkát is értékelnék, amit Frida önmaga felszabadításáért végzett.
Frida Kahlo művészete nem elválasztható az élettörténetétől: a festő ugyanis leggyakrabban személyes tapasztalásaiból, szenvedéseiből merített ihletet, ez pedig hihetetlen kifejezőerővel töltötte meg alkotásait, amelyek így nagyon mélyen, korábban talán nem ismert nyíltsággal szólnak nőiségről, testi fájdalmakról, sorstragédiákról.
Kahlo hatéves korában gyermekbénulásban betegedett meg, emiatt jobb lába deformálódott, amit később is szégyellt és hosszú szoknyák alá rejtett. Tizennyolc évesen pedig buszbaleset érte, lába és medencéje több helyen eltört, emiatt később is fájdalmak gyötörték, időnként komoly orvosi kezelésre szorult, és nem lehetett gyereke. De a baleset után kezdett el festeni, ezzel ütötte el az időt. Képeinek fő témája saját maga és a saját teste lett, ami később sem változott: fő művei kérlelhetetlenül őszinte portréi, illetve azok a művei, amelyeken saját és férje viszonya jelenik meg, akivel szintén nem volt felhőtlenül boldog a kapcsolata.
A Nemzeti Galériában kiállított tárlaton számos ilyen megrendítő, erős mű szerepel, például A Henry Ford Kórház, avagy A repülő ágy című 1932-es alkotás, amelyet egyik vetélése után festett. A képen Kahlo saját magát ábrázolta, ahogy egy lebegő ágyon fekszik véresen, körülötte pedig különböző szimbólumok lebegnek: a halott magzat, egy csiga, a virág, amelyet Diegótól kapott, és a törött medencecsont, amely miatt nem szülhetett.
A Néhány kis szúrás című képet Kahlo élete egyik legnehezebb pillanatában festette meg: ekkor jött rá arra, hogy rajongásig szeretett férje nemcsak hűtlen hozzá, hanem még legkedvesebb testvérével, Cristinával is megcsalta. A kép címét egy újsághír ihlette, egy asszonygyilkos férj ugyanis azzal védekezett a bíróságon, hogy csak néhány kis késszúrás volt, amit elkövetett. Frida önmagát azonosította a meggyilkolt asszonnyal, a festményen szereplő véres, lemeztelenített női holttest fölött álló gyilkos pedig Rivera arcvonásait viseli. Kahlo indulatait hűen tükrözi, hogy még a képkeretet is összeszurkálta.
A nagyszerű alkotásokon túl a kiállítás szervezői további különlegességekkel egészítettek ki a tárlatot: az életrajzi adatokon túl számtalan idézet, fénykép, videóinstallációt is felállítottak, igazi különlegességként a látogatók még Kahlo magyar nyelven írt szerelmes levelét is olvashatják, amit egyik szerelmének, Nickolas Muray magyar származású fényképésznek írt.
A kiállítást majdnem négy hónapig, november 4-ig lehet megtekinteni a Nemzeti Galériában.